Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tudatos táplálkozás öt kulcsa

Érdekességek2020. augusztus 31.

Fotó: gettyimages.com

Eredményesek lehetünk, ha a tudatosságot alkalmazzuk a táplálkozásunkban, és szeretnénk megszabadulni felesleges kilóinktól.

A tudatos evés valójában a táplálkozás normál módja, amikor teljes figyelmünket az evés folyamatára és a közben jelentkező érzeteinkre, az étkezés élvezetére fordítjuk. A probléma az, hogy ezt a „normális módot” nem eléggé gyakran alkalmazzuk.

Általában ahelyett, hogy testünk jelzéseire figyelnénk, étkezési megszorításokat alkalmazunk, amelyeknek sokszor több a káruk, mint a hasznuk. Az is gyakran előfordul, hogy az evésbe menekülünk a gondjaink elől, vagy érzelmeink megnyugtatására, a stressz elűzésére, egy nehéz helyzet „megoldására”…

Rossz válaszok ezek, amelyek már eltávolodtak valódi táplálkozási szükségleteinktől, és súlygyarapodáshoz vezetnek. De mit tehetünk ellenük?

Szoros kapcsolat a testünkkel
A megoldás bennünk van, és nem a kész módszerekben. A diéták/fogyókúrák sikertelensége rendszerint annak tudható be, hogy receptjeik nem veszik figyelembe egyéni éhség- és teltségérzetünket, és alkalmazásukkor nem hallgatunk testünk jelzéseire. Elengedhetetlenül fontos pl., hogy megkülönböztessük a valódi, fiziológia éhséget (az üres gyomorhoz kötődően) és az érzelmi éhséget (pl. stressz, düh hatására).

A tudatos táplálkozás, mely minden érzetünkre figyelemmel van, ezt lehetővé teszi. Lényege, hogy étkezéskor szoros kapcsolatban álljunk a testünkkel, koncentráljunk a jelen pillanataira étkezés közben, így felismerve a kétféle éhségérzetet is. Emellett értsük meg és fogadjuk el érzelmeinket anélkül, hogy elnyomnánk őket. Mindezek nyomán a jelentudatos táplálkozás a testsúly csökkentése szempontjából is eredményes lehet.

A tudatos táplálkozás folytán a jó alak elérése és megtartása sikerének 5 kulcsa a következő.


1. Evés közben ne foglalkozzunk mással
Sietős, társadalmi kapcsolatokkal zsúfolt világunkban nem szentelünk elég időt az étkezéseknek, amikor is gyakran mással is foglalkozunk. Ha pedig a tudatosság elvét kívánjuk követni, minden olyan eszközt távolítsunk el a közelünkből, amely elvonja a figyelmünket: ne szóljon pl. a tévé, rádió, telefon, ne működjön a laptop, míg eszünk, hiszen ezek elterelik gondolatainkat az étkezés jelen pillanatairól. Az is előfordul nap mint nap, hogy nem ülünk asztalhoz, hanem a munkahelyi íróasztalon, otthon a kanapén vagy máskor állva eszünk, pl. vásárlás, házimunka végzése közben.

Pedig a nyugodt helyen, egyenes háttal ülve történő étkezés nagyban elősegíti a jelentudatos evést. Ami azt jelenti, hogy nem öntudatlanul fogyasztjuk az ételt, hanem koncentrálunk rá, javítjuk a kapcsolatunkat vele – ami több okból a fogyás egyik előfeltétele.

Fotó: gettyimages.com2. Kellően rágjuk meg az ételt
Egy másik rossz tendencia:
az étel behabzsolása kellő ideig történő rágás nélkül. Ezzel csökkentjük a nyálképződést, nehezítjük az emésztést, és gyakran többet is eszünk.

Egy jó tanács: próbáljuk 20-szor megrágni az egyes falatokat, és minden falat között letenni a villánkat. Ily módon lehetővé válik annak tudatosítása, hogy mit eszünk, figyelni tudunk az étel jellemzőire, az evés pillanatainak megtapasztalására.

