Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rendszeres testmozgás több előnnyel jár, mint gondolnád

Érdekességek2022. szeptember 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A rendszeres edzés segít a betegségek és egészségügyi problémák megelőzésében. A rendszeres testmozgás csökkenti a különböző betegségek kockázatát. Már napi 15-30 perc tempós séta, futás, tánc, sportolás vagy erősítő edzés is hozzájárulhat a pulzusszám, az izomerő, az immunitás és az általános mentális egészség javításához. 

Erősíti az izmokat és a csontokat

Az izmok és csontok egészsége nagyon fontos. Az életkor előrehaladtával, a harmincas évek elmúltával az izomtömeg és a csontsűrűség lassacskán csökkenni kezd. És ez az oka annak, hogy olyan sok 30 év feletti nő és férfi szenved megereszkedett bőrtől, ízületi fájdalmaktól és csontritkulástól. A kutatások azt mutatják, hogy az erősítő edzés javítja a csont ásványianyag-sűrűségét, ami véd a csontritkulástól. Valójában az erősítő edzés az izomtömeget, az izomerőt és az izomállóképességet is javítja.

Segíti a fogyást

A megfelelő táplálkozással kombinált testmozgás a legjobb módja a fogyásnak. Ha túlsúlyosak vagyunk, haladéktalanul be kell vezetnünk a rendszeres edzést az életünkbe. A testmozgás segít megszabadulni a felesleges kilóktól, hiszen az extra kalóriákat hasznosítható energiává alakítja, amelyre szükségünk van a légzéshez, a beszélgetéshez, a sétához, a testmozgáshoz és a különböző sejtfunkciók elvégzéséhez is. Fogyással számos elhízással összefüggő betegség megelőzhető.
Megvéd a szív- és érrendszeri betegségektől
 
Nem titok, hogy a szív- és érrendszeri betegségek az egyik vezető halálok a nyugati világban. A tudományos várakozások szerint 2030-ra a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása 9,9%-kal fog növekedni. De a tudósok világszerte egyetértenek abban, hogy ezek a betegségek miatti halálozás csökkenthető rendszeres testmozgással.

Csökkenti a stresszt

Ha stresszes vagyunk, érdemes edzést végezni. A stressz ébren tart éjszaka, ráadásul az immunrendszert is gyengíti, így általános fáradtságot okoz. A stressz a káros oxigéngyökök túlzott felhalmozódásához vezet a szervezetben, amelyek számos betegséggel hozhatók összefüggésbe. A fizikai erőnléti edzés nagyon jótékony hatással van a stressz csökkentésére. Amikor stresszes vagyunk, menjünk el sétálni vagy futni, és hamarosan észrevesszük, hogyan változik a hangulatunk.

Az edzés megelőzi a depressziót és a szorongást

A depresszió és a szorongás súlyos mentális egészségügyi problémák, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az orvos tanácsa mellett el kell kezdeni a rendszeres testmozgást is. A sport elősegíti a szerotonin felszabadulását, amely segít javítani a hangulatot. Norvég tudósok 977 pácienssel végeztek kísérletet, és megállapították, hogy a testmozgás javítja a depressziós betegek hangulatát.

Javítja az alvás minőségét

A testmozgás határozottan javítja a pihenés minőségét. A mozgás a legjobb nappali tevékenység, amely elősegíti a jó alvást. Alvás közben az izmaink, a csontjaink és az agyunk is megfiatalodik, így másnap frissebbnek és energikusabbnak érezhetjük magunkat, ráadásul a szellemi teljesítőképességünk is javul. A testmozgás a legjobb, legbiztonságosabb és legolcsóbb gyógyszer az álmatlanságra. Az alvás minőségének javítása érdekében mindenképpen érdemes megfelelő minőségű matracot használni.

Növeli az energiaszintet

Az állandó fáradtság és energiahiány ma a leggyakoribb probléma, amellyel a közegészségügy szembesülni kénytelen. Az okok a túlterheltségtől a mozgásszegény életmódig terjedhetnek. De az egyetlen, legjobb és legegyzserűbb gyógymód a rendszeres testmozgás. A tudósok egyetértenek abban, hogy a rendszeres edzés pozitív hatással van az általános energiaszintre is.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.