Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tudattalan függőség rosszabb lehet, mint a drog!

Érdekességek2019. április 04.

Mi az a függőség? Nem lehetünk függők rossz szokásainktól? Van, akinek rossz bevett szokása melléházasodni, vagy épp mindig gyilkosan pocsék főnököt talál, esetleg rituálisan ragaszkodik rettenetes öltözködési stílusához. Van remény a szabadulásra, bár ez kicsit nehezebb, mint lerakni a cigarettát.  

A függőségről általában valamilyen szenvedélyhez kötött megnyilvánulás jut eszünkbe, ilyen például az alkohol, a drog, a játékgép és a dohányzás is. Ennek a témának az irodalma nagyon kiterjedt, sőt speciálisan képzett szakemberek, addiktológusok foglalkoznak ennek az állapotnak a gyógyításával. Másképpen szenvedélybetegségeknek is nevezzük ezt az állapotot.

Függőség – máshogy

A függőséget más oldalról is megközelíthetjük, ez a szemszög, pedig a sémákhoz való ragaszkodás. Az ember számára a sémákban való gondolkodás egy nagyon fontos és úgynevezett energiatakarékos működési mód. Mégpedig azért, mert az életünk során szerzett tapasztalatok mintává szerveződve kognitív sémát, (tudati, gondolati mintázatot) alakítanak ki, amelyek a tájékozódásban és a megfelelő viselkedési mód kialakításában segítenek. Olyan módon, hogy nem kell a teljes folyamatot megismernünk, hanem az abban jelenlévő szignálként (jelzésként) szereplő esemény mintaként szolgál számunkra. Például, sötét elhagyatott helyen járunk, és ekkor a fokozottabban figyelünk mindenféle ingerre, zajokra, és a szervezetünk egyfajta készenléti állapotban van, hogy veszély esetén védekezni tudjunk.

Itt az említett szignált, vagyis jelet, a sötét, elhagyatott hely képviseli, akár a tapasztalat, akár a környezet által, számunkra megtanított viselkedési sémáról van itt szó. Ilyen példát mindannyian találhatunk az életünkben.


Tanuljuk a függőséget is

Mindebből érthetővé válik, hogy a sémák tanulás eredményeként jönnek létre. A tanulás, pedig egész életünkben nagyon fontos szerepet játszik, kifejezetten jelentősek a gyermekkorban kialakult gondolkodási sémák. Ezek a gondolkodási sémák, mint egy belső referenciapontként működnek az életünkben. Ez vezérel bennünket, mint egy láthatatlan vezérelv, a megnyilvánulásainkban, viszonyulásainkban a jelen eseményeihez.

Hogyan is kapcsolódhat a séma szerinti gondolkodás a függőség témaköréhez?

Gyakorlatilag úgy, hogy a kialakult sémákat nagyon nehezen tudjuk megváltoztatni – függünk tőlük –, és legalább annyira nehezen tudjuk feladni, (vagy még nehezebben), mint a szenvedélybetegséget, s annak függőségi tárgyát. A szenvedélybetegségben a kialakult rituálé, a szer által adott biokémiai változások és a cselekedet által bennünk létrejött, szintén biokémiai változások, együttesen adják meg számunkra az élmény újbóli átélésének a keresését és kielégítésének igényét. Amikor a gyermekkorban a környezet hatására kialakul bennünk egy séma, például, "nem vagyok elég jó", amelyet a folyamatosan és rendszeresen kapott környezeti ingerek hatására alakít ki a gyermek, felnőttként e szerint a séma szerint próbál viselkedni, keresi azokat a helyzeteket, amelyekben ezt a berögződött tartalmat élheti meg. Tudattalanul olyan körülményeket teremt magának, amelyek az említett sémának felelnek meg. Talán ezt a fogalmat nevezhetjük tudattalan függőségnek.

A tudattalan függőség

Ennek a tudattalan függőségnek a megváltoztatása, átírása komoly erőfeszítést és tudatosságot követel meg a személytől, első lépésként érdemes meglátni ennek a folyamatnak a mozgatórugóit, majd érzelmi hatását átélve a jelenben való tudatos létezéssel tanulhatunk meg új megnyilvánulási módokat, szélesítve a különböző helyzetekre adott viselkedési palettánkat. Ez a folyamat hasonlít a szenvedélybetegségek kezeléséhez is, de ott a testi függőség élettani hatásával is számolni kell, s azt kezelni érdemes.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.