Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A természet egyik csodája: a méhek tánca

Érdekességek2019. október 08.

Pillantsunk be egy kicsit a méhek kommunikációjába! Nem nevezhetjük valójában nyelvnek ezeket a jelzéseket, mivel az feltételezi az értelmi és absztrakciós képességet. Táncaik öröklött ösztöncselekvések, melyek hasonló, veleszületett, ösztönös viselkedésre indítják társaikat.  

A felfedező méh táncolni kezd, a vele kapcsolatba kerülő másik pedig felfogja azt, és ő is táncba kezd, ezzel továbbítja a szerzett információkat. Ezek pedig: a lelőhely iránya, távolsága a kaptártól, az előforduló nektár mennyisége, és annak cukortartalma.

A felfedező útról a kasba visszatérő méh leadja a nektárpróbát (mézes-hólyagjából a kasba helyezi), majd informáló táncba kezd. Ez a következőt jelenti:
• a megtalált virágfajta illatát,
• a nektár minőségét és mennyiségét,
• a lelőhely távolságát,
• a lelőhely irányát.

A méhek kommunikációjáról szóló ismereteinket elsősorban a német-osztrák professzornak, Karl von Frischnek köszönhetjük. A méhek érzékeinek fiziológiájával foglalkozó alapkutatásai révén ezen kívül, ami elsősorban a szagló- és látóérzéküket érintette, segített megértenünk sok más bonyolult biológiai összefüggést is a méhtársadalomban. Korszakalkotó kutatásaiért 1973-ban fiziológiai Nobel-díjat kapott. Sok tanítványa révén, akik közül különösen Martin Lindauer nevét kell említeni, új felfedezésekkel egészült ki munkássága.


Körtánc

Ha ötven méternél kevesebb a megtalált virágoktól való távolság – ez különböző méheknél némileg eltérő lehet – a felfedező méh körtáncot jár, hol az óramutató járásával egyező, hol ellentétes irányban. A táncossal kapcsolatba kerülő méhek nagy érdeklődéssel figyelik, különösen a potrohát, amit buzgón megérintenek antennáikkal, miközben megpróbálják mozgását követni.

Rövid szünet után, ami alatt ismét nektárt ad át társainak, folytatódik a tánc a kasban. A szünetek és a táncok ezután egy darabig egymást váltogatják, mígnem a táncos hirtelen ismét kirepül a kasból, hogy a felfedezett növényeket felkeresse. A tánc által riadoztatott méhek is kirepülnek és az információk alapján keresésbe kezdenek.

Szaglóérzékükön keresztül jönnek rá a riadoztatott méhek, hogy melyik virágfajtát keressék. A méh teste még a gyenge illatokat is megőrzi. Testük gazdagon van borítva szőrrel. Bőrük sok zsiradékot választ ki, ez abszorbeálja az illatanyagokat. Kedvező feltételek mellett az illatokat fél órán át is hordozzák testükön. Azok a méhek, melyek egy táncoló társuk mellé kerülnek, látványos buzgósággal igyekeznek társuk testét megérinteni antennáikkal. Nagyon hatékony szaglószerveik vannak, és azonnal kapcsolatba kerülnek az illatanyagokkal. 

A virágillat más úton is bekerülhet a méhkasba. Azok a nektáradagok, amiket a táncos a tánca közötti szünetekben társainak lead, tulajdonképpen illatminták, melyeknek az a feladatuk, mint a testfelületre tapadt illatnak. Bizonyos esetekben még erősebb a hatásuk, mint a másiknak. 
Minél messzebb találhatók a virágok, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a testre rárakódott, abszorbeálódott illat a repülés alatt megszűnik a levegő hatására. A mézhólyagban lévő nektár illata akkor is megmarad. 

Billegő tánc 

Táncuk során nemcsak a táplálékban gazdag virágok előfordulását tudják közölni a méhek, vagy azt, hogy milyen virágra leltek, de az odáig terjedő távolságot is. Az előbb leírt körtáncot csak akkor táncolják, ha a virágok a kas közelében vannak. A körtánc által felszólított méhek minden irányban keresik a virágokat kb. 50 m-es távolságban. 

