Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A táplálkozás betegíthet és gyógyíthat is

Érdekességek2017. május 04.

Napjainkban, amikor sokat hallunk az elhízás alapú betegségekről, a csodadiétákról, a táplálkozási rendellenességekről, ételallergiákról és - intoleranciákról, nyilvánvaló, hogy az étkezés szerepe messze túlnőtt a létfenntartáson. Varga Dóra, az Életmód Orvosi Központ szakmai vezetője, dietetikus a táplálkozás gyógyító szerepét hangsúlyozta. 

Általános elvek – egyéni megoldások

Aki kicsit is nyitott szemmel jár a világban, tisztában lehet az egészséges táplálkozás alapjaival, amelyek tulajdonképpen logikusak.   
- Fenn kell tartani az energia egyensúlyt, vagyis megfelelő étrenddel és rendszeres fizikai aktivitással ajánlott megelőzni és/vagy csökkenteni a túlsúlyt. 
- A napi egyszeri-kétszeri nagy evések helyett javasolt 4-5 alkalommal kis mennyiségű ételt fogyasztani. 
- A hozzáadott cukrot tartalmazó ételek üres kalóriát jelentenek a szervezet számára, ezért fogyasztásuk nem javasolt nagy mennyiségben.
- Érdemes többségében teljes kiőrlésű pékárut, köretet, gabonaféléket választani, hiszen magas rost-, jelentős ásványi anyag- és vitamintartalommal rendelkeznek.
- Zsírok tekintetében érdemes előtérbe helyezni a telítettlen, növényi zsiradékokat, a főként állai eredetű telített zsírokkal szemben.
- Naponta több alkalommal szerepeljen az étrendben zöldség és gyümölcs, amelyek lehetőleg minél színesebbek legyenek. 
- Előtérbe kell helyezni az alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékek és a magas fehérje tartalmú ételek, mint a baromfi, a sovány vörös húsok, a halak, a hüvelyesek, a sótlan olajos magvak fogyasztását.
- A sóbevitel visszaszorítása érdekében érdemes csökkenteni az étrendben a magas sótartalommal rendelkező kész- és félkész termékek, pékáruk, húskészítmények, sajtok, konzervek fogyasztását. 
- Mértékletességre kell törekedni az alkoholfogyasztás tekintetében. Megengedett mennyiség napi 1 pohár ital nőknek és 2 pohár ital férfiaknak. 
- Férfiaknak napi 2,5 liter, nőknek 2 liter folyadék fogyasztása ajánlott.
Miért kellenek a személyre szabott étrendek?
-    Minden ember más és más, eltérőek a szükségleteink és az igényeink is. Természetes, hogy az előzetes állapotfelmérés, a táplálkozási szokások feltérképezése, a testösszetétel mérés eredményei, a kitűzött célok megismerése, és esetlegesen a szükséges laborparaméterek, orvosi diagnózis alapján egyénre szabott étrendet állítunk össze a pácienseknek – hangsúlyozza Varga Dóra, az Életmód Orvosi Központ szakmai vezetője, dietetikus.  – Ráadásul a táplálkozási irányelvek csak egy általános ajánlást fogalmaznak meg, és minden táplálkozási ajánlás leírja, hogy egyénre szabott étrend összeállítására van szükség, és csak egyéni igényeknek, szokásoknak megfelelő étrend hozza meg a várt eredményt.


Ami az egyiknek gyógyszer, a másiknak árthat

Az általános táplálkozási ajánlások mellett minden esetben mérlegelni kell a páciens aktuális betegségeit és a családi hajlamát egyes betegségekre. Míg egy PCO-val (policisztás ovárium szindrómával), és egy inzulinrezisztenciával küzdő páciensnek meg kell tanulni a szénhidrát számolás alapjait a kezelés sikere érdekében, addig egy magas vérnyomással és egyéb szív-és érrendszeri problémával élő számára a fő hangsúly a telítetlen zsírsavak (tengeri halak, olajos magvak, hidegen sajtolt növényi olajok) bevitelén, a sószegény étrend követésén lesz. Ahogy a manapság népszerű gluténmentes étrend egy lisztérzékeny számára nélkülözhetetlen, de fogyás szempontjából sok esetben megnehezíti a plusz kilók leadását a szükségtelenül tartott gluténmentes étkezés. Varga Dóra dietetikus szerint tehát egészen biztos, hogy csak a személyre szabott étrend hozhat eredményt, szüntetheti meg a panaszokat, végső soron akár gyógyíthat is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)