Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szennyezett levegő összefügg az agyszerkezeti elváltozásokkal

Érdekességek2020. március 09.

Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók.

Fotó: gettyimages.comA Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.

Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint “az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk hatással van az agyunk fejlődésre“.

Miközben az agyi struktúra elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez a kis méretcsökkenés is elég lehet arra, hogy különböző testi és mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban – tette hozzá.

A szürkeállomány az agy azon részeit is magában foglalja, amelyek részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél – idézte a kutatást az eurekalert.org amerikai tudományos portál.

“Ha a korai életévekben a forgalom okozta levegőszennyezés visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy mikor végeznek el újabb vizsgálatokat” – szögezte le Beckwith.

A tanulmányhoz a kutatók 12 éves gyerekek agyát vizsgálták mágneses rezonancia (MR) képalkotással. A vizsgálatban résztvevő 147 gyerek azok közül került ki, akik korábban egy gyerekkori allergiát és a légszennyezettséget vizsgáló cincinnati tanulmányban is szerepeltek. A gyerekeket 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban vizsgálták meg.


A közlekedési forgalom okozta nagy levegőszennyezettség korábbi tanulmányok szerint neurodegeneratív betegségekkel és más idegrendszer-fejlődési rendellenességekkel is összefüggésbe hozható.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.