Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tej - élet, erõ és egészség

Érdekességek2026. augusztus 12.

Fotó: pavelbalanenko © 123RF.comMiért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.


A nyers tej zsírtartalma általában 3,8%. A tehéntej zsírjában találhatók azok a kis szénatomszámú zsírok, melyek növekedési faktort tartalmaznak, ezért gyerekeknek a minél magasabb zsírtartalmú (3,6/2,8%) tej fogyasztása javasolt, legalább napi fél liter mennyiségben. A tejben ezenkívül fehérje, tejcukor, vitaminok, víz és ásványi sók - kalcium, foszfor, magnézium, cink, vas, fluor - találhatók. Az ásványi sók és a tejcukor a tejben lévõ vízben oldódnak, a fehérjék a tej kolloid diszperz rendszerét, míg a legnagyobb méretû zsírgolyócskák a tej emulziós fázisát adják.

Napi két deci tej, ami mindenkinek kell

a fejlõdõ szervezetnek...

Két deciliter tej fedezi a napi ajánlott tápanyagszükséglet jelentõs hányadát.

A tej és a belõle készült tejtermékek fõleg a fejlõdõ szervezet szempontjából döntõ fontosságúak. Az erõs csontváz felépítéséhez és a csonttömeg fenntartásához a megfelelõ mennyiségû kalcium és D-vitamin bevitele a fejlõdõ szervezet számára elengedhetetlen, hiszen a maximális csonttömeget fiatalkorban kell kialakítani. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a kalciumszükséglet 75%-át a tej és tejtermékek fedezik. A tej kalciumtartalma csökkenti a fogzománc oldhatóságát is.

...és a felnõtteknek

A fejlõdõ szervezet fehérjeigénye is nagyobb, mint a megállapodotté. Fél liter tejben több fehérje van, mint két tojásban, s csaknem annyi, mint például 10 dekagramm marhahúsban. Ám a felnõttek tejfogyasztása is nagy jelentõségû a napi tápanyagbevitel szempontjából: egy 70 kilogrammos férfi esetében két deci tej a napi ajánlott mennyiségnek kalciumból a 30%-át, B12-vitaminból a 30%-át, B2-vitaminból a 23%-át, fehérjébõl a 12%-át és vasból a 3%-át fedezi.

A tej egyéb alkotóelemei is igen fontosak. A tej 4,7% tejcukrot tartalmaz, amely gyorsan feldolgozható energiaforrás. A zsír szerepe meghatározó a hõszigetelõ zsírpárnák kialakításában, melyek a tápanyagtartalékokat is biztosítják. A fehérjék szolgáltatják az aminosavakat, melyek a szervezet legfontosabb építõanyagai. A kórokozókkal szembeni védelem eszközei az immunfehérjék. A sokféle vitamin és ásványi só a sejtszintû mûködés zavartalanságát biztosítja. És persze ott a víz, mely közegként és reakciópartnerként egyaránt fontos szerepet játszik.

A kereskedelemben kapható tej biztonsággal fogyasztható, mivel szinte csíramentes. Az úgynevezett tartós tej például azért nem romlik meg, mert a nyers tejet 128-140 °C-ra melegítik, majd 1-3 másodpercig ilyen melegen tartják. Ettõl szinte az összes baktérium elpusztul, ezután pedig ötrétegû, belülrõl sterilezett csomagolókarton védi a tejet.

Tejcukor- és tejfehérje-allergia

Sajnos a tej még így sem mindenki számára fogyasztható eledel, mivel egyesek érzékenyek lehetnek a tejcukorra, illetve a tejfehérjére. A tejcukor lebontását az emésztés során a béta-galaktozidáz enzim végzi. Egyeseknél születésüktõl, másoknál felnõttkorban már nem mûködik kellõ hatékonysággal ez az enzimrendszer (egyes népcsoportoknál csaknem 100%-osan hiányzik a tejcukorlebontó képesség). Kevesen tudják, hogy a felnõtt lakosságnak csaknem a fele, még ha nem is tud róla, küszködik ezzel a problémával. Szerencsére a tünetek általában csak abban nyilvánulnak meg, hogy az illetõt "meghajtja" a tej. Szerencsére a laktózt igen sok mikroba tudja bontani. Így a fermentált tejtermékek (aludttej, kefir, joghurt, túró, sajt stb.) laktóztartalma már jelentéktelen.

Ha valaki laktózintoleranciája ellenére is ragaszkodna a tejiváshoz, jó ha tudja, hogy már lehet kapni laktózmentes tejet is - igaz, nem olcsón.

A tejfehérje- (kazein-) érzékenység sajnos genetikailag kódolt adottság. A fogyasztás ilyenkor súlyos állapotokhoz is vezethet. Ebben az esetben mindennemû tejtermék kerülendõ, alternatív megoldás lehet viszont a szójatej, amely (és már a rizstej is) a nagyobb élelmiszerüzletekben megvásárolható.

A szójatej házilag is elkészíthetõ: a szójababot áztassuk be egy éjszakára vízbe, majd vizet hozzáöntve turmixoljuk össze. Ezután szûrjük át, s közben öntsünk hozzá annyi vizet, hogy tejszerû lé legyen belõle. A szójatejet ízesíthetjük pici citromlével, mézzel. Végül forraljuk fel. Ha kakaóként isszuk, az íze nem hasonlít tökéletesen a tejhez, viszont azoknál az ételeknél, ahol tejet használunk, szinte tökéletes a hasonlóság. Pl. tejbegríz, sütemények. A maradék, túrós részbõl majonézt, túrót, krémet készíthetünk


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.