A pszichiátriai betegek is merjenek segítséget kérni!
Érdekességek2021. január 22.
A pandémia hatásaként a közeljövőben a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb arányban növekszik a major depresszióban szenvedő betegek száma
A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2%-át, a serdülők 4-8%-át, míg a felnőttek 15%-át érinti élete során1. Megfelelő kezelés nélkül a major depresszió súlyos funkciókárosodással járhat, mely a mindennapokra is rányomja bélyegét: negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelentősen rontja az életminőséget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját2.
A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelentős emelkedését prognosztizálja4. A pandémia ezt az előrejelzést felülírhatja, hiszen a szakemberek szerint a közeljövőben gyorsabban növekszik majd a depressziós betegek száma.
„A major depresszió egy kezelendő pszichiátriai betegség, amit akkor tudunk gyógyítani, ha a depressziós beteg eljut hozzánk, szakemberekhez. Ha a páciens megkapja a megfelelő kezelést – pszichoterápiát és súlyosabb esetben kombinált kezelést, ami pszichoterápia és gyógyszeres kezelés együttesen – akkor újra „jól lesz”, ami azt jelenti, hogy ismét el tudja végezni a feladatait és tud kikapcsolódni is, ahogy a betegsége előtt, tehát újra lesz öröme, kedve, ereje, önbizalma és tervei, hogy vigye az életét – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
Abban az esetben, ha a depresszióban szenvedő személyek közvetlen közelében élők megkérdőjelezik a betegség valódiságát és csupán gyengeségnek tartják azt, a betegek önbizalma és önértékelése tovább csökkenhet, ami depresszió fennállása esetén amúgy is alacsony. Mindezek miatt pedig a depressziós betegek gyakran nem fordulnak szakemberhez, állapotuk egyre romlik és a kezeletlen depresszió legsúlyosabb kimenetele, az öngyilkosság is bekövetkezhet.
„Jelentősen segíti az érintettek szakemberhez jutását, ha a társadalomban ismert, hogy a major depresszió egy betegség, és az is, hogy milyen tünetei lehetnek, illetve, hogy kezelhető ez a betegség. Ebben az edukálásban nekünk, pszichiátereknek nagy szerepünk van. Lényeges az is, hogy az ellátás könnyen elérhető legyen a betegek számára, valamint természetesen az, hogy korszerű pszichiátriai ellátórendszer működjön jól képzett, elegendő szakemberrel. Továbbá azt gondolom, hogy mindehhez szükséges, hogy a társadalmunkban alapérték legyen az egymás iránti tolerancia és tisztelet, és így ne jelentsen stigmát az sem, ha fennáll valakinél pszichiátriai betegség” – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit.
A pandémia megnehezíti, súlyosbítja a depressziós vagy arra hajlamos gyermekek és felnőttek életét. A lassan egy éve tartó bizonytalanság, a folyamatosan jelen lévő stressz, számos korlátozás és az esetlegesen megélt veszteségek (családtag, barát, de akár munkahely és biztos megélhetés elvesztése) még az egészséges embereket is megviselik.
„Fontos, hogy ebben a nehéz időszakban még jobban figyeljünk magunkra és a környezetünkben élőkre, és ismerjük fel, ha azt érezzük magunkon, vagy látjuk egy családtagunknál, barátunknál, kollegánknál, hogy „nincs jól”. Sokat segítenek a depresszió megelőzésében is az egészséges életmóddal kapcsolatos, tehát bárkinek szóló tanácsok: egészséges étkezés, megfelelő mennyiségű alvás, napi ritmus kialakítása, mozgás és a szabadban, természetes fényben töltött minél több idő. Amennyiben pedig továbbra is fennáll a rosszkedv, az ingerlékenység, az alvászavar, a kilátástalanság érzés, akkor forduljunk szakemberhez” – tanácsolja Prof. Dr. Balázs Judit.
A szakember a továbbiakban elmondja, hogy a gyermek- és fiatalkorban is kialakulhat a depresszió, tehát ezt a korosztályt is figyelemmel kell kísérni, mert már ezekben az életkorokban is előfordulhat a depresszió. Ráadásul mindkét korosztályban gyakran nehéz felismerni a depresszió tüneteit: a gyermekek még kevésbé tudják megfogalmazni ezeket az érzéseiket, gyakran a magatartásuk változik meg, míg serdülők esetében egészséges esetben is „belefér”, hogy magába forduló, vagy szélsőséges érzelmei vannak. Itt is sokat tud tenni a környezet, ha észreveszi a szülő, a pedagógus, egy barát, hogy a gyermek vagy a fiatal nem olyan, mint korábban. A fiataloknál, és különösen a depressziós fiataloknál is már megjelenhet az alkohol- illetve/vagy más szerhasználat. Mindezek pedig növelik az öngyilkosság rizikóját, ami a közlekedési balesetek után a második leggyakoribb halálok a 18 évnél fiatalabbak körében3.
„Jelenleg a pszichiátria is részt vesz a Covid-19 betegek ellátásában. A pandémia hosszú távú társadalmi hatása ma még teljességében megbecsülhetetlen, de folynak nemzetközi és hazai vizsgálatok is arra vonatkozóan, milyen hatással van a világjárvány a mentális betegségekre. Az eddigi vizsgálatokból úgy tűnik, hogy fel kell készülnünk a megnövekedett számú pszichiátriai, azon belül is major depressziós beteg ellátására. Fontos, hogy ekkor is megfelelő intézményrendszer és elég szakember álljon rendelkezésre” – hangsúlyozta Prof. Dr. Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
1Costello, E. J., Mustillo, S., Erkanli, A., Keeler, G., Angold, A. (2003). Prevalence and development of psychiatric disorders in childhood and adolescence. Archives of General Psychiatry, 60, 837–844.
Szádóczky E, Papp Zs, Vitrai J, Ríhmer Z, Füredi J. ’998) The prevalence of major depressive and bipolar disorders in Hungary. Results from a national epidemiologic survey. J Affect Disord. 50, 153-62
Szádóczky E, Papp Zs, Vitrai J, Ríhmer Z, Füredi J. ’998) The prevalence of major depressive and bipolar disorders in Hungary. Results from a national epidemiologic survey. J Affect Disord. 50, 153-62
Vandeleur CL, Fassassi S, Castelao E, Glaus J, Strippoli MF, Lasserre AM, Rudaz D, Gebreab S, Pistis G, Aubry JM, Angst J, Preisig M. (2017). Prevalence and correlates of DSM-5 major depressive and related disorders in the community. Psychiatry Res. 250:50-58.
2Balázs J, Miklósi M, Keresztény A, Hoven CW, Carli V, Wasserman C, Apter A, Bobes J, Brunner R, Cosman D, Cotter P, Haring C, Iosue M, Kaess M, Kahn JP, Keeley H, Marusic D, Postuvan V, Resch F, Saiz PA, Sisask M, Snir A, Tubiana A, Varnik A, Sarchiapone M, Wasserman D. (2113) Adolescent subthreshold-depression and anxiety: psychopathology, – 2 (cont) – functional impairment and increased suicide risk. J Child Psychol Psychiatry. 54, 670-7.
3Shain BN. (2007). American Academy of Pediatrics Committee on Adolescence: Suicide and suicide attempts in adolescents. Pediatrics 12, 669–676.
4 The depression crisis – POLITICO: https://www.politico.eu/sponsored-content/the-depression-crisis/
forrás: Bébik.hu