Ezzel megkönnyítjük az emésztést, és hagyunk időt a jóllakottságérzés megjelenésére. Igaz, pl. a feldolgozott, készen kapható, puha ételek (tésztafélék, lepények, sütemények, pudingok, pürék stb.) nem ösztönöznek a rágásra. Emiatt részesítsük előnyben a nyers gyümölcsöt/zöldséget vagy a keményebbre főzött tésztákat, az egyéb, jól megrágandó élelmiszereket.

3. Használjuk ki mind az öt érzékünket
Az étkezés kezdetekor figyeljük meg az étel formáját, színét, majd értékeljük az illatát. Amikor a falat a szánkban van, koncentráljunk az állagára és az ízére. Az öt íz (cukros, sós, savanyú, keserű és umami – japánul „ízletes” –, az ízek kombinációja) közül jöjjünk rá, melyek dominálnak, és hogyan olvadnak egybe. A hallásról se feledkezzünk meg, pl. amikor ropogtatunk egy élelmiszert, jobban tudatosul bennünk, mit eszünk. Így elkerülhető az egészségtelen nassolnivalók fogyasztása is.

Étkezéskor végigvenni mind az öt érzékünket tehát lehetővé teszi a jelentudatos evést, az ételek élvezetét, anélkül, hogy gondolataink elkalandoznának.

4. Jó érzéssel párosuló étkezési magatartás
A legtöbben táplálkozási korlátozásokat vezetnek be a fogyás elérése érdekében, és szemrehányást tesznek maguknak, illetve bűntudatot éreznek, amikor időnként nem tartják be őket. Ahelyett, hogy önmagunkat ostoroznánk, többet ér a jó érzéssel teli étkezési magatartásforma elsajátítása.

Amikor pl. almát eszünk, noha csokoládét szeretnénk majszolni, egyrészt nem vesszük el vele az édesség iránti vágyat, másrészt megfosztjuk magunkat az élvezetétől.

Azt tanácsoljuk, hogy alkalmanként fogyasszuk el a „tiltott” élelmiszert bűntudat nélkül, miközben legyünk tudatában ezzel kapcsolatos érzelmeinknek. A jó érzéssel párosuló, tudatos étkezési magatartás azt is jelenti, hogy bírálat nélkül fogadjuk el az érzelmeinket, nem küzdünk ellenük. Így nem zárkózunk be, jó érzéssel viszonyulunk az étkezéshez, ami táplálkozásunk helyes mennyiségi/ minőségi jellemzőiben is megnyilvánul.

5. Ismerjük fel a jóllakottság érzését
Amikor megtelik a gyomor, és a megrágott falat étel az emésztőrendszerbe jut, az idegrendszeren át üzenet kap az agy, hogy jelezze a jóllakottságot. Ne együnk sietősen, annak érdekében, hogy legyen ideje ennek az üzenetnek elérnie az agyba, és továbbítania a telítettségérzést. Ennek a folyamatnak része, hogy közben lassanként csökken az evés élvezete, fáradtság jelentkezik, ami jelzi az étkezés befejeződését. Akadályozza a kapcsolatunkat ezzel az értékes jellel pl. amikor csak azért étkezünk, mert „itt az ideje”, vagy mert elfogyasztjuk az ételt, ami a tányérunkon van, hogy ne pazaroljunk…

A tudatos táplálkozás elsajátításának a fentieken kívül még számos egyéb egészségügyi hatása van, elkerülhetők a különböző emésztési problémák, epepanaszok, általános rossz közérzet, stb. Tehát érdemes megszívlelni őket, és ezek mentén átalakítani az étkezési szokásokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nõiség csodája - Gyermeket várok

2026. október 07.

A terhesség, latinul graviditás, szó szerint nehézséget, nehézkességet, terhet jelent, s mint ilyen, elsõsorban a gyermekvárás fizikai tényezõire utal. A köznyelv bölcsessége azonban ezen túllépve a lelki-szellemi tényezõkre fekteti a hangsúlyt, amikor várandósnak, másállapotosnak, sõt áldott állapotban lévõnek nevezi a leendõ édesanyát. A terhesség a testi történéseken túlmenõen valóban a korábbiaktól eltérõ, "más" állapotot jelent, az áldásos várakozás idõszakát.

