Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rettegés foka – avagy mit tegyünk a mellékhatásokkal?

Érdekességek2017. április 18.

„Nem merem bevenni a gyógyszeremet, miután elolvastam a betegtájékoztatót.” „Hogy engedélyezhetik azt a gyógyszert, ami ilyen súlyos mellékhatást okoz?” „Mire végigolvasom a mellékhatások listáját, meggyógyulok.” Ilyen és ezekhez hasonló mondatokat lehet hallani vagy olvasni sok betegtől. Első pillantásra a kérdés jogosnak is tűnhet, de ne hamarkodjuk el a választ!

Miért jelentkezhet mellékhatás?

Egy régi mondás úgy tartja, hogy aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. Ez valóban így is van, hiszen a gyógyszer egy olyan anyag, amely a szervezetre hatva (farmakológiai-gyógyszertani, immunológiai vagy metabolikus hatás révén) alkalmas az ember valamely élettani működésének helyreállítására vagy javítására. Ugyanakkor, ha a gyógyszer hatása nem annyira célzott, hogy csak a rosszul működő részt befolyásolja, akkor a más, nem beteg szervekben kiváltott hatást mellékhatásnak éljük meg.

Az alábbi példa ezt mutatja be: a szívben és a hörgőben is úgynevezett béta receptor van. A túl szapora szívverés lassítható a béta receptor gátlásával – ez egy előnyös hatás, csökken a szívdobogás. Ugyanakkor a hörgőben lévő béta receptor gátlása hörgőszűkületet, légzési nehézséget okoz. Ezt a hatást már nem kívánjuk, mellékhatásként kezeljük.

Az allergia kissé más. Gyakorlatilag a világon mindenre ismerünk allergiát, így a gyógyszerekre is.

Már azt is tudjuk, hogy egyes gének jelenléte gyakrabban vezet bizonyos mellékhatásokhoz.

Nagyon vegyes a kép: egyes mellékhatások elkerülhetetlenek, mások csak bizonyos embereknél jelentkeznek, megint másokat megelőzhetünk vagy lényegesen csökkenthetünk.


Mit jelent az előny – kockázat arány?

A gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban hajlamosak vagyunk kissé egyoldalúnak lenni. Néha kizárólag az előnyöket vesszük figyelembe (pl. milyen jó a legkisebb fájdalom azonnali csökkentése, az orrspray használata azonnal mérsékli a kellemetlen orrdugulást), és nem gondolunk a mellékhatásokra.

Az előző példáknál maradva nem jut eszünkbe, hogy az egy életen át szedett fájdalomcsillapító okozza az idős korban jelentkező veseelégtelenség tetemes részét.

A tartós orrspray használat az orrnyálkahártya károsodáshoz és függőséghez vezet.

De nem lehet csak a mellékhatásokat figyelembe véve elvetni a kezelést. Ha a hasnyálmirigy már nem termel inzulint, életmentő az adása. Régen, az inzulin felfedezése előtti időkben, 1-2 hónap alatt meghalt a cukorbeteg. Alkalmazni kell, azzal együtt, hogy hirtelen vércukorszint leesést (hipoglikémia), látászavart, súlyos allergiát is okozhat.

Tehát bármely kezelés megkezdése előtt mérlegelni kell, mekkora terápiás előny várható, illetve milyen súlyos / veszélyes lehetséges mellékhatások jelentkezhetnek.

Daganatos betegek kezelésénél súlyosabb mellékhatások is elfogadhatóak (bár megfelelő odafigyeléssel ezek egy része kivédhető vagy csökkenthető), míg enyhébb betegségek vagy állapotok, például megfázás, kezelésére használt gyógyszernél sokkal kisebb veszély sem tolerálható.

Hogyan tudjuk a mellékhatások előfordulásából eredő kockázatot csökkenteni?

Unalomig ismételt, hogy „olvassa el a betegtájékoztatót”. De tényleg el kell olvasni! Összefoglalja, hogy milyen típusú mellékhatások várhatók és milyen gyakorisággal. Érdemes tudni, hiszen ha bármilyen tünet fellép a gyógyszer szedése mellett, akkor nem árt tudni, hogy a betegség újabb tünetével van dolgunk vagy a gyógyszerrel összefüggő jelenséggel. A betegtájékoztató külön felhívja a figyelmet azokra a tünetekre, amelyek megjelenése esetén sürgősen vissza kell menni a kezelőorvoshoz. Gyakran megelőzhető a súlyosabb mellékhatás kialakulása, ha a gyógyszerszedést időben módosítjuk. Fontos azonban, hogy ezt mindig a kezelőorvossal megbeszélve tegyük, mivel a gyógyszerszedés hirtelen abbahagyása is bajt okozhat.

Sok esetben azzal is megelőzhető a mellékhatás kialakulása, ha pontosan betartja a beteg az előírt utasításokat, például étkezés közben veszi be a gyógyszert vagy este lefekvéskor. Néhány újabb gyógyszernél a betegtájékoztatón kívül külön figyelmeztető kártyát is kap a beteg, ami egy-egy kockázatra külön is felhívja a figyelmét.

Miért kell a mellékhatást jelenteni?

A mellékhatás jelentése nagyon fontos, mivel az új mellékhatás felfedezésének legértékesebb forrását jelenti. Elsősorban tehát nem az egyén, hanem az egész közösség javát szolgálja. (Az egyén, az adott beteg esetében az a fontos, hogy a mellékhatás észlelésekor azonnal beszélje meg a kezelőorvossal, és találják meg a legjobb megoldást a kockázat csökkentésére.) Minden mellékhatás, akár orvostól, gyógyszerésztől vagy betegtől, hozzátartozótól érkezik, bekerül az európai mellékhatás-adatbázisba, mely jelenleg 10 millió esetet tartalmaz. Speciális matematikai módszerekkel azt a mellékhatás-halmazt kell rendszeresen havonta vizsgálnunk, hogy az új mellékhatásokat felfedezzük. Az új mellékhatás azután bekerül a gyógyszer betegtájékoztatójába, közkinccsé válik.

A mellékhatások jelentésére tehát azért van szükség, hogy minél többet megtudjunk egy adott gyógyszer jellemzőiről, mivel a kockázatok ismerete lehetővé teszi azok megelőzését vagy csökkentését. Hiszen az ismeretlen ellen sokkal nehezebb védekeznünk.

Hogyan lehet mellékhatást jelenteni Magyarországon?

Magyarországon a mellékhatás-jelentéseket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyűjti és értékeli. A mellékhatások elküldhetők on-line:
https://www.ogyei.gov.hu/on_line_mellekhatas_jelentes_betegeknek/ 
vagy letölthető bejelentőlap e-mailen, postai úton vagy faxon történő beküldésével:
https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/mellhat_bejelentolap2015_MG2.pdf

Amennyiben nincs internetes hozzáférés, úgy bármilyen levélben le lehet írni a feltételezett mellékhatást és a gyanúsított gyógyszert. (1372 Postafiók 450. vagy adr.box@ogyei.gov.hu e-mail címen)

Hol kaphat még további tájékoztatást?

2017. március 23-án az OGYÉI konferenciát szervez betegszervezetek illetve a mellékhatás-jelentések iránt érdeklődő betegek részére. Korlátozott számban még jelentkezhetnek az Intézet honlapján.

A konferencia tervezett programjáról IDE kattintva tájékozódhat!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.