Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Parkinson-kór legkorábbi jelei az agyban

Érdekességek2023. július 24.

Fotó: 123rf.com

Brit kutatók azonosították a Parkinson-kór legkorábbi jeleit az agyban, a betegség megjelenése előtt 15-20 évvel – írja az MTI.

A Parkinson-kór első jelei a páciens szerotonin-rendszerében észlelhetők, amely a hangulatot, az alvást és a mozgást irányítja – állapították meg a londoni King’s College kutatói a Lancet Neurology szaklapban megjelent tanulmányukban. A felfedezés elvezethet új diagnosztikai eljárásokhoz és újfajta kezelésekhez.

Még mindig rengeteg kérdés megválaszolatlan a gyógyíthatatlan betegséggel kapcsolatban, amelyben világszerte tízmillióan szenvednek. Ez egy degeneratív idegrendszeri betegség, amely az érintetteknél többek között kontrollálhatatlan remegést és kognitív problémákat okoz. Diagnosztizálása az agyban lévő egyik fehérje, az alfa-szinuklein felhalmozódásának kimutatásával lehetséges.

Az agyban lejátszódó káros folyamat oka egyelőre ismeretlen. Egyesek olyan génhibával születnek, amely szinte minden esetben Parkinson-kórt idéz elő. A londoni tudósok megvizsgáltak 14 génmutációval bíró pácienst és összehasonlították az eredményeket 65 génhiba nélkül élő Parkinson-kóros beteg, valamint 25 egészséges önkéntes adataival. Megállapították, hogy a parkinsonos pácienseknél jóval a jellegzetes tünetek jelentkezése előtt változások következtek be a szerotoninrendszerben.

A szerotoninfunkció „kiváló jelzése annak, hogy mennyire előrehaladott a Parkinson-kór”, a szerotoninrendszerről alkotott kép, ezért „értékes eszköz arra, hogy felismerjék a magas kockázatú egyéneket” és végigkövessék betegségük előrehaladását – mondta Heather Wilson, a King’s College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének munkatársa. 


Fotó: 123rf.com

Ha a szerotoninszint alapján a Parkinson-kórt korábban lehet diagnosztizálni és jobban felügyelhető a betegség lefolyása, az akár új és jobb kezelések felfedezését segítheti – mondta Beckie Port, a Parkinson’s UK nevű szervezet munkatársa, aki maga nem vett részt a kutatásban. A felfedezés jelentőségének felméréséhez azonban további tanulmányokra van szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.