Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rossz étkezéstől is fájhat az ízületünk?

Érdekességek2019. április 15.

Fiatalok és idősek körében egyaránt gyakran jelentkező panasz a nyak, derék, váll és térd fájdalma

Védjük az ízületeket!

A következőkben megtudhatjuk, mit tegyünk, hogy az említett fájdalmakat megelőzzük. Dr. Babai László prevenciós szakértő segítségével annak is utána jártunk, vajon táplálkozásunk hogyan befolyásolja a tünetek kialakulását.

Az első figyelmeztető jel: a fájdalom
A két ízlap csúszik egymáson, mire a két csontdarab irányát megváltoztatja: hajlításba, nyújtásba, közelítő vagy távolító állásba jön. Valljuk be, kevesen gondolunk arra nap, mint nap, vajon hányszor ismétlik meg ízületeink a fent leírt folyamatot minden mozdulat közben, amit akár az utcán járva, a számítógép előtt ülve, vagy otthon, a házimunka végzése közben végrehajtunk. Ízületeink működését természetes folyamatnak tartjuk, többnyire csak akkor vesszük észre őket, ha fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről.

Mi okozhatja a fájdalmat?
Az ízületi fájdalmak hátterében számos tényező állhat. Okozhatja sérülés, fertőzés, gyulladás, autoimmun betegség és porckopás egyaránt. A fájdalom az egyik testrészből a másikba sugározhat, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, a hiba mely ízületben rejlik.
A panaszokat kiválthatja, vagy a meglévő tünetek súlyosbodását okozhatja még:
·    Túlerőltetés, vagy egyoldalú terhelés.
·    Nedves, hideg levegő.
·    Az időjárás változásai is provokálhatják a tüneteket.
·    Mozgásszegény életmód.
·    Túlsúly miatti fokozott terhelés.
·    Dohányzás.


Az étkezés is befolyásolja a tüneteket
Az ízületi gyulladások fellángolása és az étkezés közti kapcsolat egy viszonylag új terület, mely jelenleg is több kutatás témáját képezi. A jelenségre norvég orvosok által végzett vizsgálat hívja fel a figyelmet, melyben összefüggést fedeztek fel az ízületi gyulladások fellángolása és a táplálékérzékenység közt. A folyamat kiváltója az immunmediált ételintolerancia, melynek során a szervezetben bizonyos ételek összetevőivel szemben IgG ellenanyag termelődik. Ez az ellenanyag a reakciót kiváltó külső anyaggal komplexet képezve lerakódik különböző szerveinkben, és ott helyi pici, de tartós gyulladást alakít ki.

A krónikus gyulladások kezelésénél tehát gondolnunk kell arra is, hogy a panaszok fellángolását táplálékérzékenység is okozhatja. Ilyen esetben a vizsgálatok alapján azonosított ételek elhagyásával jelentős javulás érhető el.

Előzzük meg!

1. Ízületeink egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeresen végzett, nem túl megerőltető mozgás. Ízületeket kímélő sport a gyógytorna, a vízi gimnasztika, a sífutás és úszás.

2. Számos vizsgálat igazolta, hogy bizonyos ásványi anyagok és vitaminok hiánya nagyban hozzájárul a betegek állapotának romlásához. A C- és E-vitamin, a ß-karotin, valamint a szelén, a cink, a réz és a vas szedése antioxidáns tulajdonságuk miatt lehet előnyös. Az omega-3 zsírsavak gyulladácsökkentő hatásuknál fogva segítenek a panaszok mérséklésében. A legfrissebb kutatások szerint a reumás ízületi gyulladás kialakulásában pedig a D-vitamin hiány játszik fontos szerepet.

3. Az úgynevezett porcvédő szerek gátolják az ízületi porcok lebomlását és elősegítik az újjáépülésüket. A glükozamin, a kondroitin és az MSM elősegítik a porc egészséges szerkezetének megőrzését és az ízületek normál működését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetnek önmagukért a visszérbetegek a kánikulában?

2025. augusztus 13.

A kánikulában sokan kényelmetlenül érzik magukat, ha rövidebb szoknyát, nadrágot szeretnének hordani. A visszér betegség sajnos nem csak esztétikailag zavaró, de kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet, megelőzéséért viszont sokat tehetünk. Dr. Sepa György, a Trombózis- és Hepatológiai Központ – Prima Medica sebésze, érsebésze hasznos tanácsokkal szolgált a legkényelmetlenebb időszak, a nyár közeledtével.

A hajlam örökölhető, de életmóddal befolyásolható

Sajnos, a visszér betegségre való hajlam genetikailag meghatározott, jó hír viszont az érintetteknek, hogy életmódunkkal sokat tehetünk a megelőzésért, karbantartásért.

