Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pecsételő vérzés hormonális okai

Érdekességek2022. február 01.

Fotó: gettyimages.com

Pecsételő vérzéssel a legtöbb nő minimum egyszer biztosan találkozik élete során. Bár a zavar hátterében több ok is húzódhat (ciszta, gyulladás, nem tökéletes peteérés), meglehetősen gyakori, amikor hormonális zavart jelez. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa a lehetséges okokat és összefüggéseket ismerteti.

A pecsételő vérzés, a barnás folyás hátterében legtöbbször progeszteronhiány áll, így a gyermeket tervező nőknél kiemelt jelentőséggel bír, hogy kezelve legyen a probléma, hiszen hiányában a beágyazódás nehézségekbe ütközik, mert a méhnyálkahártya leválik. Nem hiába nevezik a terhesség hormonjának. A progeszteronhiány jellegzetes tünete a menstruáció előtti pár napos – akár egy hetes – pecsételő vérzés, mely ebben az esetben inkább barnás, mint vöröses színű.

Azt azonban nem árt tudni, hogy az állapot gyakran nem önmagában fordul elő, hanem más betegségekkel karöltve. Éppen ezért, amennyiben progeszteronhiányra gyanakszik, esetleg már be is bizonyosodott, érdemes tovább kutakodni, nincs-e esetleg más probléma is.

Pajzsmirigy alulműködés

A progeszteronhiány gyakran társul pajzsmirigy alulműködéshez, ugyanis a pajzsmirigy és a progeszteron szoros kapcsolatban állnak egymással. Így tehát nem ritka, amikor a két állapot egyszerre áll fenn. A progeszteronhiány, azaz az ösztrogéndominancia ugyanis könnyen rossz irányba befolyásolja a pajzsmirigy hormonokat, mivel az ellensúlyozatlan ösztrogén csökkenti a pajzsmirigy hormonok hatását. A szervezet ezt persze érzékeli, így több TSH-t termel.

Viszont érdemes tudni, hogy nem csak a progeszteronhiány okozhat pajzsmirigyzavart, hanem fordítva is, tehát a pajzsmirigy alulműködése könnyen vezethet progeszteronhiányhoz. Ennek oka, hogy a pajzsmirigy hormonjainak feladata többek között az, hogy segítségék a sejtek progeszteron felvételét. Így ha kevés a pajzsmirigy hormon, mindez akadályokba ütközik és kialakul a progeszteronhiány- mondja Dr. Koppány Viktória endokrinológus.

Inzulinrezisztencia

A pajzsmirigy alulműködés mellett a progeszteronhiány gyakran jár együtt inzulinrezisztenciával (IR) is (sőt, az sem ritka, amikor a három zavar együttesen fordul elő). Inzulinrezisztencia esetében a sejtek “éheznek”, ugyanis a sejt felszínén képződő inzulin-receptorokhoz az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni. Ennek oka általában az, hogy maga a receptor jön létre “hibásan”, ami miatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, és ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy sejtbe a cukor bekerülhessen. Sajnos az IR gyakran jár együtt progeszteronhiánnyal, így a menzeszt megelőző pecsételő vérzés esetén érdemes vérvétellel szűrni a problémát.


Fotó: gettyimages.com

Megfelelő kezeléssel megszüntethető a kellemetlen tünet

Bár a pecsételő vérzés igen kellemetlen probléma, jó hír azonban, hogy könnyen kezelhető. A progeszteronhiányhoz esetlegesen társuló betegségek gyógyszeres kezeléssel korrigálhatók, míg magán a progeszteronhiányon hormonpótló készítményekkel – akár természetesekkel – lehet segíteni, így rövid időn belül maga mögött tudhatja a zavaró tüneteket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.