Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A paradicsom sokrétű felhasználása

Érdekességek2019. október 18.

Fotó: pixabay.comA paradicsomban a béta-karotin mellett a másik leghatékonyabb antioxidáns a likopin, amely ezt a zöldséget az egyik legegészségesebb élelmiszerré teszi.

A termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum L.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, illetve angol kereskedők vitték el a XVII–XVIII. században. A paradicsomot ma már az egész világon termesztik, ráadásul az utóbbi fél évszázadban a világ paradicsomtermesztése 450%-kal növekedett. A legnagyobb termelők az Egyesült Államok, Kína, Törökország és Olaszország.

100 g paradicsom energiatartalma mindössze 23 kalória.

Jótékony összetevők
• 1 gramm fehérje és 4 gramm szénhidrát mellett közel 2 gramm élelmi rostot tartalmaz
• Kiemelkedő a C-vitamin-tartalma (20-30 mg)
• Jelentős mennyiségben (1 mg) tartalmaz karotint, melyből A-vitamin képződhet
• K- és E-vitamin-tartalma is említésre méltó
• Az ásványi anyagok közül elsősorban káliumban, magnéziumban és rézben gazdag


A paradicsom 93-94%-a víz, emiatt a legtöbb kímélő étrendben is megállja a helyét.

Azok számára, akik héja vagy savtartalma miatt nem fogyaszthatják, hámozva javasolt, mert így könnyebben emészthetővé válik.

A likopin nevű antioxidánsnak a betegségek leküzdésében komoly szerepe van. A vér alacsony likopinszintje befolyásolhatja egyes daganattípusok (pl. bélrák) kialakulását. 

Hogyan fogyasszuk?

Fotó: pixabay.comA paradicsom önmagában, nyersen is finom, frissítő gyümölcs/zöldség. Gyorsan romlik, ezért frissen a legjobb fogyasztani, de számtalan módon használható fel ételkészítésre, ízesítésre. Házi tartósítása is gyakori: saját levében (egészben vagy darabolva), ivóléként, sűrített paradicsomként, ketchupként egyaránt eltehető. 

Ne csak a klasszikus ételekre gondoljunk, ha paradicsomról van szó! Az ecetes-hagymás paradicsomsaláta, a betűtésztás paradicsomleves, a lecsó, a töltött paprika, a paradicsomos káposzta és a burgonyafőzelék is rendkívül ízletes, de követhetjük az olasz, a görög és a mexikói konyhát is a paradicsom felhasználásában.

A nyers paradicsomot tölthetjük is apróra vágott zöldségekkel, tojással, túróval vagy húskrémmel, vagy készíthetünk bruschettát aprított paradicsommal. Jól illik hozzá az avokádó is. A sült paradicsom köretként és rakott ételek alkotóelemeként is kiváló. Ilyen például a görög muszaka, amelyben a padlizsán alkot csodás párost a paradicsommal. Zöldséges egytálételek, raguk szintén készülnek paradicsommal, a padlizsán, a paprika és a cukkini mellett a szárazhüvelyesek is illenek hozzá.

A paradicsom tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek. A szép bőr megőrzésében is fontos szerepe van. Hidratáló hatású, fokozza a bőr feszességét és rugalmasságát, sőt színtelenít is. Gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz, víztartalma gyorsan enyhíti az égő érzést, ezért napégés esetén is jó hatású a paradicsompakolás.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök

A cikk a Patika Magazin szeptemberi számában jelent meg.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.