Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szem és a látás fejlődése

Érdekességek2025. szeptember 24.

A gyermekek látásának fejlődése kulcsfontosságú a motorikus és az intellektuális fejlődésük szempontjából.

A szem és a látás folyamata különböző életkorokban eltérő szakaszokban zajlik, és ezek a fejlődési lépések alapvetően befolyásolják a gyermekek tanulási képességeit és szociális interakcióit.

Fotó: tverdohlib © 123RF.comSzemvizsgálatok

Csecsemőkor (1–1,5 éves kor)

Az alábbiakban részletezzük, hogy milyen fontos időpontokban kell szemvizsgálatokat végezni, és miért elengedhetetlenek ezek a vizsgálatok.
Fejlődés: a csecsemő látása kezdetben homályos, de az első hónapokban fokozatosan javul. A baba képes lesz követni a mozgó tárgyakat, és egyre jobban reagál a fényre.
Vizsgálat fontossága: az első szemvizsgálat célja a látás alapvető fejlődésének ellenőrzése. Ekkor lehet észlelni pl. a kancsalságot vagy más rendellenességeket, amelyek később súlyos problémákhoz vezethetnek.

Kisgyermekkor (3 éves kor)

Fejlődés: ebben az időszakban a gyermek látása gyors ütemben fejlődik. Képes lesz megkülönböztetni a színeket és a formákat, valamint egyre jobban felfedezi a környezetet.
Vizsgálat fontossága: a második vizsgálat során fontos ellenőrizni, hogy a gyermek megfelelően reagál-e a látott ingerekre. A korai problémák felismerése segíthet megelőzni a későbbi tanulási nehézségeket.

Óvodáskor vége (6 éves kor)

Fejlődés: a gyermek látása ebben az időszakban már a közel érett felnőttkori szinthez közelít. Képes lesz figyelni a részletekre, olvasni és írni tanulni.
Vizsgálat fontossága: a harmadik vizsgálat különösen fontos az iskolakezdés előtt, mivel az iskolai teljesítményhez elengedhetetlen a jó látás. Ha egy gyermek nem lát el a tábláig, frusztrálttá válhat, ami rossz tanulmányi teljesítményhez vezethet.


Miért fontosak ezek a vizsgálatok?

A korai felismerés és a célzott beavatkozások segíthetnek javítani a gyermek vizuális feldolgozóképességeit, ezáltal növelve az általános tanulási teljesítményt és a mindennapi működést.
Tanulási képességek: a jó látás elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek képes legyen olvasni, írni és részt venni az osztálytermi tevékenységekben. Ha nem lát jól, könnyen lemaradhat az órák anyagáról.
Szociális kapcsolatok: a látási problémák miatt egy gyermek nehezen tudhatja követni a társai tevékenységeit, ami elszigeteltséghez vezethet. Például, ha egy gyermek nem veszi észre, hogy a barátai játszanak vele, könnyen lemaradhat a társas interakciókról.
Önbecsülés: a látási nehézségekkel küzdő gyermek gyakran tapasztalhat önbizalomhiányt, mivel nem tud úgy részt venni tevékenységekben, mint a társai. A rendszeres szemészeti vizsgálatok segítenek megelőzni vagy kezelni azokat a problémákat, amelyek később súlyosbodhatnak. Az iskolakezdés előtt végzett szemvizsgálatok különösen fontosak, mivel ezek során derülhetnek ki olyan eltérések, amelyeket a szülők esetleg nem észlelnek. így biztosíthatjuk, hogy gyermekeink rendelkezzenek azokkal a vizuális készségekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól teljesítsenek az iskolában és boldoguljanak a mindennapi életben.

Kancsalság és rejtett kancsalság

Kancsalság (strabismus) akkor fordul elő, amikor a két szem nézővonala eltér egymástól, ami miatt a szemek nem párhuzamosan működnek. Ez a probléma különböző formákban jelentkezhet, pl. befelé térő (konvergens) vagy kifelé térő (divergens) kancsalságként.

A kancsalság nem csupán esztétikai probléma; ha kezeletlen marad, látásromláshoz és koncentrációs zavarokhoz vezethet.

A kancsalság általában veleszületett, de 2-3 éves kor körül is megjelenhet.

A kancsalság tünetei közé tartozik a kettős látás, a fáradtság, a hunyorgás, ill. a gyakori fejfájás. A gyermekek esetében fontos a korai felismerés és a kezelés, mivel a kancsalság hatással lehet a térlátásra és a vizuális fejlődésre.
Rejtett kancsalság (heterofória) esetén a szemek nézővonalai apró eltérésekkel működnek együtt, de ez nem látszik kívülről, mert az agy és a szemizmok képesek kompenzálni ezt az eltérést. Ezért sokan nem is tudják, hogy rejtett kancsalsággal küzdenek. Tünetként gyakran fejfájást, migrént és koncentrációs problémákat okozhat. A gyermekeknél tanulási nehézségek is jelentkezhetnek, mivel a rejtett kancsalság megnehezíti a figyelem fenntartását.
A rejtett kancsalság diagnosztizálásához speciális vizsgálatok szükségesek, mint pl. a polatesztvizsgálat, amely segít feltárni a két szem közötti koordinációs problémákat. A kezelés általában prizmás szemüvegekkel történik, amelyek segítenek helyreállítani a látás egyensúlyát és csökkenteni a panaszokat.

Miért fontos a korai felismerés?

A kancsalság és a rejtett kancsalság korai felismerése kulcsfontosságú a gyermek látásának és fejlődésének szempontjából.

Ha ezeket az állapotokat időben kezelik, elkerülhetők lehetnek a későbbi tanulási nehézségek és a szociális problémák.

A megfelelő kezelés segíthet abban, hogy a gyermekek magabiztosan és sikeresen vegyenek részt az iskolai tevékenységekben és a társas kapcsolataikban.

Ezért fontos a rendszeres szemvizsgálat: egy alapos kivizsgálással rengeteg információt nyerhetünk arról, hogy a gyermek látása megfelelően fejlődik-e. Ha bármilyen problémát észlelünk, időben beavatkozhatunk, így segítve a gyermek vizuális feldolgozóképességeinek javítását. A korai felismerés kulcsszerepet játszik abban, hogy elkerüljük a későbbi tanulási nehézségeket és szociális problémákat. Az alapos szemvizsgálatok révén kiderülhetnek olyan eltérések is, amelyekre a szülők esetleg nem figyeltek fel, de amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek fejlődésére.

Mit tehetünk?

Összességében tehát elmondható, hogy a látás nem csupán egy passzív érzékelési folyamat; aktívan befolyásolja a gyermekek tanulását és társas kapcsolatait. A megfelelő időben végzett szemvizsgálatok segíthetnek abban, hogy gyermekeink egészségesen fejlődjenek, és sikeresen boldoguljanak az iskolai környezetben.

Simon Bence
óvodapedagógus,
TSMT-terapeuta


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.