Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rettegés foka – avagy mit tegyünk a mellékhatásokkal?

Érdekességek2017. április 18.

„Nem merem bevenni a gyógyszeremet, miután elolvastam a betegtájékoztatót.” „Hogy engedélyezhetik azt a gyógyszert, ami ilyen súlyos mellékhatást okoz?” „Mire végigolvasom a mellékhatások listáját, meggyógyulok.” Ilyen és ezekhez hasonló mondatokat lehet hallani vagy olvasni sok betegtől. Első pillantásra a kérdés jogosnak is tűnhet, de ne hamarkodjuk el a választ!

Miért jelentkezhet mellékhatás?

Egy régi mondás úgy tartja, hogy aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. Ez valóban így is van, hiszen a gyógyszer egy olyan anyag, amely a szervezetre hatva (farmakológiai-gyógyszertani, immunológiai vagy metabolikus hatás révén) alkalmas az ember valamely élettani működésének helyreállítására vagy javítására. Ugyanakkor, ha a gyógyszer hatása nem annyira célzott, hogy csak a rosszul működő részt befolyásolja, akkor a más, nem beteg szervekben kiváltott hatást mellékhatásnak éljük meg.

Az alábbi példa ezt mutatja be: a szívben és a hörgőben is úgynevezett béta receptor van. A túl szapora szívverés lassítható a béta receptor gátlásával – ez egy előnyös hatás, csökken a szívdobogás. Ugyanakkor a hörgőben lévő béta receptor gátlása hörgőszűkületet, légzési nehézséget okoz. Ezt a hatást már nem kívánjuk, mellékhatásként kezeljük.

Az allergia kissé más. Gyakorlatilag a világon mindenre ismerünk allergiát, így a gyógyszerekre is.

Már azt is tudjuk, hogy egyes gének jelenléte gyakrabban vezet bizonyos mellékhatásokhoz.

Nagyon vegyes a kép: egyes mellékhatások elkerülhetetlenek, mások csak bizonyos embereknél jelentkeznek, megint másokat megelőzhetünk vagy lényegesen csökkenthetünk.


Mit jelent az előny – kockázat arány?

A gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban hajlamosak vagyunk kissé egyoldalúnak lenni. Néha kizárólag az előnyöket vesszük figyelembe (pl. milyen jó a legkisebb fájdalom azonnali csökkentése, az orrspray használata azonnal mérsékli a kellemetlen orrdugulást), és nem gondolunk a mellékhatásokra.

Az előző példáknál maradva nem jut eszünkbe, hogy az egy életen át szedett fájdalomcsillapító okozza az idős korban jelentkező veseelégtelenség tetemes részét.

A tartós orrspray használat az orrnyálkahártya károsodáshoz és függőséghez vezet.

De nem lehet csak a mellékhatásokat figyelembe véve elvetni a kezelést. Ha a hasnyálmirigy már nem termel inzulint, életmentő az adása. Régen, az inzulin felfedezése előtti időkben, 1-2 hónap alatt meghalt a cukorbeteg. Alkalmazni kell, azzal együtt, hogy hirtelen vércukorszint leesést (hipoglikémia), látászavart, súlyos allergiát is okozhat.

Tehát bármely kezelés megkezdése előtt mérlegelni kell, mekkora terápiás előny várható, illetve milyen súlyos / veszélyes lehetséges mellékhatások jelentkezhetnek.

Daganatos betegek kezelésénél súlyosabb mellékhatások is elfogadhatóak (bár megfelelő odafigyeléssel ezek egy része kivédhető vagy csökkenthető), míg enyhébb betegségek vagy állapotok, például megfázás, kezelésére használt gyógyszernél sokkal kisebb veszély sem tolerálható.

Hogyan tudjuk a mellékhatások előfordulásából eredő kockázatot csökkenteni?

Unalomig ismételt, hogy „olvassa el a betegtájékoztatót”. De tényleg el kell olvasni! Összefoglalja, hogy milyen típusú mellékhatások várhatók és milyen gyakorisággal. Érdemes tudni, hiszen ha bármilyen tünet fellép a gyógyszer szedése mellett, akkor nem árt tudni, hogy a betegség újabb tünetével van dolgunk vagy a gyógyszerrel összefüggő jelenséggel. A betegtájékoztató külön felhívja a figyelmet azokra a tünetekre, amelyek megjelenése esetén sürgősen vissza kell menni a kezelőorvoshoz. Gyakran megelőzhető a súlyosabb mellékhatás kialakulása, ha a gyógyszerszedést időben módosítjuk. Fontos azonban, hogy ezt mindig a kezelőorvossal megbeszélve tegyük, mivel a gyógyszerszedés hirtelen abbahagyása is bajt okozhat.

Sok esetben azzal is megelőzhető a mellékhatás kialakulása, ha pontosan betartja a beteg az előírt utasításokat, például étkezés közben veszi be a gyógyszert vagy este lefekvéskor. Néhány újabb gyógyszernél a betegtájékoztatón kívül külön figyelmeztető kártyát is kap a beteg, ami egy-egy kockázatra külön is felhívja a figyelmét.

Miért kell a mellékhatást jelenteni?

A mellékhatás jelentése nagyon fontos, mivel az új mellékhatás felfedezésének legértékesebb forrását jelenti. Elsősorban tehát nem az egyén, hanem az egész közösség javát szolgálja. (Az egyén, az adott beteg esetében az a fontos, hogy a mellékhatás észlelésekor azonnal beszélje meg a kezelőorvossal, és találják meg a legjobb megoldást a kockázat csökkentésére.) Minden mellékhatás, akár orvostól, gyógyszerésztől vagy betegtől, hozzátartozótól érkezik, bekerül az európai mellékhatás-adatbázisba, mely jelenleg 10 millió esetet tartalmaz. Speciális matematikai módszerekkel azt a mellékhatás-halmazt kell rendszeresen havonta vizsgálnunk, hogy az új mellékhatásokat felfedezzük. Az új mellékhatás azután bekerül a gyógyszer betegtájékoztatójába, közkinccsé válik.

A mellékhatások jelentésére tehát azért van szükség, hogy minél többet megtudjunk egy adott gyógyszer jellemzőiről, mivel a kockázatok ismerete lehetővé teszi azok megelőzését vagy csökkentését. Hiszen az ismeretlen ellen sokkal nehezebb védekeznünk.

Hogyan lehet mellékhatást jelenteni Magyarországon?

Magyarországon a mellékhatás-jelentéseket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyűjti és értékeli. A mellékhatások elküldhetők on-line:
https://www.ogyei.gov.hu/on_line_mellekhatas_jelentes_betegeknek/ 
vagy letölthető bejelentőlap e-mailen, postai úton vagy faxon történő beküldésével:
https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/mellhat_bejelentolap2015_MG2.pdf

Amennyiben nincs internetes hozzáférés, úgy bármilyen levélben le lehet írni a feltételezett mellékhatást és a gyanúsított gyógyszert. (1372 Postafiók 450. vagy adr.box@ogyei.gov.hu e-mail címen)

Hol kaphat még további tájékoztatást?

2017. március 23-án az OGYÉI konferenciát szervez betegszervezetek illetve a mellékhatás-jelentések iránt érdeklődő betegek részére. Korlátozott számban még jelentkezhetnek az Intézet honlapján.

A konferencia tervezett programjáról IDE kattintva tájékozódhat!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.