Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szakember válaszol: Így hat a klasszikus zene a gyermekek mentális fejlődésére

Érdekességek2022. május 27.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A világ fokozatos gyorsulása, a digitalizáció és a felszínes személyes kapcsolatok nagyban rányomják bélyegüket a kisgyerekek lelki világára. Az alapérzelmek kifejezésén túl sokkal nehezebben birkóznak meg az árnyaltabb érzelmek megélésével. De vajon hogyan segít ezen a problémán a klasszikus zene? A pszichopedagógus válaszol.  

A gyermekek fejlődése szempontjából a zenének számos pozitív hatását ismeri a szakirodalom. „Amikor a gyerek a zenére a mozog, fejleszti a mozgáskoordinációját, ha pedig visszatapsolja a ritmust, a koncentrációs és a tanulási képessége fejlődik” – árulta el a kognitív funkciók fejlesztése kapcsán Jávori Ildikó pszichopedagógus. „Ha gyermekünk jól tudja visszaadni a ritmust, sokat fejleszti az emlékezetét, ami elengedhetetlen a tanuláshoz is. Ezáltal majd jobban fogalmaznak és számolnak fejben, de javul a szövegértésük is.”
 
A szakember arra is rávilágított, hogy a zene hangulatának lélektani hatása is fontos. „Kevésbé érzelemgazdagok a gyerekek manapság; habár alapérzelmeiket ki tudják fejezni, de az érzelmek árnyalatát már kevésbé. A klasszikus zene finomságaival azonban meg tudják élni azokat. Ha több fajta zenét ismernek, legyen az vidám, szomorú, diadalmas, az nagyban segít problémáik megfogalmazásában és megélésében, illetve levezetésükben is” – fejtette ki a pszichopedagógus, hozzátéve, hogy a finomabb dallamok támogatják a relaxációt is, ami mentálhigiéniás szempontból az egyik legfontosabb a mai felgyorsult világban.
 
A családdal közös zenehallgatásnak célja többek között, hogy a gyerekek a szülőkkel közösen éljék meg a zene élményét, utána pedig közösen dolgozzák fel, beszéljék meg, hogy kire hogyan hatott. Erre ad izgalmas alternatívát a Danubia Zenekar Kalandra Fül Fesztiválja május 28-án és 29-én. Az európai szinten is kuriózumnak számító klasszikus zenei esemény immár harmadik alkalommal gyűjti egy helyre a legjobb, legviccesebb és legszerethetőbb előadásokat az óvodás és kisiskolás korosztály számára.

Az fesztiválra a zenekarhoz csatlakozik Szinetár Dóra is, aki nemcsak műsorvezetőként lesz jelen, hanem közreműködik néhány produkcióban is a BMC-ben.
 
„Nekem a klasszikus zene is az életem része kicsi gyerekkoromtól kezdve, így a saját bőrömön tapasztaltam, milyen csodás, amikor egy-egy »komolynak« titulált zeneműről kiderül, hogy mennyire vidám és játékos” – mesélte a színésznő, azt is megosztva, hogy saját gyerekeit is mindig a nyitottságra nevelte. „Nálunk tökéletesen megfér egymás mellett egy népdal, egy pop-sláger, meg egy operaária. Így a saját családomban is látom, mennyit tud adni egy-egy klasszikus mű a felnövekvő generációnak.”

A Danubia Zenekar innovatív előadásaival az elmúlt években lelkes gyermekek ezreinek bizonyította, hogy a klasszikus zene mennyire menő tud lenni. A III. Kalandra Fül Fesztivál azon túl, hogy értékes információkkal látja el a legkisebb nézőket is, a célcsoport számára a leginkább befogadható módon nyújt minőségi zenei élményt, fontos szerepet tölt be az ének-zene és hangszertanulás megkedveltetésében. A fesztiválra már vásárolhatók jegyek, a kétnapos eseményen lehetőség lesz ingyenes kísérőprogramokon is részt venni.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.