Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pajzsmirigy alulműködésről

Érdekességek2020. február 19.

Fotó: 123rf.com

A pajzsmirigy a szervezetünk fő energetikai irányítója. Hormonjai meghatározzák az anyagcsere sebességét, és így működészavara szinte minden sejt, minden szerv funkciójának zavarát okozhatja. A pajzsmirigy alulműködése által fellépő tünetek más, tőle független betegségekben is jelen lehetnek, így sokszor nehéz rájönni, hogy mi is a zavar oka. Pedig nem mindegy, mivel sokféle természetes megoldásra is lehetőség van, bár tudni kell, hogy sokszor szükség lehet gyógyszeres kezelésre.

A pajzsmirigy közvetlenül az agyalapi mirigy irányítása alatt áll

Az agyalapi mirigy által termelt TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) készteti a pajzsmirigyet hormontermelésre. A pajzsimirigy a TSH hatására termeli a hormonjait. A pajzsmirigy által termelt Tiroxin hormon szintjét érzékeli az agyalapi mirigy, és az minél magasabb, annál kevesebb stimuláló hormont termelődik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a pajzsmirigy hormonja visszahatva csökkenti az agyalapi mirigy TSH termelését. Ezt hívják negatív visszacsatolásnak, épp úgy, ahogy a kazánt is leállítja a termosztát, ha a szoba hőmérséklete elért egy bizonyos szintet.

A pajzsmirigy által termelődik a T4 (Tiroxin), ebből alakul ki a T3 (trijód-tironin), melyek jód tartalmú hormonok. Épp ezért az alulműködések egy csoportjának fő oka a jódhiány. A T4-T3 átalakulás nemcsak a pajzsmirigyben, hanem a szervezet többi sejtjében is (de főként a májban) is végbemegy. A T3 sokkal erősebb (3-4x) hatással bír, mint a T4, ellenben a T4-ből négyszer annyi termelődik, mint T3-ból. A T4-T3 átalakuláshoz szelénre van szüksége a szervezetnek, így a szelén-hiány szintén hozzájárulhat a tünetek kialakulásához.

A pajzsmirigy alulműködés tünetei

A pajzsmirigy minden szerv működésére kihat. Mégis vannak jellemzőbb és kevésbé jellemző tünetek. A fáradtság, az elhízás, illetve diétára sem mozduló súlytöbblet, a hideg érzékenység vagy fázékonyság, hűvös végtagok, a hajhullás, száraz bőr mindenképp fel kell, hogy hívják a figyelmet. Bár az előbbieknek is lehet más oka, a következő tünetek többször más okból jelentkeznek, de számba kell vennünk őket. Ilyenek a figyelem vagy koncentrációs zavar, depresszió, magas koleszterin-szint, menstruációs zavarok, izomfájdalmak és a meddőség is.


A pajzsmirigy alulműködés diagnosztikája

A fenti tünetek jelenléte esetén megeshet, hogy a TSH és T4 szintek normálisak. Sajnos a magyar szabályozás (és gyakorlat) szerint normális TSH szint esetén T4-et már nem is néznek, T3-at pedig már csak specialista kérhet, vagy fizetős alapon mérik meg. Pedig sokszor a hormonszintézisnek ezzel a pontjával van a probléma.

A pajzsmirigy működése és működésének szabályozása nem korlátozódik a TSH által stimulált T4 termelésre, annál ez sokkal bonyolultabb folyamat. Befolyásolja azt a táplálkozás, a különböző gyógyszerek (fogamzásgátlók, béta-blokkoló szívgyógyszerek, diafillin, teofillin, jód tartalmú kontrasztanyagok) és életmódi hatások és a stressz is. A stresszhormonok, a kortizol közvetlenül csökkenti például a TSH termelést. Egy puszta TSH, T4 mérésből tehát nem zárható ki a pajzsmirigy működészavara. A hormonszint mérés azonban fontos annak eldöntésében, hogy kell-e hormont pótolni, illetve milyet kell pótolni.

AFotó: 123rf.com működést befolyásoló faktorok

A külső és belső hatások a TSH termelést vagy közvetlenül a hormontermelést zavarják meg. A kortizolt, mint a stressz közvetítőjét már fentebb említettük. A T4 hormon alapanyaga a tirozin nevű aminosav, illetve az előbbieknek megfelelően, jód szükségeltetik a termeléséhez. A tirozint a szervezet fenilalaninból állítja elő, ami esszenciális aminosav, vagyis csak külső bevitellel biztosítható. Fő forrásai a húsok és a túró, de növényi forrásként a tökmag, a szezámmag, a gabonafélék, a szója és a mogyoró tartalmazzák nagyobb mennyiségben. A hormon termelésben több enzim vesz részt, melyeknek vasra, cinkre, A-, B2-, B6-, B12-vitaminra és szelénre van szükséges. Ezek hiánya tehát mind vezethet alulműködéshez.

