A tudattalan függőség rosszabb lehet, mint a drog!
Érdekességek2019. április 04.
Mi az a függőség? Nem lehetünk függők rossz szokásainktól? Van, akinek rossz bevett szokása melléházasodni, vagy épp mindig gyilkosan pocsék főnököt talál, esetleg rituálisan ragaszkodik rettenetes öltözködési stílusához. Van remény a szabadulásra, bár ez kicsit nehezebb, mint lerakni a cigarettát.
A függőségről általában valamilyen szenvedélyhez kötött megnyilvánulás jut eszünkbe, ilyen például az alkohol, a drog, a játékgép és a dohányzás is. Ennek a témának az irodalma nagyon kiterjedt, sőt speciálisan képzett szakemberek, addiktológusok foglalkoznak ennek az állapotnak a gyógyításával. Másképpen szenvedélybetegségeknek is nevezzük ezt az állapotot.
Függőség – máshogy
A függőséget más oldalról is megközelíthetjük, ez a szemszög, pedig a sémákhoz való ragaszkodás. Az ember számára a sémákban való gondolkodás egy nagyon fontos és úgynevezett energiatakarékos működési mód. Mégpedig azért, mert az életünk során szerzett tapasztalatok mintává szerveződve kognitív sémát, (tudati, gondolati mintázatot) alakítanak ki, amelyek a tájékozódásban és a megfelelő viselkedési mód kialakításában segítenek. Olyan módon, hogy nem kell a teljes folyamatot megismernünk, hanem az abban jelenlévő szignálként (jelzésként) szereplő esemény mintaként szolgál számunkra. Például, sötét elhagyatott helyen járunk, és ekkor a fokozottabban figyelünk mindenféle ingerre, zajokra, és a szervezetünk egyfajta készenléti állapotban van, hogy veszély esetén védekezni tudjunk.
Itt az említett szignált, vagyis jelet, a sötét, elhagyatott hely képviseli, akár a tapasztalat, akár a környezet által, számunkra megtanított viselkedési sémáról van itt szó. Ilyen példát mindannyian találhatunk az életünkben.
Tanuljuk a függőséget is
Mindebből érthetővé válik, hogy a sémák tanulás eredményeként jönnek létre. A tanulás, pedig egész életünkben nagyon fontos szerepet játszik, kifejezetten jelentősek a gyermekkorban kialakult gondolkodási sémák. Ezek a gondolkodási sémák, mint egy belső referenciapontként működnek az életünkben. Ez vezérel bennünket, mint egy láthatatlan vezérelv, a megnyilvánulásainkban, viszonyulásainkban a jelen eseményeihez.
Hogyan is kapcsolódhat a séma szerinti gondolkodás a függőség témaköréhez?
Gyakorlatilag úgy, hogy a kialakult sémákat nagyon nehezen tudjuk megváltoztatni – függünk tőlük –, és legalább annyira nehezen tudjuk feladni, (vagy még nehezebben), mint a szenvedélybetegséget, s annak függőségi tárgyát. A szenvedélybetegségben a kialakult rituálé, a szer által adott biokémiai változások és a cselekedet által bennünk létrejött, szintén biokémiai változások, együttesen adják meg számunkra az élmény újbóli átélésének a keresését és kielégítésének igényét. Amikor a gyermekkorban a környezet hatására kialakul bennünk egy séma, például, "nem vagyok elég jó", amelyet a folyamatosan és rendszeresen kapott környezeti ingerek hatására alakít ki a gyermek, felnőttként e szerint a séma szerint próbál viselkedni, keresi azokat a helyzeteket, amelyekben ezt a berögződött tartalmat élheti meg. Tudattalanul olyan körülményeket teremt magának, amelyek az említett sémának felelnek meg. Talán ezt a fogalmat nevezhetjük tudattalan függőségnek.
A tudattalan függőség
Ennek a tudattalan függőségnek a megváltoztatása, átírása komoly erőfeszítést és tudatosságot követel meg a személytől, első lépésként érdemes meglátni ennek a folyamatnak a mozgatórugóit, majd érzelmi hatását átélve a jelenben való tudatos létezéssel tanulhatunk meg új megnyilvánulási módokat, szélesítve a különböző helyzetekre adott viselkedési palettánkat. Ez a folyamat hasonlít a szenvedélybetegségek kezeléséhez is, de ott a testi függőség élettani hatásával is számolni kell, s azt kezelni érdemes.
forrás: Harmonet
