Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szerelemnek múlnia kell? Miért? És meddig tarthat egyáltalán?

Érdekességek2018. május 26.

Platón szerint minden léleknek párja van a csillagokban, és egyszer, ha helyesen éli az életét, visszatérhet a csillagjához a lélek. Vajon tényleg így van ez?

Vészabó Noémi feszegeti a szerelem ingoványos, mégis szépséges, kavargó, leláncoló és az égbe röpítő érzését.

Minden ember boldog akar lenni, ám legtöbbször, amikor a boldogság kopogtat, nem nyitunk ajtót, mert félünk.

Félünk az érzelmek súlyától, félünk a szerelem erejétől, a kiszolgáltatottságtól. Hiszen ha megszeretünk valakit, akkor átadjuk teljes valónkat, megnyitjuk szívünket, testünket áldozzuk ölelése oltárán.

Viszont mi, nők és férfiak különbözők vagyunk: a férfi birtokolni akar, a zsákmányt megszerezni, ő a testet akarja.

Mi, nők azt szeretjük, ha a másiknak kellünk, ha kíván minket, ha felperzsel a tekintetével, és persze akar minket, mindenáron. Mindenáron! De mindezeket csak addig akarják nők és férfiak, amíg tart a szerelem.


A kötet megvásárolható a galenus.hu webáruházban!

De meddig tart a szerelem?

És mitől múlik el, ha egyszer már a miénk volt? Évezredek óta nincs erre válasz, és valószínű, míg emberek élnek, nem is lesz, hiszen akkor éppen a titok tűnne el. A titok, amelyet mi annyira óhajtunk, mert attól izgalmas a férfi és a nő.

Ahogyan rohannak velünk az évek, lassacskán megtanuljuk, hogy mit jelent szeretni valakit, de nem leláncolt lélekkel, hogy egyedül is lehet boldogan élni, mert az egyedüllét nem feltétlenül magányt jelent, hogy egy elfáradt szerelemben sokkal jobban fáj a társas magány, hogy megbocsátani csak a nagy lelkek tudnak, hogy semmi sem tart örökké, hogy csak azzal lehetünk boldogok, aki nem akar megváltoztatni minket, hogy ki kell tudni mondani a szót: szeretlek, mert lehet, hogy nem lesz rá többé alkalom, hogy az még nem szerelem, ha lefekszünk egymással… mert a szerelem különös virág, amely ritkán nyílik. Platón szerint minden léleknek párja van a csillagokban, és egyszer, ha helyesen éli az életét, visszatérhet a csillagjához a lélek.
Vajon ez mennyi léleknek sikerült ez idáig?

 

Vészabó Noémi
Szeretni egyszer bolondulásig


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)