Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szívmegállásnak hetekkel korábban lehetnek tünetei

Érdekességek2018. május 17.

Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.

Tudatosan kellene figyelnünk a tünetekre

Már eddig is ismertek voltak olyan tanulmányok, amelyek szerint az akut szív-érrendszeri történéseknek lehetnek – akár hetekkel korábban – bizonyos előjelei. A szakemberek szerint éppen ezért nagyon fontos sokat beszélni e témáról, és éppen ez az oka annak is, ami miatt feltétlenül tovább kell kutatni ezt a területet.


Az American Heart Association szakmai lapjában, a Circulation-ben megjelent publikáció szerint a sporttal összefüggésben bekövetkező szívmegállásnak az esetek közel 54 %-ban voltak előzetes tünetei és ezen belül 71 %-ban legalább egy tünet már négy héttel korábban is jelentkezett. Egy korábbi tanulmány szerint az érintett atléták 30 %-a az eseményt megelőzően tapasztalt mellkasi fájdalmat, légszomjat, teljesítményromlást, remegést, ájulást. Ugyanakkor az Annals of Internal Medicine 2016-os cikke szerint nem csak a sportolókra vonatkoznak ezek a megfigyelések, ugyanis a középkorú személyek szívmegállása előtt is legalább az esetek felében jelentkeztek figyelmeztető tünetek. Ezen tünetek egy része elég konkrétan értelmezhető, ilyenkor gyakrabban fordulnak is orvoshoz az emberek. Ugyanakkor az általánosabb, kevésbé egyértelmű jeleket is muszáj lenne komolyan venni, különösen a veszélyeztetett csoportoknak, így például a koszorúér-betegeknek, illetve a magas vérnyomással, koleszterinszinttel, cukorbetegséggel élőknek, az elhízottaknak és a dohányzóknak, a passzív életmódot folytatóknak.


Nem mindig van tünet

A hirtelen szívmegállás azért következhet be, mert egy elektromos zavar áll be a szívben, ami azonnali megállásra kényszeríti, ezáltal az agyba és az életfontosságú szervekbe sem jut vér. A halál pedig pár percen belül bekövetkezhet, ha nem sikerül visszaállítani a szívritmust. Ez a drámai esemény azonban sajnos csak esetek egy részében okoz előzetes tünetek, sokaknál semmiféle erre utaló jel nincs korábban.

A magyar felmérések szerint a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel, pedig tisztában kell lenni azzal, hogy ha nyomó jellegű mellkasi fájdalom nem múlik el 5 percen belül, azonnal mentőt kell hívni. Emellett a diszpécser már a mentő kiérkezése előtt telefonon is tud segíteni a beteg környezetének abban, hogy mit tudnak tenni, szükség esetén hogyan kezdjék meg az újraélesztést.

Mikor fontos a kardiológiai szűrés?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)