Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tudattalan függőség rosszabb lehet, mint a drog!

Érdekességek2019. április 04.

Mi az a függőség? Nem lehetünk függők rossz szokásainktól? Van, akinek rossz bevett szokása melléházasodni, vagy épp mindig gyilkosan pocsék főnököt talál, esetleg rituálisan ragaszkodik rettenetes öltözködési stílusához. Van remény a szabadulásra, bár ez kicsit nehezebb, mint lerakni a cigarettát.  

A függőségről általában valamilyen szenvedélyhez kötött megnyilvánulás jut eszünkbe, ilyen például az alkohol, a drog, a játékgép és a dohányzás is. Ennek a témának az irodalma nagyon kiterjedt, sőt speciálisan képzett szakemberek, addiktológusok foglalkoznak ennek az állapotnak a gyógyításával. Másképpen szenvedélybetegségeknek is nevezzük ezt az állapotot.

Függőség  máshogy

A függőséget más oldalról is megközelíthetjük, ez a szemszög, pedig a sémákhoz való ragaszkodás. Az ember számára a sémákban való gondolkodás egy nagyon fontos és úgynevezett energiatakarékos működési mód. Mégpedig azért, mert az életünk során szerzett tapasztalatok mintává szerveződve kognitív sémát, (tudati, gondolati mintázatot) alakítanak ki, amelyek a tájékozódásban és a megfelelő viselkedési mód kialakításában segítenek. Olyan módon, hogy nem kell a teljes folyamatot megismernünk, hanem az abban jelenlévő szignálként (jelzésként) szereplő esemény mintaként szolgál számunkra. Például, sötét elhagyatott helyen járunk, és ekkor a fokozottabban figyelünk mindenféle ingerre, zajokra, és a szervezetünk egyfajta készenléti állapotban van, hogy veszély esetén védekezni tudjunk.

Itt az említett szignált, vagyis jelet, a sötét, elhagyatott hely képviseli, akár a tapasztalat, akár a környezet által, számunkra megtanított viselkedési sémáról van itt szó. Ilyen példát mindannyian találhatunk az életünkben.


Tanuljuk a függőséget is

Mindebből érthetővé válik, hogy a sémák tanulás eredményeként jönnek létre. A tanulás, pedig egész életünkben nagyon fontos szerepet játszik, kifejezetten jelentősek a gyermekkorban kialakult gondolkodási sémák. Ezek a gondolkodási sémák, mint egy belső referenciapontként működnek az életünkben. Ez vezérel bennünket, mint egy láthatatlan vezérelv, a megnyilvánulásainkban, viszonyulásainkban a jelen eseményeihez.

Hogyan is kapcsolódhat a séma szerinti gondolkodás a függőség témaköréhez?

Gyakorlatilag úgy, hogy a kialakult sémákat nagyon nehezen tudjuk megváltoztatni – függünk tőlük –, és legalább annyira nehezen tudjuk feladni, (vagy még nehezebben), mint a szenvedélybetegséget, s annak függőségi tárgyát. A szenvedélybetegségben a kialakult rituálé, a szer által adott biokémiai változások és a cselekedet által bennünk létrejött, szintén biokémiai változások, együttesen adják meg számunkra az élmény újbóli átélésének a keresését és kielégítésének igényét. Amikor a gyermekkorban a környezet hatására kialakul bennünk egy séma, például, "nem vagyok elég jó", amelyet a folyamatosan és rendszeresen kapott környezeti ingerek hatására alakít ki a gyermek, felnőttként e szerint a séma szerint próbál viselkedni, keresi azokat a helyzeteket, amelyekben ezt a berögződött tartalmat élheti meg. Tudattalanul olyan körülményeket teremt magának, amelyek az említett sémának felelnek meg. Talán ezt a fogalmat nevezhetjük tudattalan függőségnek.

A tudattalan függőség

Ennek a tudattalan függőségnek a megváltoztatása, átírása komoly erőfeszítést és tudatosságot követel meg a személytől, első lépésként érdemes meglátni ennek a folyamatnak a mozgatórugóit, majd érzelmi hatását átélve a jelenben való tudatos létezéssel tanulhatunk meg új megnyilvánulási módokat, szélesítve a különböző helyzetekre adott viselkedési palettánkat. Ez a folyamat hasonlít a szenvedélybetegségek kezeléséhez is, de ott a testi függőség élettani hatásával is számolni kell, s azt kezelni érdemes.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”