Ha a kísérlet során a táplálék helyét állandóan távolabbra visszük, a körtánc lassacskán más jelleget ölt, míg végül (kb. 100 m-től) átalakul jellegzetes, úgynevezett billegő tánccá. Ennél a táncoló méhek félkörben mozognak, először jobbra, aztán vissza balra a kiindulási ponthoz. Minden alkalommal, amikor végigtáncolják „egyenes vonalú” táncukat, a potrohukat élénken rázzák vagy billegetik (másodpercenként kb. 15-ször). 

A billegő tánc ritmusa oly módon változik a távolság növekedésével, hogy minél messzebb található a lelőhely, annál kevesebb táncfordulatot írnak le időegységenként. és annál hosszabb ideig tartanak az egyenes táncok.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A menopauza egy természetes folyamat, ne féljünk tőle

2026. március 08.

A változókor, más néven klimax, minden nő életének természetes szakasza, amely hormonális változásokkal jár. A petefészkek ösztrogén- és progeszterontermelése fokozatosan csökken, ami végül a menstruáció elmaradásához, azaz a menopauzához vezet. Ám a változókor elérésével ennél sokkal több történik a női testben és lélekben. A női egészséghónap alkalmából a Budai Egészségközpont összefoglalja a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívja fel a figyelmet a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok fontosságára. 

„A nők többsége ötvenéves kora körül éli át a klimaxot, ami minden nő számára egy természetes életszakasz. Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történik, hanem akár évekig is elhúzódhat. Ilyenkor megszűnik a peteérés, felborul a havi ciklus, ritkul, majd abbamarad a menstruáció. A menopauza orvosi diagnózisát egy évvel az utolsó menstruációt követően állítják fel. A klimax a menstruáció elmaradásán túl egyéb testi és lelki változásokat is előidéz, amelyek közül néhány kellemetlen tüneteket okozhat. A változókorba lépés folyamata a nők 80 százalékánál jár valamilyen tünettel vagy tünetegyüttessel. Mivel minden nő eltérően éli meg ezt az időszakot, a tünetek súlyossága és típusa egyénenként változhat, de fontos tudni, hogy ma már számos lehetőség létezik ezek enyhítésére” – mondja Dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.

Vérzés szex után

2026. március 07.

Mikor ártalmatlan, mikor sürgős kivizsgálás?

A szex utáni vérzés – orvosi nevén kontakt vérzés – jóval gyakoribb jelenség, mint amennyiről nyíltan beszélünk. A nők jelentős része élete során legalább egyszer tapasztal ilyet, és sokan ijedten, bűntudattal vagy bizonytalansággal reagálnak rá. Fontos tudni, hogy a jelenség mögött gyakran ártalmatlan ok áll, ugyanakkor bizonyos esetekben komolyabb elváltozás is meghúzódhat a háttérben. A kulcs nem a pánik, hanem a tudatos odafigyelés és szükség esetén a szakszerű kivizsgálás.

A témában dr. Szigethy Tamás, az L33 Medical szülész – nőgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.

Jó alvás, jó életminőség

2026. március 07.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásnak komoly hatása van az egészségi állapotra

Az alváshiány népegészségügyi probléma, mert nagy populációt érint, és szoros összefüggést mutat bizonyos krónikus megbetegedésekkel (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatok), továbbá, nem is gondolnánk, hogy az állandó éjszakázás, a kevés alvás a túlsúly kialakulását is eredményezheti. És akkor még nem beszéltünk a váltott műszakban dolgozók alvásproblémájáról, vagy a távoli országokba utazás jetleghatásáról.

Becslések szerint a teljes népesség közel egyharmada szenved alvászavarban, amit a stresszes életvitel, a cirkadiánritmus (biológiai óra) diszfunkciója, valamint a társadalom progresszív öregedése okoz.

Normális alvásidő A normális átlag alvásidő 7,5-8,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány mikroébredés , de vizsgálatok szerint a folyamatosan túl kevés (5 óra alatti ), sőt a túl sok (10 óra feletti ) alvás is káros.