Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A proprioceptív érzékelés

Érdekességek2026. január 07.

A testhelyzet és a mozgás kapcsolata

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Fotó: lokiast © 123RF.comA proprioceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely hatással van arra, hogyan érzékeljük testünk helyzetét és mozgását. A propriocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan és tudattalanul is érzékeljük testünk pozícióját az űrben, anélkül, hogy ránéznénk. Ez a rendszer elengedhetetlen a mindennapi tevékenységekhez, mint pl. az öltözködés, a sportolás vagy akár a járás.

Hogyan működik?

A proprioceptív rendszer receptorokból áll, amelyek az izmokban, az ízületekben és az inakban találhatók. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test helyzetéről és a mozgásáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve a finommotoros koordinációt és az egyensúly fenntartását.

Receptorok: a proprioceptív receptorok érzékelik az izmok feszültségét és az ízületek helyzetét. Például amikor egy izom megfeszül, a receptorok jelet küldenek az agynak arról, hogy az izom aktív.

Agyfeldolgozás: az agy különböző területei, mint pl. a motoros kéreg és a kisagy, feldolgozzák ezeket az információkat. A motoros kéreg irányítja a mozgásokat, míg a kisagy segít az egyensúly fenntartásában.


Az eltérések okai

Proprioceptív szenzoros eltérések különböző okokból alakulhatnak ki.

A proprioceptív eltérések alul- és túlérzékenység formájában jelentkezhetnek, amelyek különböző hatásokat gyakorolnak a gyermek fejlődésére.

Alulérzékenység

Definíció: az alulérzékeny gyermekek nem reagálnak megfelelően a proprioceptív ingerekre. Számukra a normál érintések nem okoznak kellemetlenséget, és gyakran keresik az intenzívebb tapintási élményeket.

Példa
Mozgáskeresés: az alulérzékeny gyermek gyakran keresi az erős mozgásformákat, mint pl. a hinta vagy a forgó játékok. Mivel nem érzékeli megfelelően a mozgást, hajlamos lehet balesetekre.
Hatás: ez csökkentheti a biztonságérzetet, és növelheti a sérülések kockázatát.

Példa
Erőadagolás: ez a gyermek nem tudja megfelelően adagolni az erőt (pl. túl erősen szorít egy ceruzát), ami hatással van a finommotoros készségekre.
Hatás: nehézségek léphetnek fel az írásban és más precíziós tevékenységekben.

Példa
Térbeli orientációs nehézségek: az alulérzékeny gyermek nehezen tudja megítélni a távolságokat vagy az irányokat, pl. amikor egy labdát próbál elkapni.
Hatás: ez kihívásokhoz vezethet a sportteljesítményben és a társadalmi interakciók során.

Túlérzékenység

Definíció: a túlérzékeny gyermek rendkívül érzékenyen reagál a proprioceptív ingerekre. Minden érintés, akár a legfinomabb is, kellemetlen vagy fájdalmas érzést okozhat számára.

Példa
Fizikai tevékenységektől való félés: a túlérzékeny gyermek elkerülheti a fizikai aktivitásokat, mint pl. az ugrást vagy a futást, mert ezek kellemetlen érzéseket okoznak.
Hatás: ez csökkentheti az önbizalmát és szociális elszigeteltséghez vezethet.

Példa
Szorongásos reakciók: a hirtelen érintések vagy mozgások szorongást okozhatnak, ami megnehezíti számára a társadalmi interakciókat.
Hatás: szociális elszigeteltség és kommunikációs zavarok léphetnek fel.

Kezelési lehetőségek

A proprioceptív szenzoros eltérések kezelése általában többféle megközelítést igényel.

Mit tehetünk?

A proprioceptív szenzoros eltérések jelentős hatással vannak a gyermek fejlődésére és mindennapi életére. Az alul- és túlérzékenység különböző módon befolyásolja motoros készségeit, szociális interakcióit és kognitív fejlődését. Az időben történő diagnózis és beavatkozás segíthet ezeknek az eltéréseknek a kezelésében, támogatva ezzel az egészséges fejlődést. A szülőknek fontos figyelniük gyermekeik viselkedésére és mozgásaira, hogy időben felismerhessék ezeket az eltéréseket, és szükség esetén szakmai segítséget kérjenek.

Simon Bence
óvodapedagógus, TSMT-terapeuta
komplexsensoryfitness(kukac)gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.