Környezeti faktorok közül a fluor, az ólom, a higany, az ionizáló sugárzások, növényvédő szerek és az alkohol emelendők ki. A táplálékból bekerülő glutén, melyet a búza, árpa, rozs és (ha szennyezett) a zab tartalmaz, immunológiai keresztreakciót adhat a pajzsmirigy TSH érzékelő receptoraival, így az hiába van jelen, nem tudja stimulálni a mirigyet. A receptorok működését befolyásolja még a nem megfelelő D-vitamin szint és a fentebb már említett kortizol, illetve a szteroid tartalmú gyógyszerek is.

A gluténnél már említettem az immunrendszer szerepét. A pajzsmirigy alulműködés egyik fő oka az autoimmun gyulladás, mely esetben a pajzsmirigy különböző szöveti elemei és receptorai ellen ellenanyagok képződnek a szervezet védekező rendszere által. Vagyis a saját pajzsmirigyünket idegennek tekinti az immunrendszer. A hagyományos orvosi gyakorlattal ellentétben étrenddel ez is befolyásolható, de ezzel párhuzamosan a bélflóra egyensúlyát is meg kell teremteni.

Kiterjesztett diagnosztika

Az előbb elmondottakból következik, hogy a teljes körű kivizsgálás része kellene, legyen a TSH, T3, T4 és rT3 szinteken túl az ellenanyagok (TRAK, anti-TPO stb.), a kortizol, a D-vitamin, a B12-vitamin, a vas és ferritin szintek mérése is. Az allergének és intoleranciát okozó táplálék összevetők kiszűrése szintén fontos, illetve fel kell mérni a környezeti hatásokat és a szedett gyógyszereket is.

Csak ezek ismeretében tervezhető meg egy életmódi terv, a betegség befolyásolására, de az alacsony hormonszinteket mindenképpen korrigálni kell, mindaddig, amíg azok nem csökkenthetők.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.

Tenger vagy folyó? – Tippek a tökéletes hajóút kiválasztásához

2025. augusztus 31.

A nyaralás tervezésekor egyre több utazó választja a hajós utakat, mint a pihenés és a felfedezés egyedülálló kombinációját. Az óriás tengerjárók és a folyami hajóutak világa között azonban jelentős a különbség, amely alapvetően meghatározza az utazás jellegét és élményét.

A két utazástípus más-más filozófiára épül, egy tengeri monstrum és egy meghitt folyami hajó közötti választás túlmutat a méretbeli különbségeken.

„A legfontosabb, amit az utazóknak tudniuk kell, hogy míg egy tengeri hajóút során maga a hajó, az ott elérhető szolgáltatások sokasága és a végtelen vízen való utazás élménye áll a középpontban, addig a folyami hajózás egyértelműen a part menti városok, a kultúra és a táj felfedezéséről szól” – magyarázza Phersy Katalin a Vár a Világ utazási iroda munkatársa.

Végtelen szórakozás vagy meghitt pihenés?

A tengerjárókat méltán nevezik úszó városoknak. Ezek a gigantikus méretű komplexumok több ezer utast képesek szállítani és kiszolgálni, a szórakoztatás szinte kimeríthetetlen tárházát kínálják.

„Azokon a napokon, amikor a hajó nem köt ki, az úgynevezett tengeri napokon sem lehet unatkozni. A fedélzeten revüműsorok, kaszinók, élő zenés bárok, mozik várják a vendégeket, esténként gyakran különböző tematikus programokkal, latin táncestekkel, vagy éppen „white party”-val készülnek a szervezők. A családosok számára külön gyerekprogramok, játszóházak és animátorok által vezetett játékok a medence körül teszik teljessé a kikapcsolódást. A sportolni vágyóknak se kell lemondaniuk a szenvedélyükről a nyaralás idejére, kosárlabda- vagy teniszpályákon, futópályákon és fitnesztermekben mozoghatnak, míg a pihenésre vágyók wellness központokban, szaunákban és pezsgőfürdőkben kényeztethetik magukat” – árulja el a hajóutak szakértője.

Ezzel szemben a folyami hajók sokkal kisebbek, családiasabb hangulatúak. A kabinok száma is töredéke a tengeri hajók kínálatának.