A hosszú állás a vénás véráramlás egyik fontos feltételét, a környező izmok munkáját lehetetleníti el, így különösen álló foglalkozásúaknak elengedhetetlen a rendszeres mozgás.
A terhesség önálló rizikófaktor, nem csak az láb, de a gáttáji és a kismedencei vénatágulatok kialakulásának szempontjából is. Fontos, hogy az érintett kismamák konzultáljanak érsebésszel is!
A visszerek állapota a kánikulában azért romlik, mert a melegben az erek kitágulnak, ami azt eredményezi, hogy a billentyűk nem zárnak teljesen, a véráram megfordul bennük és vénás pangást okoz. Emiatt rosszabbodnak a panaszok. Éppen ezért nyáron különösen fontos a kezelés, a kompressziós harisnya viselése, bár ez utóbbi nyilván nyáron különösen kellemetlen. Azonban nagyon fontos, ha máskor nem, huzamosabb álldogálás, ülés, hosszú utazás kapcsán. 

Életmód tippek megelőzéshez, karbantartáshoz

Meleg helyett hideg

Visszér betegeknek nem ajánlott a meleg, forró fürdő, a szauna, de nem kizáró ok. Viszont akár naponta többször is alkalmazható a váltózuhany, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. Ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő.   

Értorna

Ha lehet, ne álldogáljunk túl hosszú ideig! Amennyiben muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábujjakat, a lábszárat, és szabadidőnkben sportoljunk. Napközben viseljünk kompressziós harisnyát, esténként pedig polcoljuk fel a lábat, és végezzünk értornát, ami kiüríti az ereket. 

Cipőviselés

Kerüljük a túl magas sarkú cipőket, ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. A túl magas sarok viselése esetén ugyanis másként feszül a lábszárizomzat, jelentősen csökken az izompumpa, ami a vér visszaáramoltatását szolgálná.

Testsúly

Életmódváltással ajánlatos leadni az esetleges túlsúlyt, hogy minél kevesebb súlyt kelljen a lábaknak cipelnie.

Mennyire követhetők a OKOSTÁNYÉR javaslatai pajzsmirigydiéta esetén?

2025. augusztus 13.

Az OKOSTÁNYÉR® a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott, a magyar lakosság egészséges táplálkozását segítő ajánlás, amely a hazai és nemzetközi táplálkozástudományi irányelvek alapján került összeállításra, alapelvei jól alkalmazhatók a pajzsmirigybetegségek étrendi kezelésében is – megfelelő egyéni módosításokkal.


Javasolt napi 4 adag – 4-500 gramm – zöldség-gyümölcs fogyasztása, figyelembe véve a goitrogén növények nyers fogyasztásának mellőzését.
Kívánatos naponta teljes értékű gabonát fogyasztani, erre diagnosztizált gluténérzékenység esetén is figyelemmel kell lenni, és a búza, árpa, rozs helyett gluténmentes zab, hajdina, quinoa, köles, rizs és egyéb gabonák, álgabonák fogyasztását választani, esetleg a diétába illeszkedő kiegészítő rostforrásokat, pl. útifűmaghéj is alkalmazni.
A fehérjeforrásokat változatosan érdemes fogyasztani, tej-tejtermékek, tojás, halak, húsok formájában, nem megfeledkezve a növényi fehérjeforrásokról sem.
Zsiradékok esetén inkább a növényi olajokat előnyben részesítve, változatosan érdemes fogyasztani, mérsékelt sófogyasztás mellett.
Helyezzünk hangsúlyt a bőséges, kalóriamentes folyadékfogyasztásra, ne várjuk meg, amíg szomjasak leszünk. (1)

Gluténmentes étrend pajzsmirigybetegeknek: szükséges-e?

2025. augusztus 12.

Hashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis – és a Basedow-Graves kór is – autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is.

Bár az autoimmun eredetű betegségek „szeretnek kéz a kézben járni”, ez nem jelenti azt, hogy az egyik automatikusan következik is a másikból. Ezért, különösen orvosi gyanú esetén, érdemes a pajzsmirigybetegnek alaposabb kivizsgálás alá vetnie magát, hogy minél előbb fény derülhessen az esetleges gluténérzékenységre, ebből azonban nem következik, hogy automatikusan gluténmentes diétát kell tartania, már csak azért sem, mert a gluténérzékenységet bizonyító vizsgálatok ilyen esetben (gluténmentes étrend folytatásakor) könnyen fals negatív eredményt mutathatnak. Emellett nem bizonyított, hogy az ok nélkül tartott gluténmentes diéta folytatása kedvező hatással lenne a pajzsmirigyre.

Pajzsmirigyproblémával kombinálódó egyéb elváltozás esetén hogyan módosul az étrend?

Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti. (1)

Inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén fontos a szénhidrátok bevitelének optimalizálása, és lassabban felszívódó szénhidrátok preferálása, ügyelve az inzulinérzékenység napszakos ingadozására, odafigyelve a különféle makrotápanyagok egymásra hatására a felszívódás lassításának elősegítésében. A jód-, szelén-, és cinkbevitel mellett érdemes a króm bevitelét is figyelemmel kísérni. Ha mindez PCO szindrómával is társul, mio-inozitol készítménnyel történő kiegészítés is szóba kerül.