Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szem és a látás fejlődése

Érdekességek2025. szeptember 24.

A gyermekek látásának fejlődése kulcsfontosságú a motorikus és az intellektuális fejlődésük szempontjából.

A szem és a látás folyamata különböző életkorokban eltérő szakaszokban zajlik, és ezek a fejlődési lépések alapvetően befolyásolják a gyermekek tanulási képességeit és szociális interakcióit.

Fotó: tverdohlib © 123RF.comSzemvizsgálatok

Csecsemőkor (1–1,5 éves kor)

Az alábbiakban részletezzük, hogy milyen fontos időpontokban kell szemvizsgálatokat végezni, és miért elengedhetetlenek ezek a vizsgálatok.
Fejlődés: a csecsemő látása kezdetben homályos, de az első hónapokban fokozatosan javul. A baba képes lesz követni a mozgó tárgyakat, és egyre jobban reagál a fényre.
Vizsgálat fontossága: az első szemvizsgálat célja a látás alapvető fejlődésének ellenőrzése. Ekkor lehet észlelni pl. a kancsalságot vagy más rendellenességeket, amelyek később súlyos problémákhoz vezethetnek.

Kisgyermekkor (3 éves kor)

Fejlődés: ebben az időszakban a gyermek látása gyors ütemben fejlődik. Képes lesz megkülönböztetni a színeket és a formákat, valamint egyre jobban felfedezi a környezetet.
Vizsgálat fontossága: a második vizsgálat során fontos ellenőrizni, hogy a gyermek megfelelően reagál-e a látott ingerekre. A korai problémák felismerése segíthet megelőzni a későbbi tanulási nehézségeket.

Óvodáskor vége (6 éves kor)

Fejlődés: a gyermek látása ebben az időszakban már a közel érett felnőttkori szinthez közelít. Képes lesz figyelni a részletekre, olvasni és írni tanulni.
Vizsgálat fontossága: a harmadik vizsgálat különösen fontos az iskolakezdés előtt, mivel az iskolai teljesítményhez elengedhetetlen a jó látás. Ha egy gyermek nem lát el a tábláig, frusztrálttá válhat, ami rossz tanulmányi teljesítményhez vezethet.


Miért fontosak ezek a vizsgálatok?

A korai felismerés és a célzott beavatkozások segíthetnek javítani a gyermek vizuális feldolgozóképességeit, ezáltal növelve az általános tanulási teljesítményt és a mindennapi működést.
Tanulási képességek: a jó látás elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek képes legyen olvasni, írni és részt venni az osztálytermi tevékenységekben. Ha nem lát jól, könnyen lemaradhat az órák anyagáról.
Szociális kapcsolatok: a látási problémák miatt egy gyermek nehezen tudhatja követni a társai tevékenységeit, ami elszigeteltséghez vezethet. Például, ha egy gyermek nem veszi észre, hogy a barátai játszanak vele, könnyen lemaradhat a társas interakciókról.
Önbecsülés: a látási nehézségekkel küzdő gyermek gyakran tapasztalhat önbizalomhiányt, mivel nem tud úgy részt venni tevékenységekben, mint a társai. A rendszeres szemészeti vizsgálatok segítenek megelőzni vagy kezelni azokat a problémákat, amelyek később súlyosbodhatnak. Az iskolakezdés előtt végzett szemvizsgálatok különösen fontosak, mivel ezek során derülhetnek ki olyan eltérések, amelyeket a szülők esetleg nem észlelnek. így biztosíthatjuk, hogy gyermekeink rendelkezzenek azokkal a vizuális készségekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól teljesítsenek az iskolában és boldoguljanak a mindennapi életben.

Kancsalság és rejtett kancsalság

Kancsalság (strabismus) akkor fordul elő, amikor a két szem nézővonala eltér egymástól, ami miatt a szemek nem párhuzamosan működnek. Ez a probléma különböző formákban jelentkezhet, pl. befelé térő (konvergens) vagy kifelé térő (divergens) kancsalságként.

A kancsalság nem csupán esztétikai probléma; ha kezeletlen marad, látásromláshoz és koncentrációs zavarokhoz vezethet.

A kancsalság általában veleszületett, de 2-3 éves kor körül is megjelenhet.

A kancsalság tünetei közé tartozik a kettős látás, a fáradtság, a hunyorgás, ill. a gyakori fejfájás. A gyermekek esetében fontos a korai felismerés és a kezelés, mivel a kancsalság hatással lehet a térlátásra és a vizuális fejlődésre.
Rejtett kancsalság (heterofória) esetén a szemek nézővonalai apró eltérésekkel működnek együtt, de ez nem látszik kívülről, mert az agy és a szemizmok képesek kompenzálni ezt az eltérést. Ezért sokan nem is tudják, hogy rejtett kancsalsággal küzdenek. Tünetként gyakran fejfájást, migrént és koncentrációs problémákat okozhat. A gyermekeknél tanulási nehézségek is jelentkezhetnek, mivel a rejtett kancsalság megnehezíti a figyelem fenntartását.
A rejtett kancsalság diagnosztizálásához speciális vizsgálatok szükségesek, mint pl. a polatesztvizsgálat, amely segít feltárni a két szem közötti koordinációs problémákat. A kezelés általában prizmás szemüvegekkel történik, amelyek segítenek helyreállítani a látás egyensúlyát és csökkenteni a panaszokat.

Miért fontos a korai felismerés?

A kancsalság és a rejtett kancsalság korai felismerése kulcsfontosságú a gyermek látásának és fejlődésének szempontjából.

Ha ezeket az állapotokat időben kezelik, elkerülhetők lehetnek a későbbi tanulási nehézségek és a szociális problémák.

A megfelelő kezelés segíthet abban, hogy a gyermekek magabiztosan és sikeresen vegyenek részt az iskolai tevékenységekben és a társas kapcsolataikban.

Ezért fontos a rendszeres szemvizsgálat: egy alapos kivizsgálással rengeteg információt nyerhetünk arról, hogy a gyermek látása megfelelően fejlődik-e. Ha bármilyen problémát észlelünk, időben beavatkozhatunk, így segítve a gyermek vizuális feldolgozóképességeinek javítását. A korai felismerés kulcsszerepet játszik abban, hogy elkerüljük a későbbi tanulási nehézségeket és szociális problémákat. Az alapos szemvizsgálatok révén kiderülhetnek olyan eltérések is, amelyekre a szülők esetleg nem figyeltek fel, de amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek fejlődésére.

Mit tehetünk?

Összességében tehát elmondható, hogy a látás nem csupán egy passzív érzékelési folyamat; aktívan befolyásolja a gyermekek tanulását és társas kapcsolatait. A megfelelő időben végzett szemvizsgálatok segíthetnek abban, hogy gyermekeink egészségesen fejlődjenek, és sikeresen boldoguljanak az iskolai környezetben.

Simon Bence
óvodapedagógus,
TSMT-terapeuta


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.