Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pázsitfűfélékre allergiások már most gondoljanak a kezelésre!

Érdekességek2017. április 30.

A pázsitfűfélék családjába több növényfaj tartozik, ezek váltakozó időpontokban virágoznak, ezért az általuk okozott allergiás tünetek áprilistól egészen szeptemberig tarthatnak. Hagyományos tüneti kezeléssel és házi praktikákkal természetesen csökkenteni lehet a tünetek erősségét, ám ha tartósan megszabadulna a pázsitfű-allergiától, akkor érdemes az allergén immunterápiát választania! Február végén, március elején még elkezdheti a kezelést.

allergiaA pázsitfű-allergia tünetei

Pontos adataink nincsenek a betegek számáról, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb allergia hazánkban – meséli dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Tünetei a légúti allergiák tüneteivel megegyeznek: amint a pollenszám emelkedni kezd a levegőben az érintetteknél tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, jelentkezik, de gyakori panasz az allergiás kötőhártya-gyulladás is, sőt a pollenek a bőrre kerülve is okozhatnak tüneteket, viszketés, kiütések is jelentkezhetnek.

Tüneti kezelés és házi praktikák

Amikor az allergén növény virágzása közeledik, a gyakorlott allergiások felkeresik allergológus kezelőorvosukat, aki állapotunk és szükség esetén friss vizsgálati eredményeik függvényében felírja az idei évre szóló kezelést. Ez egyáltalán nem biztos, hogy megegyezik a tavalyi évben használt készítményekkel, sőt akár szezon közben is módosítható, tüneteink és panaszaink függvényében. A szakember emellett el fogja mondani, hogy milyen házi praktikákat érdemes bevetni az allergiás tünetek csökkentésének érdekében. Ne teregessünk például a szabadba a frissen mosott ruhát, mivel a pázsitfűfélék pollenjei könnyen megtapadhatnak rajtuk; pollenszezonban mossunk esténként hajat, hogy éjszaka ne szenvedjünk a napközben hajunkba tapadt pollenek miatt; nyírjuk rendszeresen rövidre a kertben a pázsitot (lehetőleg ne mi, de ha muszáj, akkor viseljünk közben pollenszűrős maszkot) és meleg, szeles időben lehetőleg ne szervezzünk szabadtéri programot.


Mit tud az allergén immunterápia?

Mivel a pázsitfűfélék virágzása hónapokon át tart, a tünetek és a házi praktikák betartása például a tavasztól-őszig szabadban töltött időt is jelentősen korlátozzák, ezért sokan keresnek tartós megoldást a tüneti kezeléssel szemben. Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy az allergén immunterápia és a hagyományos gyógyszeres kezelés közt alapvető különbség, hogy utóbbi csak a tünetekre hat, míg előbbi az allergia okára: az allergén immunterápia az immunrendszer működését hangolja át. A kezelés során a beteget fokozatos szoktatják hozzá ahhoz az anyaghoz, amely a tüneteit okozza, így a kezelés végére megtanulja panaszok nélkül elviselni azt. A másik lényeges különbség, hogy a tüneti kezelés hatása csak addig tart, amíg szedjük a gyógyszereket, az allergén immunterápia azonban évekkel a kezelés befejezése után is hatásos. A teljes terápia időtartama 3 év, de Balogh főorvosnő felmérései szerint, a Budai Allergiaközpontban közel tíz éve végzett allergén immunterápiás kezelései során, a betegek már az első évben is jelentős javulásról számoltak be elsősorban az orrdugulás és szemviszketés terén. Életminőségük is jelentősen javult: a nyugodt éjszakai pihenés mellett, nappali tevékenységeik közben is egyre kevésbé zavarta őket betegségük.

Az allergén immunterápiát 2 hónappal korábban kell kezdeni!

Eső előtt köpönyeg, vagyis az allergén immunterápia abban is különbözik a tüneti kezeléstől, hogy nem az allergén növény virágzásának idején, hanem hónapokkal korábban meg kell kezdeni. Pázsitfű-allergiások esetében ezért a kezelés kezdésének legutolsó időpontja február vége-március eleje.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.