A szoptatás hosszú távú hatásai
Érdekességek2020. november 11.
A szoptatás az anya és a gyermek egészségére is fejthet ki jótékony hatást. A szoptatás védő hatásait illetően a tanulmányok több területet vesznek górcső alá.
• a gyulladások és fertőzések hatása: az emberi anyatejben található bioaktív anyagok, immunanyagok védelmet nyújtanak, elősegítik az immunrendszer fejlődését, megkönnyítik az immuntolerancia és a megfelelő gyulladásos válasz kialakulását. A szoptatás jelentősen csökkenti a hasmenéses vagy alsó légúti fertőzések miatti kórházi felvétel kockázatát, de a hatás fokozatosan csökken a szoptatás abbahagyása után.
• allergia: vitatott a szoptatás és az allergiás betegségek kockázata közt fennálló kapcsolat kérdése. Nincs elég adat ahhoz, hogy az ételallergiák kivédésére nézve végleges következtetést lehetne levonni.
• kognitív fejlődés: egy áttekintő tanulmány szerint a szoptatás és a későbbi életkor IQ-ja között pozitív korreláció van. Érdekes tény, hogy a 6-12 hónapos koruk között a „csecsemőtáplálási irányelvek” szerint táplált gyermeknél, akik több gyümölcsöt, főzeléket és otthon készült ételt fogyasztottak, a teljes és a verbális IQ-t magasabbnak, valamint az emlékezőképességet jobbnak találták.
• túlsúlyosság és elhízás: bizonyos szakmai állásfoglalás szerint a felnőttkorban bekövetkező túlsúlyosság kockázata a csecsemőkorban kapott szoptatás tartamának minden további hónappal való megnyúlásával 4-4%-kal csökkenthető. Azonban óvatos értelmezésre van szükség ebben az esetben is, a figyelembe nem vett, az eredményt befolyásoló zavaró körülmények fennállásának lehetősége miatt.
• hyperlipidaemia és 2-es típusú diabetes mellitus: a női tejnek magas a koleszterintartalma, ami a májban termelődő egyik anyagot lefelé szabályozza és csökkenti a koleszterin szintézist, azonban a szoptatásnak hosszú távú programozó hatása nincs a vérlipidekre. A 2-es típusú diabetes mellitus valószínűleg már a korai életkorban programozódik, az egyének korától függően más-más a hatás. A védő hatás különösen serdülő korban nyilvánvaló
Növekedés és táplálás, középpontban a fehérje
A fehérje nélkülözhetetlen minden élő szervezetnek, a sejt felépítésének és működésének alapvető építőköveként szolgál. A csecsemők fehérjebevitelével foglalkozó kutatás és klinikai érdeklődés középpontjában a hiány kockázatai, ezek megelőzése és kezelése álltak. Mivel a szükséglettől elmaradó fehérjebevitel egyértelműen károsan érinti a növekedést, fejlődést, csecsemőkorban hagyományosan bőséges fehérjebevitelt szorgalmaznak.
Azonban a korai fehérje hipotézis, vagyis annak a feltevésnek a tudományos megfogalmazása, miszerint az első életévben nyújtott fölöslegesen nagy fehérjebevitelhez a csecsemő gyors súlygyarapodása társul, ami a későbbi életkorokban az elhízás és a vele rokon állapotok kockázatának növekedésével társul, ezt az irányvonalat kérdőjelezi meg
Az 1980-as években Karlberg az emberi növekedés modulátorainak modelljét dolgozta ki, a csecsemő-, gyermek-, serdülőkori modellt (Infancy Childhood Puberty, ICP). Álláspontja szerint a gyermek növekedése három jól elkülöníthető szakaszban zajlik, melyek folyamán három szabályozó tényező egymást átfedő hatásokat fejt ki.
Gyermekkorban a növekedést a növekedési hormon szabályozza, melynek hatását az inzulinszerű növekedési faktor, az IGF-1 termelése közvetíti. A serdülőkori növekedési megugrást a nemi hormonok hozzátevődő anabolikus hatása okozza. A csecsemőkori gyors növekedést ezzel ellentétben azoknak a tápanyagoknak a bevitele serkenti, amelyek a növekedési faktor, az inzulin és az IGF-1 termelését stimulálják.
Ez lehet a magyarázata annak, hogy az anyatejjel táplált csecsemőkhöz viszonyítva, a tápszerrel tápláltaknál előálló magasabb fehérjebevitel megemelheti a vérplazmában és a szövetekben az inzulin és IGF-1 szintet, ilyen módon fokozva a korai súlygyarapodást és később az elhízást.
A gyermekkori kövérség kialakulásáért jelentős mértékben a táplálkozás, azaz a túlzott fehérjebevitel a felelős.
Ennek legjobb megelőzési eszköze az anyatejes táplálás, hisz tudjuk, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében a kövérség előfordulása alacsonyabb, mint tápszeres társaiknál. Amennyiben nem lehetséges a szoptatás, vagy nem áll rendelkezésre elegendő anyatej, akkor viszont kiemelt jelentőségű, hogy az anyatej fehérjeösszetételéhez legközelebb álló tápszerrel történjen a táplálás.
forrás: Bébik.hu
