Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rugalmas test megőrzése

Érdekességek2022. szeptember 14.

Fotó: gettyimages.com

A hajlékony alak megőrzésére való törekvés annak is a jele, hogy nem adjuk fel az öregedés lassításáért folyó küzdelmet. A bőrünk és a külsőnk a megfelelő egészségi állapotunk hű visszatükröződése.

A sport igazi gyógyszer

Tanulmányok sora mutat rá, hogy a sport igazi gyógyszer – többek közt hatékony
krónikus betegségekre is (pl. diabétesz, asztma, depresszió stb.).

Jótéteményei

Mindenfajta sporttevékenység hozzájárul az ízületek karbantartásához. Ha rendszeresen űzünk valamilyen spor tot, eleget mozgunk, ízületeink kevésbé „rozsdásodnak”, és így „olajozottabban” mozognak. Minél „lustábbak” vagyunk, főleg egy kor után, annál nehezebbé válik mozgásunk, izmaink pedig gyengülnek, ún. dekondicionált állapotba kerülnek, csökken az edzettségük.

Kutatások kimutatták, hogy a fizikai aktivitás továbbá serkenti az agyműködést, és enyhíti a stresszt, illetve immunerősítő is lehet. Fokozott a hatás, ha szabad levegőn sportolunk, ott végzünk bármilyen testmozgást. Japán pszichológusok újabb felfedezése szerint pl. az „erdőfürdőzés” (pl. erdei kirándulás, erdőben végzett testmozgás) még betegségmegelőző tulajdonsággal is rendelkezik.

Elérendő célok

Legalább 30 perc fizikai aktivitás naponta (gyors járás, séta, kerékpározás, úszás, torna) elengedhetetlenül fontos. De ha nem akarjuk, hogy sajogjon a hátunk, térdünk, jobban tesszük, ha betartjuk a fokozatosság elvét. Fájdalom vagy izomláz esetén várjuk meg, míg elmúlik, és csak utána kezdjünk fokozatosan újabb sporttevékenységbe, testmozgásba.

A test ilyenkor „felébred”, csökken a légszomj, és még erőnléti sportokkal is próbálkozhatunk (ha bírjuk, 45 percig megszakítás nélkül), melyek javítják a légzést és a kondíciót.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.