Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szervátültetettek 45 százaléka még védőoltásra vár

Érdekességek2021. április 11.

A szervátültetettek így kampányoltak a maszkviselés mellett – forrás: Magyar Szervátültetettek Szövetsége

Bár ez év januárjában ígéretesen megindult a szervátültetettek oltása, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének (MSZSZ) információi szerint akadozik a folyamat, a körülbelül 4600 oltásra regisztrált transzplantált 45 százaléka még mindig nem kapta meg a Covid elleni vakcinát. Annak ellenére, hogy valamennyien az extrém veszélyeztetettek körébe tartoznak, és jelenleg már a kisebb kockázatú csoportok is sorra kerültek. A helyzet gyors megoldása érdekében az országos tiszti főorvos segítségét kérik.

A szervátültetetteket világszerte az extrém veszélyeztetettek csoportjába sorolják, így beoltásuk nem korcsoportonként történik – emlékeztetett dr. Grózli Csaba, az MSZSZ stratégiai és orvos igazgatója. Nephrology Dialysis Transplantation szakújság márciusi cikkére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Global Burden of Disease munkacsoport adatai szerint világszerte a krónikus vesebetegség és a veseátültetés volt a súlyos kimenetelű Covid19 vezető kockázati tényezője 2020-ban. A járvány áldozatai között az első két helyen a dializált és a vesetranszplantált betegek állnak. Az adatokat 17 millió felnőtt egészségügyi adatainak elemzésével, köztük 11 ezer koronavírus okozta haláleset feldolgozása alapján állapították meg.

Mindezek egybevágnak a járvány nyilvánosan elérhető magyarországi halálozási adataival – ismertette dr. Grózli Csaba. A hazai szervátültetettek száma 5100, közülük 26-an vesztették életüket. Az extrém veszélyeztetettség miattkülönösen indokolt a dializált és a transzplantált betegek oltásának mihamarabbi befejezése – emelte ki az igazgató. Egyszerűsíthetné a rendszert, ha a szervátültetettek és szervre várók soron kívül jelentkezhetnének az oltópontokon, illetve háziorvosuknál – tanácsolta.


FELMÉRÉS A SZERVÁTÜLTETEK OLTÁSÁRÓL

A Magyar Szervátültetettek Szövetsége március 15. és 20. között végzett online kérdőíves felmérése (n=406) azt mutatta, hogy noha a szervátültetettek 90 százaléka regisztrált a védőoltásra, 45 százalékuk még mindig nem kapta meg a vakcinát, miközben már a kisebb kockázatú csoportok is sorra kerülnek. Különösen aggasztó a 60 és 69 év közötti korosztály helyzete.

A Magyar Transzplantációs Társaság március 9-i ajánlása szerint a szervátültetettek Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Sinofarm vakcinákkal olthatók. Ugyanakkor mivel gyengített immunrendszerük miatt kisebb a válaszreakció, a termelt ellenanyag mennyisége, ezért számukra a legnagyobb immunválaszt adó oltóanyag, a Pfizer vagy a Moderna lenne az ideális. A felmérés szerint a szervátültetettek 30%-a kapott Pfizert és 5%-a Modernát, a többiek AstraZenecát (63%) és Sinopharmot (2%).

Az oltások 63%-át a háziorvosok adták be.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 10.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Az évszaknak megfelelõ egészséges táplálkozás is fontos. Sok C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani (kivi, alma, citrom, brokkoli, paprika, savanyú káposzta, olajos csonthéjas, aszalt gyümölcsök stb.).

Gyógyszerformák - Oldatok, szirupok, tinktúrák

2026. október 09.

A hétköznapi életben is gyakran elõfordul, hogy egy anyagot elegyítünk valamilyen folyadékkal. Ha az elegyítés, rázás vagy keverés után a két anyag nem válik el egymástól, oldatról beszélünk. Folyadékban oldhatunk szilárd, folyékony és gáznemû anyagot. A leggyakoribb, amikor szódavizet készítünk, ez a légnemû széndioxid oldása a vízben. Folyadék oldása folyadékban a szörpök készítése, és szilárd anyag oldása folyadékban, amikor cukrot teszünk a teánkba. 

Az oldás történhet fizikai és kémiai értelemben. Fizikai oldódás, ha a két anyag nem változtatja meg egymás szerkezetét. Például a tengervízben oldott só lepárolható, azaz fizikai oldódásról van szó. Kémiai az oldódás, ha a két anyag elegyítésekor egy új szerkezetû anyag jön létre.

A fizikai oldódás mindig visszafordítható. A befõttekben oldott szalicil a hõmérséklet- változás hatására bizonyos idõ után nagyon szép kristályok formájában kiválik. Hasonlóan van ez a gyógyszeres oldatokkal is. Éppen ezért meghatározott hõmérsékleten és csak a megadott ideig tarthatók el, illetve használhatók fel.

A gyógyszeres oldatok hatóanyagai gyakran keserûek, rossz, kellemetlen ízûek. Ilyenkor a bevétel megkönnyítésére különbözõ édes, cukros ízesítést alkalmazunk. A bevételre szánt vízzel, gyógyszeres oldattal vagy gyümölcslével készült tömény cukoroldatokat szirupoknak nevezzük. A cukor- és szesztartalmú vizes oldatokat elixíreknek nevezzük. A szirupok cukortartalmuk miatt romlékonyak, hajlamosak penészedésre, gombásodásra. A gyógyszeres szirupok hûvös helyen, többnyire fénytõl védve tartandók és szigorúan csak a megadott ideig használhatók fel. A szirupokat és az elixíreket cukortartalmuk miatt cukorbetegek nem kaphatják.

Panaszok epemûtét után?

2026. október 09.

Emésztõszervi ambulanciánkon gyakran elhangzik: "Megmûtötték az epémet, de a panaszaim változatlanok." Máskor meg: "Évekig jól voltam, most meg kiújultak a panaszaim. Hogy is van ez?
Ha egy betegnél jellegzetes, jobb oldali felhasi fájdalmak, görcsök jelentkeznek, és a hasi ultrahangvizsgálat is epeköve(ke)t igazol, az orvos diadalmasan kinyilvánítja: megtaláltuk a betegségét! A sebész elvégzi az amúgy pár napos bennfekvéssel járó hastükrözéses (laparoszkópiás) epemûtétet, és ezzel lezárják az ügyet. Pedig az esetek jelentõs részében a mûtét nem oldja meg a problémát. Továbbra is panaszok jelentkeznek, melyeket összefoglalóan "epemûtét utáni tünetegyüttesnek" (latinul le sem merem írni a nevét) neveznek.

Mi lehet ennek a hátterében?

Hogy ezt megértsük, induljunk ki az epehólyag feladatából: az epe tárolásáért és annak a bélbe való juttatásáért felel, ahol elvégzi az emésztési feladatait. Maga az epe a májban termelõdik, és az ott lévõ epeutakból egy vezetékrendszeren keresztül kerül az epehólyagba. Az epehólyag kiiktatható, ám az epeváladékra továbbra is feltétlenül szüksége van a szervezetnek. Ha megváltozik az összetétele (anyagcserezavar, hízás, rossz táplálkozási szokások stb. miatt), úgy kövek keletkeznek, elsõsorban az epehólyagban, de nemritkán az epeutakban is.

Sajnos az utóbbiak egy része nehezen diagnosztizálható ultrahang-, vagy más képalkotó vizsgálattal. Epemûtétet (az epehólyag eltávolítását) követõen pedig az epeürülés közvetlenül az epevezetéken keresztül történik a nyombélbe, így az emésztés zavartalan marad.