Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A súlyos asztma

Érdekességek2023. február 01.

Fotó: 123rf.com

Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus légúti megbetegedés. Világszerte több mint 300 millió, Magyarországon több mint 300 ezer ember szenved asztmában, közülük 5-10% súlyos asztmás.

A súlyos asztma tünetei közül fontos megemlíteni a nehézlégzést, sípoló légzést, mellkasfeszülést, köhögést, amelyek jellemzően időszakosan jelentkeznek. A legtöbb betegnél az asztma allergiás eredetű, esetükben asztmás rohamot, hirtelen állapotromlást idézhetnek elő különböző allergének, por, dohányfüst, hideg levegő, fertőzések.

A betegség diagnózisában fontosak a tünetek, a laborvizsgálat, illetve a légzésfunkciós vizsgálat, amely megerősíti az asztma diagnózisát, és segít elkülöníteni más légúti betegségektől. Ezenkívül fontos még a kiváltó allergének azonosítása is, ezek leggyakrabban pollenek, atkák, penészgombák.

Az asztma kezelésében kiemelt szerepet játszanak a belégzőszerek vagy más néven inhalációs készítmények. Ezek használata azért is előnyös, mert a gyógyszer egyből a légutakba jutva fejti ki hatását, illetve kevesebb mellékhatást is okoz. Az asztma kezelésében alkalmazott legfontosabb gyógyszercsoport az ún. inhalációs kortikoszteroidok csoportja, amelyek rendszeres alkalmazás mellett az asztma valamennyi rossz kimenetelét javítják.

A terápiás szereket két nagy csoportra lehet osztani:

• az ún. rohamoldó szerekre, amelyeket akut asztmás roham esetén kell alkalmazni,
• a fenntartó gyógyszerekre – hörgőtágítók és gyulladáscsökkentő szteroidok –, amelyeket a betegnek a panaszoktól függetlenül mindennap használnia kell a megfelelő asztmakontroll fenntartása érdekében.
A különböző hatású gyógyszerek kombinációja javítja a kezelés hatékonyságát.


Ha nem csökkennek a rohamok

A legfőbb cél, hogy elérjük a tünetmentességet, ezzel javítva a betegek életminőségét, és csökkentve a jövőbeli veszélyeket. Vannak azonban olyan betegek, akiknek nagy dózisú gyulladáscsökkentő szteroid belégzőszer alkalmazása mellett sem sikerül elérniük a teljes tünetmentességet, és akiknek évente akár többször is vannak szisztémás szteroidot igénylő rohamaik. Ők alkotják az ún. súlyos asztmások csoportját.

Fotó: 123rf.com

Az ő esetükben szükség van további vizsgálatokra, felül kell vizsgálni az inhalációs eszközök megfelelő használatát, a terápiahűséget, illetve az asztmát súlyosbító társbetegségeket is. Jelenleg hazánkban is rendelkezésre állnak támogatottan olyan, ún. biológiai terápiák, amelyek javíthatják a súlyos asztmások tüneteit és életminőségüket. Ezek elterjedése új fejezetet nyitott a súlyos asztma kezelésében. E gyógyszereket erre specializálódott tüdőgyógyászati centrumok rendelhetik el a betegeknek, alapos kivizsgálást követően.

Südi András, prof. dr. Tamási Lilla
Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.

A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

2026. augusztus 23.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.


Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

A korai klimax jelei

2026. augusztus 23.

A menopauza kezdete átlagosan az 51. év körüli időszakra tehető. Korai klimaxról beszélünk, ha a tünetek a 40. év előtt jelentkeznek. Dr. Bérczy Judit endokrinológust a változókorról és annak idő előtti megjelenéséről kérdeztük. 

Azonos tünetek, évekkel korábban

A kor előrehaladtával a női ciklus először szabálytalanná válik, majd végül teljesen elmarad. Menopauzáról beszélünk, ha menstruáció az előző egy éven belül nem jelentkezett. Ezt az időszakot egyéb tünetek is kísérik: hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok, a szexuális vágy csökkenése, hüvelyszárazság a legjellemzőbb panaszok. A korai klimax tünetei ezzel megegyeznek, csak kialakulásuk időpontja tér el. Rendszerint 40 éves kor körül – van, akinél még korábban – megjelennek. Gyakoriságát tekintve a panaszok 15 és 29 év között 1000-ből 1, 30 és 39 év között 100-ból 1 hölgynél jelentkeznek.