Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tavaszi fáradtság a gyermekeket sem kíméli

Érdekességek2018. május 13.

Állandó fáradtságérzet, kialvatlanság, ingerlékenyég és feszültség? A tünetek alapján ez nem más, mint a tavaszi fáradtság.

A környezetben végbemenõ változások a gyermekeinket sem kímélik, így õk is fáradékonyabbak, gyakran kezelhetetlenebbek, mint általában. Milyen okok állnak a tünetek hátterében, és hogyan lehet a tavaszi fáradtság ellen védekezni? Dr. Sepp Csaba, a Budai Egészségközpont szakorvosának hasznos tanácsaiból most megtudhatjuk.


„Sokan nem tudják, hogy az oly gyakran emlegetett tavaszi fáradtság kifejezés mit is takar valójában. Télen a szervezetünk feléli az elraktározott tartalékokat, lassúbb mûködésre áll át, amely nem tudja követni a hirtelen bekövetkezõ felmelegedést és a felfokozott tempót. Kis segítséggel azonban felkészíthetjük szervezetünket az átállásra, megrövidíthetjük a tavaszi fáradtság idejét, és enyhíthetjük a tüneteket" – mondta a doktor úr.

A téli hónapok gyakran szürkeségben telnek, ezáltal kevés napfény ér minket és gyermekünket. Ebben az idõszakban szervezetük nem kapja meg a csontok és a szervezet a mûködése számára fontos vitaminokat, mint például a D vitamint. Mivel a téli halvány napsugarak is kedvezõen hatnak gyermekünk hangulatára és egészségére, ezért ha hûvösebb az idõ, akkor se hagyjuk ki a játékot vagy sétát a friss levegõn. Ez megerõsíti szervezetüket, kiadhatják a bezártság alatt felgyülemlett mozgásigényüket, így nyugodtabbak lesznek és az esti alvással sem lesz probléma.

Nagyon fontos, hogy gyermekeink télen is sok gyümölcsöt és zöldséget egyenek, mivel ilyenkor a vitaminkészletek kiürülnek a szervezetbõl, így gyermekeink könnyebben megbetegedhetnek. A télen kapható gyümölcsök vitamintartalma koránt sem azonos a nyáron termõ gyümölcsökével, így a természetes vitaminokat szükség esetén C és D vitamint tartalmazó készítményekkel is kiegészíthetjük. A vitaminok pótlásával megerõsítjük szervezetüket, ezáltal a tavasszal elõforduló fertõzésekkel szemben is ellenállóvá válnak.

„Ügyeljünk arra is, hogy gyermekeink idõben ágyba kerüljenek: ha fáradtan mennek iskolába, kevésbé tudnak koncentrálni, és a teljesítõképességük is csökkenhet. Tavasz beköszöntével egyébként is nagyobb az alvásigényük, és a tartós, sötét és komor idõjárásnak köszönhetõen náluk is elõfordulhatnak depressziós tünetek. Az együtt töltött idõvel, a beszélgetésekkel és a közös programokkal az egész család könnyebben vészeli át ezeket a napokat" – tette hozzá a doktor úr.


forrás: Weborvos
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)