Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szájüregi szűrés is fontos lehet méhnyaki HPV-fertőzés esetén

Érdekességek2025. július 25.

Több mint kétszer nagyobb eséllyel található meg a HPV a szájüregben is azoknál a nőknél, akik a méhnyakukon már fertőzöttek – derül ki a Semmelweis Egyetem friss nemzetközi kutatásából. A vizsgálat szerint minden nyolcadik, méhnyaki HPV-pozitív nő orálisan is fertőzött volt, ami növeli a szájüregi daganatok kockázatát.

Fotó: vadimjoker © 123RF.comA Semmelweis Egyetem kutatói 41 nemzetközi tanulmány* több mint 5000 női résztvevőjének adatait elemezték. Ez az első vizsgálat, mely arra kereste a választ, hogy a méhnyaki HPV-pozitivitás növeli-e az orális fertőzés kockázatát.

Az eredmények szerint a vírus a méhnyaki fertőzöttek 13 százalékánál fordult elő a szájüregben is, míg a méhnyaki HPV-negatív nők csupán 4 százalékánál találtak orális HPV fertőzést. Mindez 2,22-szeres kockázatnövekedést jelent.

Azoknál a nőknél, akiknek a HPV-fertőzés mellett kóros volt a méhnyaki citológiájuk is, az orális fertőzés aránya 17 százalékra emelkedett.

A HPV a leggyakoribb szexuális fertőzés, becslések szerint világszerte mintegy 630 millió ember érintett és az összes daganatos megbetegedés körülbelül 5 százalékáért felelős – áll a Journal of Dental Research oldalain megjelent publikációban. Míg a méhnyakrák és a HPV közötti összefüggés jól ismert, a vírus egyre gyakrabban azonosítható a szájgarati daganatok kiváltó okaként is, különösen a mandulák és a nyelvgyök régiójában.


„A méhnyaki HPV-fertőzés intő jel lehet, hiszen a vírus más testrészeket is megfertőzhet” – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója, a tanulmány vezetőszerzője. „A méhnyaki HPV-vel fertőzött nők közül minden nyolcadiknál a szájban is kimutatták a vírust – teljesen tünetmentesen, míg a méhnyaki HPV-negatívaknál ez csak minden huszonötödik nőre volt igaz.”

A HPV nem a véráramon keresztül, hanem bőr és nyálkahártya kontaktussal terjed, így juthat el a vírus a méhnyakról a szájüregbe. Gyakori, hogy a méhnyaki HPV-pozitív nő megfertőzi partnerét, majd orális szex útján visszafertőződik. Az is előfordulhat, hogy a férfi egy korábbi kapcsolatból hozza a vírust, és így adja át jelenlegi párjának.

A HPV-nek mintegy 200 típusa ismert, ezek közül több mint húsz lehet rákkeltő. A legtöbb szexuálisan aktív ember élete során megfertőződik HPV-vel, amit az immunrendszer gyakran magától leküzd. Ha a fertőzés tartósan fennmarad, rákmegelőző állapot, később akár daganat alakulhat ki.

Bár a HPV legismertebb szövődménye a méhnyakrák, egyre gyakoribb, hogy a vírus más testtájakon – például az ánuszban, péniszen, hüvelyben, szeméremtesten és a szájgaratban – is daganatokhoz vezet.

Bár ez a vizsgálat kizárólag nőkre fókuszált, férfiaknál jóval gyakoribb a HPV-eredetű szájgarati daganat: évente globálisan csaknem 22 000 új esetet regisztrálnak, és a férfiak négyszer gyakrabban érintettek, mint a nők. Ez valószínűleg a méhnyakon előforduló magasabb vírusterheléssel magyarázható, tehát a heteroszexuális férfiak nagyobb mennyiségű vírussal találkoznak orális szex során.

„A legmagasabb orális HPV-fertőzöttséget azoknál a nőknél találtuk, akiknél a méhnyaki HPV mellett már citológiai elváltozás is megjelent, ami szinte minden esetben a vírus hatására alakul ki. A kóros sejtelváltozás arra utal, hogy a vírus már hosszabb ideje jelen van a méhnyakon, ami növelheti a szájüregi és szájgarati átterjedés kockázatát” – mondta Dr. Mózes Adél Eszter fogorvos, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy bár a rendszeres szűrésnek köszönhetően a méhnyakrákos esetek száma jelentősen csökkent a fejlett országokban, a HPV-eredetű szájgarati daganatok előfordulása egyre növekszik.

Jelenleg nincs standardizált szűrés az orális HPV kimutatására, és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) sem javasolja a lakossági tesztelést, mivel nincs még elfogadott diagnosztikai eszköz, és a vírus előfordulása általában alacsony. A mostani eredmények azonban arra utalnak, hogy bizonyos magas kockázatú csoportokban jóval gyakoribb lehet a fertőzés, mint ahogy azt korábban feltételezték.

„Mivel jelenleg nem ismerünk olyan kóros elváltozást, amely megelőzné a HPV okozta szájgarati daganatokat, a korai felismerés rendkívül nehéz.

Ha azonban a méhnyaki HPV-fertőzött nőket kiemelten veszélyeztetett csoportként azonosítjuk, lehetőség nyílhat célzott megelőző lépésekre, például a rendszeres felülvizsgálatra fül-orr-gégésznél vagy fogorvosnál

– tette hozzá Dr. Mózes Adél Eszter.

Megbízható orális HPV-szűrés hiányában jelenleg a védőoltás a leghatékonyabb megelőzés.

„A HPV elleni vakcina akár 90 százalékos védelmet nyújthat legalább 15 évig azon típusok ellen, melyek a legnagyobb eséllyel okoznak daganatot. Ennek ellenére globálisan továbbra is alacsony az átoltottság és a lakosság tájékozottsága hiányos” – mondta Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, a tanulmány társszerzője.

A HPV elleni első vakcinát 2006-ban hagyták jóvá, 2020-ban pedig az FDA engedélyezte a 9 legveszélyesebb HPV-típus elleni védőoltás használatát a fej-nyaki daganatok megelőzésére is. A nyájimmunitás azonban még messze van az ideálistól: a WHO régióiban az átoltottság jelenleg csak 29–60% közötti, szemben a kívánt 80-90 százalékos céllal.

Magyarországon jelenleg a hetedik osztályos fiúk és lányok önkéntesen és térítésmentesen kaphatják meg a HPV elleni vakcinát. 2024 augusztusáig csaknem 425 ezer tanulót oltottak be az iskolai kampány magyarországi kezdete óta (2014).** A szakemberek szerint a vakcinát idősebb korban is ajánlott beadatnia bárkinek, aki szexuálisan aktív. A védettséghez 2 vagy 3 dózis szükséges, a megfelelő protokollt követve.

A magas kockázatú méhnyaki HPV-fertőzések tünetmentesek. Kizárólag szűrővizsgálattal (HPV-teszt, Pap-teszt) derülhet fény a fertőzésre, ezért is kiemelten fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrés.

*A metaelemzésben szereplő összes tanulmány szigorú feltételeknek felelt meg, többek között vizsgálniuk kellett azt a HPV elleni vakcina által lefedett kilenc HPV-típust, melyek a legnagyobb daganatkockázattal járnak.
**https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozlemenyek/2623-szeptember-13-ig-nyilatkozhatnak-a-szulok-a-hpv-elleni-ingyenes-vedooltas-igenyleserol.html

Fotó: Zellei Boglárka, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.