Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szívmegállásnak hetekkel korábban lehetnek tünetei

Érdekességek2022. április 17.

Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpontszakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.

Fotók: pixabay.comTudatosan kellene figyelnünk a tünetekre

Már eddig is ismertek voltak olyan tanulmányok, amelyek szerint az akut szív-érrendszeri történéseknek lehetnek – akár hetekkel korábban – bizonyos előjelei. A szakemberek szerint éppen ezért nagyon fontos sokat beszélni e témáról, és éppen ez az oka annak is, ami miatt feltétlenül tovább kell kutatni ezt a területet.

Az American Heart Association szakmai lapjában, a Circulation-ben megjelent publikáció szerint a sporttal összefüggésben bekövetkező szívmegállásnak az esetek közel 54 %-ban voltak előzetes tünetei és ezen belül 71 %-ban legalább egy tünet már négy héttel korábban is jelentkezett. Egy korábbi tanulmány szerint az érintett atléták 30 %-a az eseményt megelőzően tapasztalt mellkasi fájdalmat, légszomjat, teljesítményromlást, remegést, ájulást. Ugyanakkor az Annals of Internal Medicine 2016-os cikke szerint nem csak a sportolókra vonatkoznak ezek a megfigyelések, ugyanis a középkorú személyek szívmegállása előtt is legalább az esetek felében jelentkeztek figyelmeztető tünetek.

Ezen tünetek egy része elég konkrétan értelmezhető, ilyenkor gyakrabban fordulnak is orvoshoz az emberek. Ugyanakkor az általánosabb, kevésbé egyértelmű jeleket is muszáj lenne komolyan venni, különösen a veszélyeztetett csoportoknak, így például a koszorúér-betegeknek, illetve a magas vérnyomással, koleszterinszinttel, cukorbetegséggel élőknek, az elhízottaknak és a dohányzóknak, a passzív életmódot folytatóknak.

Nem mindig van tünet

– A ” hirtelen szívhalál” egy speciális esetre fenntartott terminus technicus. Lényege, hogy szinte minden bevezető tünet és jel nélkül lép fel. Természetesen, a pontos megfigyelések szerint az érintett – és erre vonatkozik az idézett hivatkozás – bizonyos előjeleket már észlel. Az esetek legnagyobb részében a halált megelőzően egy “malignus (vagyis rosszindulatú) ritmuszavar” lép fel. Ilyen például a kamrafibrilláció, a kamrai tachycardia, az “R on T” jelenség, stb. Az esetek egy másik részében a koszorús ereken valamilyen strukturális elváltozás vagy fejlődési rendellenesség áll fenn – ismerteti Vaskó doktor.

A hirtelen szívmegállás azért következhet be, mert egy elektromos zavar áll be a szívben, ami azonnali megállásra kényszeríti, ezáltal az agyba és az életfontosságú szervekbe sem jut vér. A halál pedig pár percen belül bekövetkezhet, ha nem sikerül visszaállítani a szívritmust. Ez a drámai esemény azonban sajnos csak esetek egy részében okoz előzetes tünetek, sokaknál semmiféle erre utaló jel nincs korábban.

A magyar felmérések szerint a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel, pedig tisztában kell lenni azzal, hogy ha nyomó jellegű mellkasi fájdalom nem múlik el 5 percen belül, azonnal mentőt kell hívni. Emellett a diszpécser már a mentő kiérkezése előtt telefonon is tud segíteni a beteg környezetének abban, hogy mit tudnak tenni, szükség esetén hogyan kezdjék meg az újraélesztést.


Mikor fontos a kardiológiai szűrés?

– Az ideális természetesen az lenne, hogy azok az emberek, akik megnövekedett kockázatnak vannak kitéve – akár családi halmozódás, akár meglévő betegségeik, akár életmódjuk miatt – évente részt vennének kardiológiai szűrésen – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

Fotók: pixabay.com

– A szív- és érrendszeri betegeknek, a magas vérnyomással élőknek pedig elsősorban fontos megfigyelniük a szervezetük reakcióit. Látniuk kell, hogyan függ össze a táplálkozásuk, a fizikai aktivitásuk, a lelkiállapotuk a betegségükkel. Amennyiben gyanús tüneteket tapasztalnak, amelyek esetleg még fokozódnak is, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Különösen fontos lenne, hogy szakorvossal egyeztessék a teendőket, az esetleg változó gyógyszerelést, illetve EKG-val, szívultrahanggal, más speciális vizsgálatokkal utána tudjunk járni, pontosan mi okozza a tüneteket, nem romlott-e az alapbetegség állapota. A rendszeres kardiológiai kivizsgálással és a kontrollokkal elérhető egy biztonságos állapot, jó eséllyel csökkenhet akár a szívinfarktus bekövetkezésében esélye is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.

Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!

2025. május 07.



Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.

A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval

A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.

Milyen tünetekre kell felfigyelni?

Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.

Tudományosan bizonyított: a ChatGPT szinte hibátlanul felismeri a leggyakoribb bőrproblémákat

2025. május 06.



Bőrbetegségek felismerésében tesztelték a két legismertebb mesterséges intelligencia alkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT-4o az esetek 93%-ában azonosította az aknét és a rosaceát, szemben a Google Gemini Flash 2.0-s modelljével, amely az esetek mindössze 21%-ában ismerte fel a kórképeket, derül ki az egyetem új klinikai kutatásából. A MI hosszú távon csökkentheti az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, de a végleges diagnózis felállítása szakorvosi feladat marad, hangsúlyozzák a szerzők.

A vizsgálat során a két mesterséges intelligencia modellnek olyan betegek fotóit mutatták meg, akiknél szakorvosi diagnózis igazolta az akne vagy a rosacea meglétét. A képeket ezt megelőzően két bőrgyógyász értékelte ki egymástól függetlenül, egy harmadik szakértő bevonásával, aki eltérő diagnózis esetén döntött. A végső diagnózist többségi vélemény alapján állapították meg.