Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint is csökkentő

Érdekességek2019. szeptember 11.

A mozgás, különösen a szakszerű, szakember által vezetett, speciális céllal felépített edzés bizonyítottan csökkenti a testsúlyt, a vérnyomást és a koleszterinszintet. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint nem mindegy, hogyan épülnek fel a célzott edzések.

Fotó: 123rf.comNem csak a kardiózás hatékony

Az elmúlt fél évszázadban a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Néhány évtizede a rezisztenciaedzés (izomfejlesztés) is fontossá vált, amelynek révén a gyakran igen gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és lipid anyagcsere aktivitása is.

Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is polgárjogot kapott a rehabilitációban, valamint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás csökkentésében.

– A kutatások tanulságait levonva, a speciálisan felépített csoportos órákon a kardió mellett erősítő gyakorlatokat is beépítettünk a programba, kis súlyokkal, 10-15 ismétléssel, köredzés szerűen. Ez utóbbi amellett, hogy a mozgató szervrendszert edzi, a pulzust is felviszi a kardiónál ajánlott 60% fölé. Ez tulajdonképpen egy “közepes intenzitású interval tréning”. A magas intenzitással érdemes óvatosan bánni, és csak abban az esetben alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint – ismerteti Dvorák Márton.


Mi a célja a testsúlycsökkentő mozgásprogramnak?

Az elhízás súlyos kockázatot is jelent azok számára, akiknek BMI értékük 30 feletti. Magas testzsírral az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterin, sőt a stroke és a szívinfarktus kialakulása is jóval gyakoribb. Az elhízás önbecsülésre gyakorolt hatásáról sem szabad megfeledkezni, hiszen ez az állapot akár depresszióhoz is vezethet.

Aki felismeri a problémát, annak a számára fontos az életmódváltás, amelyet egy alapos kivizsgálással érdemes kezdeni, majd le kell fektetni az alapokat a táplálkozási és testmozgási szokások megváltoztatásával.

– Edzettségtől és más, egyéni tényezőktől függően mindenkinél megvan az a terhelés intenzitás, ahol a zsírégetés a leghatékonyabb – mondja a szakember.- Megfelelő étrend kialakításával, és a fittség fejlesztésével ez a hatás tovább fokozható, ezért a rendszeres, tudatos (!) mozgás meghatározó eleme a fogyásnak, és így a kardiovaszkuláris rizikótényezők csökkentésének. A testsúlycsökkentő csoportos órákremek alkalmat jelentenek a hatékony mozgásformák kipróbálására, valamint a közös munka és sikerek megélésére.

Magas vérnyomás esetén sem tiltott a mozgás

A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szív-érrendszeri betegségek tekintetében, azonban a megfelelő testmozgás bevezetésével 6-10 Hgmm-el csökkenthetőek az értékek. Ehhez a kis súlyos erősítő edzés mellett hetente legalább 150 perc, közepes intenzitású kardió mozgás szükséges, ami lehet kocogás/futás, kerékpározás, úszás, vagy bármilyen olyan állóképességi sport, amelynek végzése során a pulzus nem haladja meg a maximális 60-70%-át.A kiscsoportos edzések során fontos szempont, hogy a résztvevők megtanulják, mit jelent számukra a „maximális pulzus”, és annak a 60-65%-a, hogyan érdemes megtervezni heti edzéseiket, illetve mikor kell közben megmérni vérnyomásukat.

A koleszterinszint nem csak gyógyszerekkel csökkenthető

Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint az érintetteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy rendszeres sportolás hatására javul a koleszterin egyensúly, és az összkoleszterin 5,2 mmol/l értéke felett az első ajánlott lépés az életmódváltás, és csak az ezt követően válhat szükségessé a gyógyszeres kezelés. Ennek élettani háttere, hogy az izommunka hatására nő a nitrogén-monoxid termelés, amely javítja az érrendszer összehúzódó képességét, ezáltal véd az érelmeszesedés ellen.

A fokozott véráramlás növeli az érfalak rugalmasságát, csökkenti a máskülönben fenyegető trombózisképződésés gyulladások valószínűségét. A koleszterincsökkentő csoportos edzések során a résztvevők a gyakorlatban, szakember felügyelete mellett tapasztalhatják a legbiztonságosabb mozgásformák eredményeit.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.