Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Parkinson-kór legkorábbi jelei az agyban

Érdekességek2023. július 24.

Fotó: 123rf.com

Brit kutatók azonosították a Parkinson-kór legkorábbi jeleit az agyban, a betegség megjelenése előtt 15-20 évvel – írja az MTI.

A Parkinson-kór első jelei a páciens szerotonin-rendszerében észlelhetők, amely a hangulatot, az alvást és a mozgást irányítja – állapították meg a londoni King’s College kutatói a Lancet Neurology szaklapban megjelent tanulmányukban. A felfedezés elvezethet új diagnosztikai eljárásokhoz és újfajta kezelésekhez.

Még mindig rengeteg kérdés megválaszolatlan a gyógyíthatatlan betegséggel kapcsolatban, amelyben világszerte tízmillióan szenvednek. Ez egy degeneratív idegrendszeri betegség, amely az érintetteknél többek között kontrollálhatatlan remegést és kognitív problémákat okoz. Diagnosztizálása az agyban lévő egyik fehérje, az alfa-szinuklein felhalmozódásának kimutatásával lehetséges.

Az agyban lejátszódó káros folyamat oka egyelőre ismeretlen. Egyesek olyan génhibával születnek, amely szinte minden esetben Parkinson-kórt idéz elő. A londoni tudósok megvizsgáltak 14 génmutációval bíró pácienst és összehasonlították az eredményeket 65 génhiba nélkül élő Parkinson-kóros beteg, valamint 25 egészséges önkéntes adataival. Megállapították, hogy a parkinsonos pácienseknél jóval a jellegzetes tünetek jelentkezése előtt változások következtek be a szerotoninrendszerben.

A szerotoninfunkció „kiváló jelzése annak, hogy mennyire előrehaladott a Parkinson-kór”, a szerotoninrendszerről alkotott kép, ezért „értékes eszköz arra, hogy felismerjék a magas kockázatú egyéneket” és végigkövessék betegségük előrehaladását – mondta Heather Wilson, a King’s College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének munkatársa. 


Fotó: 123rf.com

Ha a szerotoninszint alapján a Parkinson-kórt korábban lehet diagnosztizálni és jobban felügyelhető a betegség lefolyása, az akár új és jobb kezelések felfedezését segítheti – mondta Beckie Port, a Parkinson’s UK nevű szervezet munkatársa, aki maga nem vett részt a kutatásban. A felfedezés jelentőségének felméréséhez azonban további tanulmányokra van szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.