Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szívbetegségtől megvédik a nőket, ha a combjukra híznak

Érdekességek2019. augusztus 09.

Egy nagyléptékű amerikai kutatás szerint azok az idősebb, egészséges súlyú nők, akik a hasuk helyet a combjukra híznak, védettebbek a szívbetegségektől.

Fotó: 123rf.comA kutatók szerint az “alma alakú” nőknek meg kell próbálnia leadni a hasukból és “körte alakúvá” válni.

A European Heart Journal című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban 2600 egészséges testsúlyú 18 éven felüli nőt vizsgáltak, akiknek testtömeg-indexe (BMI) 18-25 között volt. A résztvevők egy 1990-es évek közepétől folyó nagy amerikai kutatás, a Women’s Health Initiative keretében rendszeresen estek át olyan vizsgálaton, amely a testzsírt, az izmokat és a csontsűrűséget mérte fel

A kutatás megállapította, hogy az “alma alakú” nőknél, akik a hasukra híznak, nagyobb volt a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata, mint azoknál a “körte alakú” nőknél, akiknél a zsírpárnák a combjukat és a csípőjüket erősítették.

A tudósok korábban is tisztában voltak azzal, hogy a hasi szervek körül felhalmozódó zsír, az úgynevezett zsigeri zsír megnöveli az anyagcsereproblémák, köztük a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát – emlékeztetett a tanulmányt ismertető BBC News.

A kutatók egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogy a combon kialakuló zsír miért védhet a szív és érrendszeri betegségektől, de az kiderült, hogy ez a zsír nem okoz problémát a test szerveiben.

Az egészségtelen életmód viszont a középkorúaknál a hasi zsírt növeli. A tanulmányt jegyző Qibin Qi professzor, a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem tudósa elmondta, hogy a korábbi kutatások azokkal foglalkoztak, akik túlsúlyosak vagy elhízottak voltak. “A mi tanulmányunk résztvevői olyan nők voltak, akiknek normális volt a testsúlya. Tehát ez az üzenet nagyon fontos: még az egészséges testsúlyú nőknél is számít, hogy a testük ‘alma alakú’ vagy ‘körte alakú‘”.


Qi professzor hangsúlyozta, hogy meg kell próbálni a hasi zsírt csökkenteni, és elérni, hogy javuljon az arány, tehát a combon legyen inkább több zsír. Hozzáfűzte, kutatócsoportja most azon dolgozik, hogy megállapítsák, milyen különleges étrenddel vagy testedzéssel lehet ezt elérni.

“A jövőbeni kutatások annak feltárására, hogy a testzsír eloszlása hogyan járul hozzá ezekhez a betegségekhez, fontos új módszereket tárhat fel a szívinfarktusnak és a stroke-nak a megelőzésére és kezelésére” – mondta el Sonya Babu-Narayan, a Brit Szív Alapítvány társigazgatója.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.