Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tánc felszabadít és elűzi a félelmeket

Érdekességek2019. november 10.

A tánc biztosíthatja jó közérzetünket, fizikailag és szellemileg is jó formában tarthat. A rendszeres táncmozgás jótéteményeit nem árt számba venni…

 

Fotó: 123rf.comA tánc levezetheti akár minden feszültségünket – erősítik meg a pszichológusok, akik azt gyakran terápiás módszerként is alkalmazzák. Ilyen hatása főként abból ered, hogy mozgásban tartja az egész testet, szabad folyást enged az érzelmeknek. Így azért is táncolunk – teszik hozzá a szakemberek –, hogy elűzzük félelmeinket, hiszen úgy érezzük, védelmet nyújt számunkra. Támogatást ad hozzá természetesen a zene. Minden veszély nélkül kiadhatjuk magunkból érzelmeinket, hiszen az lehet a benyomásunk, hogy a tánc által „védve vagyunk”. Amikor testünk válaszol a dallam hívó szavára, eltűnik az addigi félénkség: megkönnyebbülünk, elevennek, erősnek érezhetjük magunkat.

Energiát szabadít fel és nyugtat

Megnyitva az addig passzivitásba zárt test „zsilipjét”, a tánc jelentős energiákat szabadít fel – vélik a szakemberek. Hatalmas mértékben dinamizálja azokat, akik enerváltak, levertek, és könnyít azokon, akiket nyomaszt a stressz. Ki-ki megtalálja benne, amire szüksége van. A zene hangjai olyan mélyre hatolnak, mintha nemcsak a fülünkön keresztül, hanem egész testünkkel érzékelnénk mindent. A hangrezgések áthatolnak a bőrünkön, tánclépéseink megmozgatják izmainkat, és az érzékek egész sorát teljesítik ki bennünk. A tánc intenzív, örömteli, már-már ujjongó élményt ad – attól függően, milyen fogékonyak vagyunk rá. Minden korosztály részesülhet benne, hiszen már a kisgyermek is spontánul összeüti kezecskéjét, és táncol a zene dallamára, olyan természetesen, mint ahogy játszik, vagy utánozza környezetét.

Tánc közben olyan állapotba kerülünk, mintha visszatérnénk a gyökereinkhez – vélik a pszichológusok. A zene lüktetése egész testünket áthatja, egyúttal emlékeztet arra a szívdobogásra, mely az anyaméhben lévő magzat sajátja. A ringó mozgás pedig tudat alatt ahhoz az első élményhez juttat vissza minket, amikor anyánk a karjában ringatott.


Pszichés hatás

Noha a modern táncok alkalmával többnyire mindenki elkülönülten mozog, a táncmozdulatok révén mégis igazi párbeszéd bontakozhat ki a párok között a térben. A ritmus és a mozgás összeolvadásában kommunikálva a táncosok szoros kapcsolatba kerülnek egymással, és felfedezik, hogy rokon érzések öntik el őket, esetleg mély barátság, szerelem szövődik köztük. A zene ritmusához való kollektív igazodáskor egyszerre „rezdülnek” partnereikkel. Minden táncos egyetlen közösségben forr össze, és áldoz az együttmozgás örömének. Egyes pszichológusok szerint a tánccsoportban az testesül meg az egyén számára, ami gyermeknek az anya. Mint az anyai test kicsinyét, őt is körülveszi, védelmezi, kulturálisan táplálja a többi táncos. Ezzel magyarázható, hogy egy táncos összejövetelen – tudat alatt – életünk elfelejtett rétegeihez térünk vissza, és társas kapcsolat létesítésére törekszünk.

Fotó: pixabay.com

A tánc ugyanakkor lehetővé teszi a partnerekkel való azonosulást, de a tőlük való eltérés felismerését is. Hiszen azokban a percekben, amikor a táncos kapcsolatban áll másokkal, kifejezésre juttatja – a többiekkel együtt – egyéniségét. A táncmozdulatok sohasem azonosak, ki-ki a maga stílusa szerint értelmezi őket. Nem meglepő az sem, hogy a tánc hozzájárul a kiegyensúlyozott lelkiállapot eléréséhez. Hiszen tökéletesen harmonikus tevékenységet kínál: ki-ki feltárhatja személyiségjegyeit, mindenkire érvényes szabályok betartása mellett.

Szociális-levezető hatás

Az emberek ősidők óta táncolnak a világ minden táján. A tánc mindig is egy társadalmi csoporthoz való tartozás, a kollektív azonosság kifejeződésének egyik eszköze volt. Kevesen tudjuk, hogy Franciaországban például a XI. századig a templomokban táncoltak… Napjainkban ez a csoportos szociális igény ismét növekedik – vélik a kutatók. Akárcsak az 1970-es évek nagy popgyülekezetei, a későbbi technoünnepek is a gyengülő társadalmi kötődések erősítésének vágyát bizonyították. Az amerikai jazz és az afrikai, keleti vagy dél-amerikai zene/tánc közelmúltbeli beáramlása az európai kulturális örökségbe szintén arról az igényről tanúskodik, hogy a társadalom a más nemzetek zene- és tánckultúrájának eszközével gyógyítsa önmagát. Mint a primitív művészet, ezek az egyre „kevertebb” zenék/táncok is segítik az erőszak terjedésének megakadályozását, és a tolerancia felé való nyitást, a kisebbségek társadalmi integrációját. A zene és a tánc elengedhetetlenül fontos levezető, terápiás eszköz ez esetben is: segít megmenteni társadalmunkat a ridegségtől, a teljes elidegenedéstől. 

Tánc szólóban…

Lehetővé teszi az ellazulást és az önkifejezést. Egyúttal intenzív közösségi élményt jelent akkor, amikor más táncosoktól körülvéve tudatosul bennünk: egészet alkotva, mindnyájan ugyanarra a ritmusra mozgunk. Néhány példa az ilyen tánc kifejező erejére: a keleti tánc a csípőrengés segítségével a nőiességet hangsúlyozza; a rockból származó táncok, úm. a pop, disco, rap, techno… elfojtják a stresszt és az agresszivitást; az afrikai táncok igazi energiarobbanást kínálnak…

Tánc párban

A páros tánc mindenekelőtt csábításra ösztönöz, azt az örömöt nyújtja, hogy összhangba tudjuk hozni testünket a társunkéval. Salsa, tangó, flamenco… A himbálózó mozgással járó latin táncok ritmusa vagy a flamenco vad szenvedélye felszabadítja a keleti táncokban többnyire elfojtott érzékiséget. További példák: a valcer vagy a rock már „intellektuálisabb”, több szabályon alapuló tánc, és megnyugtató, stresszlevezető hatású sokak számára. A slowfox mérsékelten lassú ütemű társasági tánc. Nagyon ajánlott kezdőknek, mert hamar felfedezhetik benne a zenére mozgás örömét. 


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.