Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A proprioceptív érzékelés

Érdekességek2026. január 07.

A testhelyzet és a mozgás kapcsolata

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Fotó: lokiast © 123RF.comA proprioceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely hatással van arra, hogyan érzékeljük testünk helyzetét és mozgását. A propriocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan és tudattalanul is érzékeljük testünk pozícióját az űrben, anélkül, hogy ránéznénk. Ez a rendszer elengedhetetlen a mindennapi tevékenységekhez, mint pl. az öltözködés, a sportolás vagy akár a járás.

Hogyan működik?

A proprioceptív rendszer receptorokból áll, amelyek az izmokban, az ízületekben és az inakban találhatók. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test helyzetéről és a mozgásáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve a finommotoros koordinációt és az egyensúly fenntartását.

Receptorok: a proprioceptív receptorok érzékelik az izmok feszültségét és az ízületek helyzetét. Például amikor egy izom megfeszül, a receptorok jelet küldenek az agynak arról, hogy az izom aktív.

Agyfeldolgozás: az agy különböző területei, mint pl. a motoros kéreg és a kisagy, feldolgozzák ezeket az információkat. A motoros kéreg irányítja a mozgásokat, míg a kisagy segít az egyensúly fenntartásában.


Az eltérések okai

Proprioceptív szenzoros eltérések különböző okokból alakulhatnak ki.

A proprioceptív eltérések alul- és túlérzékenység formájában jelentkezhetnek, amelyek különböző hatásokat gyakorolnak a gyermek fejlődésére.

Alulérzékenység

Definíció: az alulérzékeny gyermekek nem reagálnak megfelelően a proprioceptív ingerekre. Számukra a normál érintések nem okoznak kellemetlenséget, és gyakran keresik az intenzívebb tapintási élményeket.

Példa
Mozgáskeresés: az alulérzékeny gyermek gyakran keresi az erős mozgásformákat, mint pl. a hinta vagy a forgó játékok. Mivel nem érzékeli megfelelően a mozgást, hajlamos lehet balesetekre.
Hatás: ez csökkentheti a biztonságérzetet, és növelheti a sérülések kockázatát.

Példa
Erőadagolás: ez a gyermek nem tudja megfelelően adagolni az erőt (pl. túl erősen szorít egy ceruzát), ami hatással van a finommotoros készségekre.
Hatás: nehézségek léphetnek fel az írásban és más precíziós tevékenységekben.

Példa
Térbeli orientációs nehézségek: az alulérzékeny gyermek nehezen tudja megítélni a távolságokat vagy az irányokat, pl. amikor egy labdát próbál elkapni.
Hatás: ez kihívásokhoz vezethet a sportteljesítményben és a társadalmi interakciók során.

Túlérzékenység

Definíció: a túlérzékeny gyermek rendkívül érzékenyen reagál a proprioceptív ingerekre. Minden érintés, akár a legfinomabb is, kellemetlen vagy fájdalmas érzést okozhat számára.

Példa
Fizikai tevékenységektől való félés: a túlérzékeny gyermek elkerülheti a fizikai aktivitásokat, mint pl. az ugrást vagy a futást, mert ezek kellemetlen érzéseket okoznak.
Hatás: ez csökkentheti az önbizalmát és szociális elszigeteltséghez vezethet.

Példa
Szorongásos reakciók: a hirtelen érintések vagy mozgások szorongást okozhatnak, ami megnehezíti számára a társadalmi interakciókat.
Hatás: szociális elszigeteltség és kommunikációs zavarok léphetnek fel.

Kezelési lehetőségek

A proprioceptív szenzoros eltérések kezelése általában többféle megközelítést igényel.

Mit tehetünk?

A proprioceptív szenzoros eltérések jelentős hatással vannak a gyermek fejlődésére és mindennapi életére. Az alul- és túlérzékenység különböző módon befolyásolja motoros készségeit, szociális interakcióit és kognitív fejlődését. Az időben történő diagnózis és beavatkozás segíthet ezeknek az eltéréseknek a kezelésében, támogatva ezzel az egészséges fejlődést. A szülőknek fontos figyelniük gyermekeik viselkedésére és mozgásaira, hogy időben felismerhessék ezeket az eltéréseket, és szükség esetén szakmai segítséget kérjenek.

Simon Bence
óvodapedagógus, TSMT-terapeuta
komplexsensoryfitness(kukac)gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.