Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pihentető alvás kellékei

Érdekességek2017. november 23.

A jó alvás mindenki számára fontos, ám sokan nem tudják magukat kipihenni. Az alvászavarok kialakulásában gyakran szerepük van külső tényezőknek is, ezért fontos a lehető legoptimálisabb körülményeket biztosítani az éjszakai regenerálódáshoz.

Ágy

Elsődleges szerepe van a megfelelő ágynak. A fekhely ne legyen túl kicsi, hossza legalább 15 cm-rel haladja meg a testmagasságot, szélessége pedig az egyes ágy esetén minimum 1, kettős ágy esetén 1,8 méter legyen.

Matrac

A közhiedelemmel ellentétben a teljesen kemény matrac nem egészséges, mint ahogy a túl puha sem tesz jót a gerincoszlopnak. Az ideális ágybetét a testsúlynak megfelelően a vállnál, a csípőnél, illetve a fenéknél rugalmasan enged a nyomásnak.

Takaró

A pihentető alváshoz a megfelelő matracon kívül elengedhetetlen a takaró és a párna jó megválasztása. A takaróval szembeni legfontosabb követelmény, hogy tartsa a meleget, valamint felvegye és elvezesse a párát, ugyanakkor ne legyen túl nehéz. A legkedveltebb töltőanyag a toll, illetve a pehely. A pehely könnyebb a tollnál, és jobban tartja a meleget, ám ezzel együtt drágább is. A legnagyobb, legjobb minőségű és persze a legdrágább pelyhek az északi tengereknél élő dunnalúdtól származnak, magas áruk – minőségükön kívül – annak is köszönhető, hogy ez a madárfaj igen ritka.


Allergia esetén

Azoknak, akik allergiásak a tollra, a nemesprém vagy a birkagyapjú jelenthet alternatívát, de töltőanyagként szóba jöhet még a láma- és a teveszőr, amelyek a nyári takarókhoz kitűnőek, míg a kasmírszőr télen lehet hasznos.

Párna

A legtöbb ember számára elengedhetetlen a takaró mellé a párna. A rosszul megválasztott fejpárna igen sok reggeli nyak- és vállfájás oka lehet. A párna funkciója ugyanis az, hogy kiegyenlítse a fej és a váll közötti magasságkülönbséget, és így a nyaki gerincoszlop egyenes vonalat alkothasson a gerincoszlop többi részével. Ezért a puha pehely nem alkalmas párnába, mert nem adja meg a szükséges tartást, helyette a kemény toll vagy a szivacs lehet a jó megoldás. A normál fejpárnákon kívül léteznek speciális egészségügyi párnák is, ezek általában támasztópárnák, így rendszerint keményebbek a mindennapokban megszokottaknál.

A hálószoba klímája

A jó alvásnak nem kedvez, ha a szoba levegője elhasznált. Ezért lefekvés előtt fontos a szellőztetés, és ha mód van rá, a fűtési szezon idején éjszakára állítsa alacsonyabb fokozatra a szoba fűtését.


A hálószoba ideális hőmérséklete 16 C-fok, ami napközben lehet, hogy kevés, a jó közérzethez, a megfeleleő takaróval azonban hozzájárulhat a pihentető alváshoz.

Nyáron, ha nincs nagy külső zaj vagy más, az alvást zavaró körülmény, nyugodtan hagyja nyitva az ablakot, legalább résnyire.

Az ágyat lehetőleg ne a külső fal mellé helyezze, és kerülje a huzatos helyeket is. És persze aludjon sötétben, az égve felejtett mennyezeti vagy olvasólámpa, esetleg a televízió mindenképpen ellene dolgozik a nyugodt alvásnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.