Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A paracetamol: csak óvatosan!

Érdekességek2023. december 11.

A paracetamol széles körben alkalmazott, vény nélkül is kapható láz- és fájdalomcsillapító. Terápiás dózisban biztonságos, azonban véletlen túladagolásból vagy gondatlan alkalmazásból mérgezések is előfordulhatnak. Ha valaki nem úgy szedi a gyógyszert, ahogy kellene, annak súlyos májkárosodást is okozhat.

Fotó: 123rf.com2001-ben megjelent cikk alapján egy kórház adatai szerint már akkor 30–50 paracetamol okozta gyógyszermérgezés fordult elő. Tanulságos annak a betegnek az esete, aki panaszaival először elment a háziorvoshoz, majd később a patikába, végül az éjszakai ügyelethez. Mindháromszor paracetamoltartalmú gyógyszert vett be, de egyiknél sem említette a már előzőleg beszedett készítményt. Szerencsére a kialakult májkárosodásából fel tudott épülni. A szervezetben a túladagolt gyógyszerszint elérhet egy olyan kritikus határt, ami fölött már májkárosodás léphet fel, sőt akár májelégtelenség is kialakulhat. Az italozástól meggyengült máj akár már néhány szem paracetamolkészítménytől is mérgezést szenvedhet.

De pl. 12 db tabletta már normál esetben is okozhat mérgezést. Ennyit nagyon könnyen be lehet venni egy nap alatt, ha pl. valaki a megfázásra szed valamit, ha mellette lázcsillapítót is bekap és a fejfájás-csillapítót is szükségesnek véli. Ha történetesen mindegyiknek paracetamol az alapanyaga – amire megvan az esély – már komoly baj származhat belőle.

Le kell szögezni, hogy valójában nem a gyógyszer, hanem a gyógyszer nem megfelelő szedése okoz károsodást. Azoknál a gyógyszereknél, amelyeknél a hatásos adag és a mérgező adag között viszonylag kicsi a különbség, különösen fontos a használati utasítás pontos betartása.

A szakemberek már régóta figyelmeztetik a lakosságot, hogy az öngyógyszerelésnek megvan a felelőssége, de ennek fontosságát csak kellő információ tudatában lehet belátni.

Ezt az információt a gyógyszer szakértője: a gyógyszerész és a terápia meghatározója, az orvos tudja megadni a beteg részére. Ha a vásárló megkérdezi, hogy mely gyógyszereket lehet együtt szedni, vagy mely recept nélküli szer javasolható az adott krónikus betegségére felírt gyógyszere mellé, a gyógyszerész szakszerű információt tud adni mindezekre.


Fotó: 123rf.com

A laikus a betegségét illetően és annak kezelése kapcsán nincs valódi döntési helyzetben, hisz nincs minden információ birtokában. Ezeket csak az orvos és a gyógyszerész tudja. Mindenkinek az egészsége forog kockán, ha kellő szakértelem nélkül történik az öngyógyszerelés. Való igaz, kiszolgáltatott helyzet ez, de még inkább az, ha valaki a lehetőségtől is megfosztja magát, hogy szakszerű felvilágosítást kapjon, hogy kikérdezhesse a szakembert, hogy információt kapjon a patikustól az együtt kiváltott gyógyszerek kölcsönhatásairól, hogy kérdéseire választ kapjon, sőt kérdezés nélkül is figyelmeztessék a kockázatokra. Adott esetben a gyógyszerész is elmegy az orvoshoz, sőt az orvos is a kellő szakorvoshoz, ha saját betegségéről van szó!

Miért szalasztaná el pont a laikus azt a lehetőséget, hogy minden esetben a gyógyszertárban vásárolja meg a gyógyszerét, ahol biztos lehet, hogy kérdéseire megkapja a szakszerű választ. Túl nagy a tét ahhoz, hogy az öngyógyszerelés kockázatát bárki felelőtlenül, szakember tanácsa nélkül felvállalja!

A gyógyszertárak lefedettsége tökéletes, mindenkinek elérhető közelségben van legalább egy patika és egy diplomás gyógyszerész.

Hazánkban sokkal nagyobb probléma a gyógyszerfüggőség (gyógyszerabúzus): 15–18 ezerre tehető a benzodiazepin-függő személyek száma. Közöttük nem ritka, aki már 30 éven át szed altatót. Másik probléma, ha nem a szakember, hanem a „szomszédasszony” tanácsára történik a gyógyszerszedés, s ezért is különösen veszélyes, ha nem csak patikában lehet gyógyszerhez jutni. Ezzel eltűnik a szakember által kontrollált utolsó ellenőrzési pont.

Mindig kérje ki gyógyszerésze tanácsát, ha vény nélküli gyógyszert vásárol!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.