Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A többség büntetné a hálapénz utólagos elfogadását

Érdekességek2019. május 02.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének egyik kutatócsoportja 2018 októberében 1200 ember részvételével végzett az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kérdőíves felmérést – olvasható az Akadémia közleményben.

A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott ajándékok büntetendőségére vonatkoztak. A válaszadóknak egyrészt azt kellett eldönteniük, hogy a cselekmény bűncselekményt képez-e.

A közlemény szerint a legtöbben (71 százalék) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után. Azzal azonban már csak a válaszadók majdnem fele (49 százalék) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az az orvos, aki 30 ezer forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől, pedig a magyar büntetőjog ezt már több évtizede így szabályozza.

A válaszadók egyharmada (34 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy juttatás műtét előtti elfogadása ma már bűncselekményt képez.


A kutatócsoport szerint igazolást nyert a magyar lakosság magas büntetési hajlandósága és hatályos joggal szembeni kritikus szemlélete is: a válaszadók többsége (56 százalék) ugyanis még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ha rajta múlna. Alig valamivel több mint egytized (13 százalék) viszont azok aránya, akik az egészségügyi korrupciót minden vizsgált részletében a hatályos büntetőjognak megfelelően szabályoznák.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”