Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A SZEBB-program segít!

Érdekességek2024. január 31.

Kérdezze meg gyógyszerészét… De miről, és miért? Ehhez ad segítséget a betegnek a program, és ehhez ad egységes útmutatást a gyógyszerésznek a betegtanácsadásban.

Fotó: 123rf.comA gyógyszertár és a gyógyszerész kulcspozíciója a betegek gyógyszerellátásában vitathatatlan. Ez nagy felelősséggel, de nagy lehetőséggel is jár. 

Felelősség, hogy a beteg hozzájusson a neki az orvos által elrendelt gyógyszerekhez, ill. az önszántából kért termékekhez.

Lehetőség azon szakmai felülvizsgálatra, hogy mindezen gyógyszerek, gyógyászati termékek összessége, azok együttes használata, a beteg gyógyszerszedési szokása, a terápiában való együttműködése valóban megfelelő-e.

Köztudott, hogy a gyógyszerek hatalmas segítséget jelenthetnek a betegségek gyógyításában, de a nem megfelelő használatuk súlyos egészségkárosodást okozhat. Számtalan nemzetközi felmérés ismert, amelyek a gyógyszerek hibás használatához kapcsolódó, nemkívánatos események egészségügyi és gazdasági következményeit igazolják. 

Uniós felmérések szerint a kórházi beutalások több mint 5%-áért a hibás gyógyszeralkalmazás a felelős.

Korábbi hazai vizsgálatok is azt igazolják, hogy a gyógyszerészek sokat tehetnek a gyógyszeralkalmazás biztonságáért, a gyógyszerek helyes használatáért, így az ezzel járó kockázatok csökkentéséért. Az eredményes és biztonságos gyógyszeralkalmazás feltétele annak, hogy a betegek együttműködése eredményes legyen e téren, és emiatt ne szenvedjenek újabb betegségektől, panaszoktól.

A gyógyszerészek feladata és felelőssége – a jogszabály szerint is – a betegek teljes körű tájékoztatása, kiszolgálása, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése mind a gyógyszerek, mind a patikában forgalmazott egyéb termékek viszonylatában. 

A most indított SZEBB-program célja a szükséges, az eredményes, a biztonságos gyógyszerhasználat segítése a beteggel való együttműködés kialakításával, erősítésével, a kommunikáció tudatos fejlesztésével.

Ehhez persze az is fontos, hogy a beteg is „befogadó” legyen minderre, és igényelje a segítséget.


Ne siessen annyira a patikában! Legyen pár perce a saját biztonságára és hallgassa meg a gyógyszerész tanácsait, és ha valamit nem ért, kérdezze meg!

– A gyógyszerbiztonság egy hosszú folyamat eredménye, ami már a kutatólaboratóriumokban a kutatással, a fejlesztéssel kezdődik. 

– Majd folytatódik a gyógyszergyárak munkafolyamatában, a gyártás szigorú feltételeinél.

– A gyógyszer-nagykereskedőknél is elengedhetetlen a gyógyszerbiztonságra való törekvés.

– A gyógyszertárakra is fontos jogszabályok vonatkoznak ennek érdekében.

– De mit sem ér mindez a törekvés, ha a beteg nem viszonyul kellő tudatossággal a terápiája iránt. A betegnek is hozzá kell tenni azt a segítséget, hogy betartja az orvos utasításait, figyel a gyógyszerész tanácsaira, és igényli a segítséget, tehát, ha valamit nem ért, felteszi a kérdéseit!

A gyógyszer hasznos, de a nem megfelelő használat esetén káros lehet!

A SZEBB-program szakmai hátterét jelentő kiadványt már megkapta a 9600 gyógyszerész, akik az ország 2300 gyógyszertárában a tára mögött fogadják a betegeket, és válaszolnak a kérdéseikre. De irányelveket is kaptak ahhoz, hogy ők milyen kérdéseket tegyenek fel adott esetben a betegeknek. 

Természetesen felmerülhetnek a gyógyszerszedésnek problémái, melyek lehetnek

– szakmaiak (pl. nem megfelelő a gyógyszer),

– használathoz kapcsolódóak (pl. nem megfelelő a gyógyszerforma),

– kényelmi funkciót érintő problémák (pl. túl sok gyógyszert kell egyszerre bevenni),

– edukációt érintő problémák (pl. a beteg nem ért bizonyos dolgokat a gyógyszerszedéssel kapcsolatban), 

– hanyagság, nemtörődömség miatti problémák (pl. nem a megfelelő időben, mennyiségben szedi a gyógyszert a beteg). 

De lehet még számtalan olyan eset, tényező, amely a gyógyszerszedést befolyásolja, nem a jó irányba viszi a terápiát, és így a gyógyulás, a javulás esélyét. Mindezekben segíteni tud a gyógyszerész, ha azt a beteg is igényli és szívesen fogadja.

A gyógyszerészek készen állnak a betegek segítésére!

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő, gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.