Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szenior korosztály a fájdalom miatt nem mozog eleget!

Érdekességek2017. november 26.

A magyarok fele hetente többször is mozog saját bevallása szerint, a legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta és a gyaloglás. Míg a fiatalabbak elsősorban az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbek körében bizony a testi fájdalmak akadályozzák a legtöbb embert a rendszeres sportban. – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.

Úgy gondoljuk, hogy eleget mozgunk!

Általában elmondható, hogy a magyar felnőttek közel fele mozog rendszeresen, ezzel a saját bevalláson alapuló kutatás eredményei igen pozitív képet festenek a magyarok mozgási és sportolási gyakorlatáról annak ellenére, hogy az elhízásbeli és életmódbeli tapasztalatok nem a fenti eredményt mutatják. Egy tavalyi felmérés szerint hazánkban minden harmadik ember súlyosan elhízott, így Európa legkövérebb országa lettünk, ami bizony szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal is.  Dr. Nagy Sándor, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője hozzátette: a rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében még ritkább, hiszen ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amik akadályozhatják a rendszeres sportot.


Az idősebbek a fájdalom miatt nem mozognak többet

A kutatás rákérdezett azokra az okokra is, amelyek leginkább megakadályozzák az embereket a rendszeres sportban. Dr. Nagy Sándor fenti állítását támasztják alá az eredmények is! A 30-40 év közöttiek és a 40-50 év közöttiek körében egyértelműen az időhiány az, ami megakadályozza a rendszeres mozgást. 48%-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs ideje rendszeresen, hetente többször mozogni. 14%-uk még nem találkozott olyan mozgásformával, ami örömet jelentene számára, ezért nem sportol, míg minden 10-edik válaszadó valamilyen testi fájdalommal él, és ezért nem tud rendszeresen sportolni. Az idősebbek között viszont ezek az indokok némiképpen átalakulnak, itt már minden harmadik ember testi fájdalommal indokolta, hogy nem mozog többet és csupán a válaszadók 21%-a indokolta időhiánnyal. Érdekes, hogy az idősek egy jó része (39%) egyáltalán nem tudja, hogy miért nem sportol rendszeresen vagy miért nem mozog többet.

A legjobban sétálni szeretünk!

Sport terén egyértelmű népszerűségnek örvend a séta és a gyaloglás. Az idősebbek 83%-a gyalogol rendszeresen, akár hetente többször, de a fiatalok jó része (72%) is erre a könnyed mozgásformára esküszik. A szeniorok 40%-a rendszeresen használ kerékpárt is, a fiatalabb felnőttek körében a biciklizés némiképpen népszerűbb, a válaszadók fele rendszeresen biciklizik. A kirándulás, természetjárás szintén népszerű mozgásformának  számít, a 30-50 év közöttiek közel 40%-a választja ezt a mozgásformát, míg az idősebbek közül minden harmadik válaszadó kirándul rendszeresen. A komolyabb igénybevételt jelentő sportok közül a fiatalabbak közül minden ötödik válaszadó rendszeresen fut, ugyanakkor csak 10%-uk úszik. Az idősebbek –a már gyakori testi fájdalmak következtében – nem igazán futnak, csupán 4%-uk nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen kocogna, ugyanakkor az úszás – mint ízületkímélő mozgásforma – jóval népszerűbb a körükben (14% rendszeresen úszik.) A csapatsportok, a küzdősportok és az extrémsportok csak a felnőttek igen kis részét érdeklik.

Országos szenior sportprogramok várják az idősebb korosztályt

A Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége évek óta misszióként tekint a szenior sportra, és különböző események szervezésével igyekszik meghozni az idősebb korosztály sportolási kedvét. Ennek érdekében számos sport és táncos eseményt szerveznek rendszeresen regionális tagszervezeteiken keresztül, amelyek célja, hogy minél több nyugdíjasnak lehetőséget biztosítsanak a mozgásra. Májustól idén is országszerte zajlanak majd a különböző szenior sportversenyek, sétatúrák, sportnapok, amelyek célja felhívni a figyelmet az egészségtudatos életmódra. Idősebb korban is a testi és lelki egészség kulcsa a rendszeres mozgás. Sajnos ebben az életkorban gyakran előfordulnak olyan ízületi, mozgásszervi problémák, amelyek megakadályozzák a rendszeres sportot, ugyanakkor léteznek olyan külsőleg használható fájdalomcsillapító krémek és gélek, amelyek megszüntetik a fájdalmat, hatásuk akár 12 órán keresztül garantált és lehetővé teszik a könnyed mozgást. Dr. Nagy Sándor szenior mozgásszakértő elmondta: „Ha valaki a séta, kirándulás, gyaloglás és könnyed sport mellett dönt, az számos előnyt könyvelhet el: a közös sport/mozgás átmozgatja a testet, segít a testsúly kordában tartásában és nem utolsó sorban kiváló társas tevékenység, szórakozás, amely lelkileg is építi a résztvevőket. Éppen emiatt a nyugdíjasok szövetsége évek óta kiemelt figyelmet fordít a különböző regionális és országos szenior programok szervezésére, hogy aki szeretne, lehetőséget kapjon a sportra, a mozgásra! ” Az országos és regionális szenior sporteseményekről a mozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.