Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A sejtek zsírtartalma csökkenthető

Érdekességek2019. december 15.

Fotó: 123rf.comEljött az az időszak, amikor mindenki lehetőleg villámsebességgel szeretne megszabadulni a fölös kilóitól, ezért különféle gyorsdiétákat, csodamódszereket választ. Ezekkel azonban a szervezetünket erősen megterheljük, a hatás pedig szinte sohasem tartós. Dr. Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa a hosszú távú fogyás titkairól beszélt. 

Egyre többen elfogadják, hogy a fogyókúrák helyett életmódváltásra van szükség! Hosszú távú eredményt csak az hoz, ha új elvek és étrend szerint, új időbeosztással élünk, hogy a rendszeres mozgás is beleférjen a mindennapokba. 

Sokan úgy gondolják, eleget mozognak ők a ház körül, a háztartásban, vagy amíg bevásárolnak. Ez azonban semmiképpen sem tekinthető sportnak. A szervezet elsődleges energiaforrásai a szénhidrátok. Ha ezeket felhasználtuk, következik a zsírok elégetése, végül szükség esetén a szervezet belekezd a fehérjék elégetésébe is. Az energiaraktárakat is ebben a sorrendben használjuk fel. Elsőként a máj és az izmok glikogén formájában elraktározott szénhidrogénkészletéhez nyúlunk, mert ez gyorsan hozzáférhető, mintegy 300–400 g, azaz 1200–1600 kcal erejéig.

A gyorstartalékok apadásával indul meg a zsírégetés. A zsírszövet elfogyasztásához tehát intenzív testmozgásra és szénhidrátszegény táplálkozásra van szükség. A házimunka, bármilyen fárasztó, sajnos nem fogyaszt annyi energiát, hogy a glikogéntartalékokból ne tudnánk fedezni, másrészt többnyire nem jár egyes izomcsoportok legalább 20–30 percig tartó intenzív munkájával, illetve olyan pulzusszám-növekedéssel, ami edzené a szívet, serkentené a vérkeringést, és a sport általános pozitív hatásait váltaná ki. 


A zsírsejtek száma nem, csak a tartalma csökkenthető

A testsúly a zsírsejtek számától és zsírtartalmuktól függ. Kimutatták, hogy az elhízásra hajlamos embereknek gyermekkorban több zsírsejtjük képződik. Az azonban nem világos, hogy elhízás ellenes táplálkozással és sok testmozgással ez befolyásolható-e. Ha igen, a zsírsejtek számára akkor is legfeljebb a felnőttkor kezdetéig lehetnének hatással. Így a fogyni vágyóknak nem marad más, a sejtek zsírtartalmát kell csökkenteniük.

Úgy tűnik azonban, hogy ha a zsírszövet sejtjeiben lévő nagy zsírcseppek egyszer már megnőttek, kiüríthetők ugyan, de azután „mohón várják”, hogy új zsírtartalomra tegyenek szert. A kiürült zsírsejtek hosszú évek alatt sem szívódnak föl, ahogy korábban remélték. Vagyis legegyszerűbb lenne nem elhízni. De ha már ez megtörtént, meg kell találni a tartós ellenszert, ami csakis egy összehangolt mozgás- és táplálkozásprogram lehet.  

Mindig van megoldás

Mindazoknak, akik reményüket vesztették a tartós fogyás tekintetében, tudniuk kell, hogy létezik jó módszer, legfeljebb eddig nem találták meg. Az is lehet, hogy többször próbálkoztak már egészségre káros eljárásokkal, akár úgy is, hogy nem tudták: ezzel ártanak maguknak. Éppen ezért lehet nagy segítség a személyre szabott életmódprogram, amelyet természetesen csakis a gondos állapotfelmérésre lehet alapozni. Így kizárhatók a kockázati tényezők és kiderülhet, mi a legoptimálisabb edzés- illetve étrend. Onnantól már „csak” kitartásra van szükség, az eredmény pedig biztosan várható. 


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.