Hosszasan várni valamire és valakire olyan belsõ változások sorozatát indítja el, amely legalább akkora jelentõséggel bír, mint a fizikai folyamatok módosulása. Mágikus, sõt varázslatos állapot ez, hiszen egyidejûleg búcsúzunk valamitõl és köszöntjük az újat. Az élet különleges, spirális jellegû körforgása szinte tapinthatóvá válik a születés és elmúlás találkozásának rejtélyes felszikrázásával. Hol az univerzumhoz igazodó végtelenségig hatoló kitágulást, hol a legbelsõ világba való fordulás mikrokozmoszának egyetlen pontba való zsugorodását éljük meg ilyenkor.

Különleges esemény, amikor megtudjuk, hogy biztosan gyermeket várunk. Az elsõ pillanatok lelkileg gyakran hirtelen fellépõ ürességérzést hoznak magukkal, majd pár perc múlva ez a vákuum elementáris érzésekkel telítõdik meg. Mire az orvostól az utcára érünk, más emberek vagyunk. Ugyanazokat a jelenségeket és eseményeket másképp érzékeljük és értékeljük, mint akár egy órával korábban. Másképp süt a nap, más lesz az utca megszokott zaja, más íze van a levegõnek, és más színe a felhõknek.

Nem tudok kibékülni a külsõmmel

2026. október 07.

Elgondolkodott már azon, hogyan viszonyul a külsejéhez, és vajon kellõ jelentõséget tulajdonít-e neki? Elégedett vele, vagy folyton aggodalmaskodik miatta? Mennyire tartja fontosnak a szépséget vagy a jó megjelenést? A gyermekkorban meghatározó jellegû érzelmi kapcsolatoktól kezdve a felnõttkori késztetéseken át, egészen a divat diktálta ideálokig sok minden befolyásolhatja a válaszadást. A pszichoanalitikusok gyakran foglalkoznak a fizikai adottságok, a külsõ elfogadásának szerepével a személyiség alakulásában. Az alábbiakban az õ tapasztalataikból merítünk...

Vajon megtanulható-e, hogy külsõnket ne becsüljük alá, béküljünk meg vele, és helyes önértékeléssel leküzdjük gátlásainkat? Ha törekszünk rá, biztosan... de számos tényezõ befolyásolja. A siker kulcsa mindenekelõtt az emberi kapcsolatok szövevényében és gyakran egy adott kultúrkörnyezet által alkotott képben rejlik. De hogyan is alakul ki a külsõrõl alkotott (ön)kép? Elõször a gyermekre esõ tekintetek a meghatározók, ahogyan az anya és az apa értékeli csemetéje külsejét, figyeli testi adottságait, öltözteti, esetleg felcicomázza. Azután a gyermek maga is szembesül a róla alkotott képpel a szülõk, testvérek, közeli családtagok részérõl. Amíg azonban kicsi, nem fontos számára a szépség, nem is tudja, mit jelent valójában - inkább viccesnek találja a dolgot... Az õ kis világa akkor még csak a közeli hozzátartozók körére korlátozódik, és azokat a reakciókat érzékeli, melyek tõlük érkeznek és általában túlzóan pozitívak. Pedig ha azt mondják neki "milyen szép vagy", az semmit nem jelent a számára, mert csak akkor meríthet belõle erõt, önbizalmat, amennyiben a szeretet kifejezõdését fedezi fel az ilyen szavakban. Így attól sem szomorkodna, ha a szülõtõl azt hallaná: "hogy te milyen kis csúnya vagy, és én mennyire szeretlek"... A gyermekek önbizalma, magáról alkotott képe abból a kapcsolatból ered, amelyet mi, szülõk és felnõttek kialakítunk velük. Ha a szülõk nem aggódnak a gyermek (külsõbelsõ) tulajdonságai miatt, sõt lelket öntenek belé, ha valamilyen adottságot nem találnak tökéletesnek nála, a csemetéjük is helyes önértékeléssel indulhat neki az életnek.

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”