Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szelén nem csak szépségvitamin, de immunerősítő is

Érdekességek2020. május 31.

Fotó: gettyimages.com

A magyaroknál magas a szelénhiány kockázata, miközben vizsgálatok igazolják, hogy a szelén hatásos immunerősítő, aminek a különféle fertőzések megelőzésében is szerepe lehet.

Sajnálatos tény, hogy Magyarország talaja szelénben hiányos, ami már előrevetíti a szelénben hiányos táplálkozás rizikóját is. A szelénben hiányos növények, a kevés szelént fogyasztó állatok és a táplálkozási piramis tetején álló – következésképpen –, kevés szelénhez jutó ember láncolata logikus.

Márpedig szelénre szükség van! Szelén nélkül nincs élet. Azon túl, hogy a haj, a bőr és a körmök egészségéért felelős nyomelem, tehát egyfajta „szépségvitamin”, a több mint 200 éve ismert szelén számos élettani folyamatban kulcsszerepet tölt be.

A szelén erősíti az immunrendszert, hogy hatásosan vehesse fel a harcot a különféle kórokozókkal, köztük a vírusokkal szemben. Úgy tűnik, hogy a szelénnel való megfelelő ellátottság az influenza legyőzésében is segíthet. Kimutatták, hogy a gyenge immunrendszerű, betegségekre fogékony személyeknél, köztük például a HIV-fertőzötteknél vagy az idősotthonokban élőknél is előnyös a szelénpótlás.

Alig ismert, de a pajzsmirigy működéséhez – a jódon kívül – szelén is szükséges. Szelén hiányában különféle pajzsmirigyműködési rendellenességek alakulhatnak ki. A gyermekvállalást tervező nőknek és férfiaknak is gondolniuk kell arra, hogy kellő mennyiségű szelénhez jusson a szervezetük. Kimutatták, hogy a néhány hónapos szelénpótlás már hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben létrejöjjön a terhesség, és a várandósság lefolyása is problémamentes lehessen.

Mit tehetünk, hogy több szelénhez jussunk?

Elsősorban a tenger gyümölcsei és a húsfélék gazdagok szelénben. Ezek fogyasztása sem garantálja azonban azt, hogy mindenki hozzájuthat a szükséges mennyiséghez. Ha a táplálkozás nem fedezi a szükséges szelénmennyiséget, akkor étrend-kiegészítőhöz lehet fordulni. Tudni kell, hogy a szelén szervezetbeni hasznosulása jelentősen magasabb, és a várható hatás kifejezettebb, ha nem szervetlen (pl. nátriumszelenit), hanem szerves formában jut be a szervezetbe a szelén.


A szelén immunerősítő is
A magyaroknál magas a szelénhiány kockázata, miközben vizsgálatok igazolják, hogy a szelén hatásos immunerősítő, aminek a különféle fertőzések megelőzésében is szerepe lehet.
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Rosszul sikerült a félévi bizonyítvány? Így segíthetjük gyermekünket!

2026. február 12.

A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba” – mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben. 

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.