Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A székrekedés a kicsiket is kínozza

Érdekességek2017. március 07.

Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát házi praktikákról és kivizsgálásról kérdeztük.

Mikor beszélhetünk székrekedésről?

Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Kicsiket és nagyokat is érinthet

A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érinthet, bébiknél általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál. Óvodás, kisiskolás korban sokszor az inger késleltetése vezet szoruláshoz: ha a gyerek nem szívesen hagyja félbe a játékot, nem szeret, vagy tud a tanóráról kikéredzkedni, esetleg nehezen végzi el „idegen” környezetben a dolgát.

Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?

A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg – mondja dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet. A helytelen étkezés negatív hatásait felerősíti, ha a gyermek egész nap csak ül, az iskolában, majd délután a számítógép, vagy tévé előtt.”


Betegségeket is jelezhet

Székrekedés lehet gyógyszerek mellékhatása is: antidepresszánsok és vaskészítmények szedése kapcsán gyakori tünet.

A túl sok stressz is okozhatja: iskolaváltás, vagy otthoni problémák.

Az érzelmi gondok miatt az is előfordulhat, hogy a gyermeknél a székrekedés és a hasmenés felváltva van jelen. Ezek a tünetek, amennyiben hosszabb ideje fennállnak, az IBS jelei is lehetnek. „Az irritábilis bél szindróma esetén hasmenés és székrekedés is jelentkezhet, gyakori puffadás és hasfájás mellett. A tüneteket bizonyos ételek – főleg a zsíros, vagy fűszeres fogások – és a stressz is súlyosbítja. Ha a gyermeknél 2-3 héten át jelentkeznek a panaszok, mindenképp orvosi vizsgálat javasolt.”

Természetes segítség

A székrekedés kezelésében jó megoldásnak tűnhet a recept nélkül kapható hashajtók alkalmazása, dr. Vass Noémi azonban arra figyelmeztet, hogy ezeket ne adjuk a gyereknek anélkül, hogy a kezelőorvossal ne egyeztetnénk, vagy kivizsgáltattuk volna a kiváltó okokat. Amit érdemes megpróbálni és hosszútávon is bevezetni:

hogy megkönnyítsük a széklet áthaladását a belekben. Ennek érdekében iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 3-4 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb gyermekeknél, a hozzátáplálás idején szilvalé fogyasztásával érhetünk el természetes hashajtó hatást.

A túl sok szénhidrátot és zsírt tartalmazó étrend lelassítja a belek mozgását. A rostok emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, ezáltal tisztítják, növelik a bélmozgást. A rostokat fokozatosan vezessük be a gyermek étrendjébe, növekvő mennyiségben adagolva az egyes étkezésekhez és emellett még fontosabb ügyelni a bőséges folyadék fogyasztásra is. Kiváló rostforrások: a teljes kiőrlésű pékáruk, a zabpehely, zabkorpával készült ételek, zöldségek és gyümölcsök frissen, vagy turmixként, főzelékként fogyasztva.

Ha egész nap csak ül az iskolapadban, a belső szervek is összenyomódnak, ellustulnak. Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, nem feltétlenül kell rögtön edzésre küldeni a gyereket, ha egyébként nem szeret mozogni. Délutáni kerékpározás, gördeszka, séta a barátokkal, ugrókötelezés a kertben épp olyan hasznos lehet.

Az étkezések időpontjában és a mellékhelységben töltött idő terén is igyekezzünk napi rutint kialakítani. Mivel az étkezések serkentik a bélmozgást, keltsük fel egy picit korábban, hogy nyugodtan megreggelizzen, így utána lesz még ideje elvégezni a dolgát is. Ha reggel nagyon szorít az idő, akkor iskola után, délután, vagy este szánjunk rá legalább 10 nyugodt percet, hogy így a székrekedést megelőzzük.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.