Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A születési sorrend befolyásolja a személyiséget - az elsőszülött, középső és legkisebb jellemvonásai

Érdekességek2023. július 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Szakemberek szerint a születési sorrend nem kis hatással van személyiségünkre, munkánkra, házasságunkra, emberi kapcsolatainkra és általában az élethez való hozzáállásunkra. Vajon beleillesz a kutatások eredményeként kialakult képbe, vagy kivételes esetnek számítasz?  

Az elsőszülöttek jellemzői:

Okosabbak? Az elsőszülöttek IQ eredményei átlagosan 3 ponttal magasabbak, mint fiatalabb testvéreiké. A vizsgálatok az is mutatják, hogy az időben egymás után következő gyermekeknek egyre alacsonyabb az elért pontszáma. Ennek az lehet a nagyon egyszerű magyarázata, hogy a szülők sokkal több időt töltenek az elsőszülöttekkel, majd az elsők tanítgatják a fiatalabbakat. Ezzel szemben egy másik tudományos kutatás szerint nem a születési sorrend meghatározó, hanem a család nagysága. Mivel a nagycsaládok nem képesek mindegyik gyermek számára ugyanolyan körülményeket biztosítani, mint a kisebb létszámú családok esetében, ezért inkább a genetika és a családi körülmények meghatározóak az IQ-t illetően, nem a születési sorrend.

Műveltebbek? Az elsőszülöttekre jellemzőbb, hogy felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Ha a szülők csak egyik gyermeküket tudják anyagilag támogatni, akkor az általában az az elsőszülött szokott lenni.

Többet keresnek? Az elsőszülöttek általában nem keresnek rosszul, többnyire egy jól fizető, szellemi munkát végeznek. Sok köztük a sebészorvos, testületek vezetői, egyetemi diplomával rendelkeznek.

Körforgás. Az elsőszülöttek jobban élvezik a szülői feladatokat, mint a fiatalabb testvéreik, mert érzelmi illetve szellemi táplálékot adhatnak gyermekeiknek. Így ez egy körforgássá alakul: minél jobban gondozottak az elsőszülöttek, annál erősebbé válnak, mely arra ösztönzi a szülőket, hogy még több időt és figyelmet szenteljenek nekik.


A középső gyerekek(ek) jellemzői:

Komplikáltabbak. Nehezebb körülírni személyiségüket, mivel egy ideig ők a legkisebbek, majd hirtelen születik egy testvér, mely esemény általában megviseli őket - előre nem látható módon hat a személyiségükre majd környezetükre.

Békefenntartók. Fontos nekik a családon belüli béke, és tesznek is érte, hogy fennmaradjon. Igyekeznek az összes családtaggal jó kapcsolatot tartani.

Határozatlanok. Általában nehezebben találják meg hivatásukat, mint az elsőszülöttek, vagy az utánuk következők. Szándékosan az ellenkezőjét választják, mint az elsőszülöttek. Pl. ha a legidősebb orvosként dolgozik, akkor ők tűzoltók vagy rendőrök lesznek.

Kevésbé kötődnek. A középsők esetében nem ritka, hogy nem annyira ragaszkodnak a családtagokhoz, mint a legnagyobb vagy legkisebb testvérek.

A legkisebb gyerekek jellemzői:

Vakmerőbbek. Könnyebben vállalják a kockázatot, mint testvéreik. Általában művészek, vállalkozók vagy kalandorok válnak belőlük. Az extrém sportokat is inkább ők űzik.
Tréfásabbak. Közülük kerülnek ki a szatíraírók és komikusok. A konfliktushelyzeteket is humorosan próbálják megoldani.

Egyetértőbbek. Jobban ki vannak békülve a világgal, sokkal könnyebben elfogadják a nehezebb helyzeteket, mint idősebb testvéreik. Az elsőszülöttekhez képest sokkal kevésbé provokatívabbak.

Annak ellenére, hogy a fentieket nem kell készpénznek venni, mert annyi más tényező is befolyásolja életünket és személyiségünket, azért a születési sorrend nem elhanyagolható, mert életünk kezdetén egy bizonyos adott helyzetben kezdjük kialakítani a környezetünkhöz való viszonyunkat.  Ez meghatározza a későbbiekben is, hogyan dolgozzuk fel a bennünket érő hatásokat.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.