Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rendrakás jótékony hatásai

Érdekességek2022. május 15.

Rendet rakni jó érzés… Amikor megszabadulunk a fölösleges holmiktól, amelyektől nem férünk már a lakásban, vagy amelyeknek már nem vesszük hasznát, lehetővé válik a valóban szükséges tárgyak újrafelfedezése. Egyúttal érzékelhetjük a rend lelkünkre gyakorolt pozitív hatását, és mentesülünk a rendetlenség okozta idegeskedéstől. 

Fotó: gettyimages.comOktatóanyagok és internetes csatornák, amelyek az optimalizált rendrakás „művészetére” szakosodtak, többek közt oda vezettek, hogy a rendbetétel és szelektálás napjainkban trenddé vált. Kétségtelen reakcióként a túlfogyasztásra, amely olykor rendetlen összevisszaságot okoz a környezetünkben. Tegyük hát rendet a lakásunkban, és egyúttal szelektáljunk is a felgyülemlett holmik között. Íme az előnyök áttekintése, majd segítő tanácsok a rendezett otthon fenntartásához.

A rendteremtés előnyei

Hatékonyabb életvitel

Gyakran vesztegetünk időt pl. egy konkrét ruhadarab, könyvtárból kölcsönzött könyv, egy korábbi, fontos irat vagy használati tárgy keresésével?  Ha igen, megtapasztalhatjuk, hogy a keresés, és így í rendetlenség is, mennyire időpazarló és energiafogyasztó dolog. De kétségkívül az is igaz, hogy mielőtt időt nyerünk a renddel, időt is kell töltenünk, azaz veszítenünk a rendrakással. A rend későbbi fenntartása azonban  lehetővé teszi, hogy sokat nyerjünk az „elvesztegetett idő” révén, és hatékonyabban, nyugodtabban éljünk.

 „Levegőhöz jutás”

Csecsebecsék, amelyekre már nem is emlékszünk, miért tettük el őket, soha nem hordott ruhák, régi okmányok, magazinok… A felhalmozott tárgyak elboríthatnak minket, és akár lelki zavart is okozhatnak, amikor már nem tudunk eligazodni köztük. Esetleg úgy érezzük, hogy már „nem kapunk levegőt” tőlük.

Még ha a válogatás és a tárolás olykor nehéz döntéseket is igényel, lehetővé teszi, hogy hasznos kérdéseket tegyünk fel magunknak életvitelünkkel és szokásainkkal kapcsolatban. Egy nagy rendrakástól „levegőhöz jutunk”, nyitottabbá, rendezettebbé válik a környezetünk. És ebben a megváltozott környezetben fesztelenebbül élhetünk, helyet takaríthatunk meg újabb, fontos tárgyainknak.

 Igényesebb élet

A rendrakás, szelektálás útján megszabadulni minden fölöslegestől, ami zavaróvá, már-már bosszantóvá vált, lehetővé teszi, hogy csak azt őrizzük meg, ami igazán számít a környezetünknben. Ugyanakkor előtérbe helyezzük az egyszerűséget, mértékletességet és igényességet, felismerve, hogy könnyen nélkülözhetők olyan tárgyak, amelyekhez addig ragaszkodtunk mindennapi életünkben – vagy észre sem vettük őket. Lényeges az is, hogy az így keletkezett űrt, ha szükség van rá, igényesebb módon tölthetjük be.

Büszkeség érzése 

A rendetlenséget mások általában rossz szemmel nézik (és olykor a gondatlansággal is összefüggésbe hozzák), ami bűntudatot ébreszt bennünk. Úgy érezzük, hogy emiatt kedvezőtlen kép alakulhat ki rólunk. A sokunkra jellemző “riasztási küszöb” elérésekor a rendrakás és szelektálás elengedhetetlenné válik a környezetünk és saját magunk számára. A rendbetett és rendezetten fenntartott otthon energiát ad, és személyes büszkeséggel tölt el.


A rendrakás ajánlott módszerei

Ha „eldugjuk” máshová mindazt, ami a dobozokban vagy a szekrényekben nem fér el,  az természetesen nem rendrakás, csak ideiglenes állapot. És a lelkünk sem nyugszik meg tőle, ezért a módszeres munka javasolt.

Szánjunk rá elegendő időt

Lehetetlen egy-két nap alatt rendet rakni az egész lakásban, mert ha tartós eredményt akarunk elérni, az hosszadalmas munkát igényel Jobban tesszük, ha több alkalommal, rendszeresen, részekre  osztva végezzük s rendteremtést.. Pl. kijelölhetünk rendszeres vasárnap délelőttöket erre a célra, több héten át. Kisebb rendrakások esetében a legegyszerűbb, ha napi maximum 20-30 percet szánunk a rendezésre, ami egy fiók vagy kisszekrény rendrakási ideje. Ez utóbbi kevésbé „kényszerítő”, és azonnal látható munka – még büszkék is lehetünk rá… 

Fotó: 123rf.com

Válogassunk újra

A rendezés válogatás nélkül nem jelenti célunk elérését, Ugyanakkor nem könnyű megválni olyan tárgyaktól, melyekhez gyakran (túlságosan) kötődünk. Így minimális eltökéltségre van szükség ahhoz, hogy valóban eredményesek legyünk. Ingadozunk, hogy kidobjunk-e egy adott tárgyat vagy ruhát? Ha igen, íme egy tipp: helyezzük el a kérdéses holmit egy „ideiglenes” kartondobozba, dátummal ellátva, és tegyük félre. Ha 6 hónap alatt nem nyitottuk ki, határozottan megszabadulhatunk tőle. Bűntudat és sajnálkozás nélkül.

Legyünk módszeresek

Ha egyszerre csak egy szobában rakunk rendet, elegendp időt hagyva rá, nem fáradunk ki, és elégedettek is lehetünk. Szerelkezzünk fel szemeteszsákokkal a kidobandók számára és táskákkal, kartondobozokkal az odaadható dolgok elhelyezésére. Tanácsolható módszer, hogy először mindent pakoljunk ki a szoba közepére (a „nagy bazár” fázis ideiglenes, de elengedhetetlen), és szortírozzunk, amíg be nem fejeztük a rendrakást.

Egyedül dolgozzunk 

Csak mi döntsük el, hogy mit őrizzünk meg, vagy selejtezzünk ki, a magunk elhatározása szerint. A „jó szándékú” családtagok, barátok nem feltétlenül jelentenek értékes segítséget. Ne vegyünk igénybe kéretlen ajánlkozókat a rendrakáshoz, mert általában megbánjuk, hogy da szelektáláskor hallgattunk rájuk.

 Mindennek legyen meg az azonos helye

Meghatározott helyük legyen az iratoknak, ruháknak-cipőknek, játékoknak, háztartási cikkeknek, gyógyszereknek, izzóknak, elemeknek stb. Ne változtassunk később, hogy elkerülendő legyen az idegtépő keresés. Ez az egyszerű módszer segít megelőzni a kétszeri vásárlás miatti bosszúságot is, és lehetővé teszi, hogy hosszú távon is tisztán lássunk holmijaink közt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.