Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nyugtató gyaloglás

Érdekességek2026. június 28.

Fotó: pixabay.comHasználjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.


A "nehéz láb" és a visszerek ellen: gyaloglás!

Összetett, teljes értékû testgyakorlás lévén a gyaloglás hatékony prevenciót jelent többek közt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása tekintetében. De azok számára is hasznos gyógymód lehet, akik visszeres, "nehéz" lábbal küszködnek nap, mint nap, hiszen a rendszeres gyaloglás az ereket körülvevõ izmok erõsítésével mûködik közre a visszeres gondok megoldásában. Vonalaink megõrzésében is segít, minthogy egy harmincperces gyaloglás (a saját ritmusunkban pld. 3-5 km/h megtétele) eléget mintegy 150 kalóriát, és lehetõvé teszi az izomtömeg növelését. Egyúttal lágyabbá válnak az ízületek, ruganyosabbak lesznek az izmok - mozgékonyabb az egész test...

Javítja a légzést, jobb közérzetet biztosít

Minthogy gyaloglás közben gyorsul a légzés (20-30%-kal növekedhet a lélegzetvételek száma), természetesen a belélegzett levegõ mennyisége is emelkedik. A fokozott oxigénfelvétel javítja a tüdõ-kapacitást, és a gyalogló személynek kellemesen javuló közérzetet eredményez - különösen így van ez, ha erdõben gyalogolunk.

Elgondolkodhatunk azon is, hogy miért ne edzenénk együtt a gyermekeinkkel? 4-7 éves kor között egy kilométer tudnak gyalogolni életkori évenként a gyerekek, 8-12 éves korban 10-14 km körül. 12 éves kor fölött pedig ugyanolyan ritmusban tudnak mozogni, mint a felnõttek - sõt, még gyakran jobban is.

Természetes stressz-oldó hatású

Minthogy fokozza az agy vérellátását, a gyaloglás hasznos az idegsejtjeinknek is. A gyaloglás élénkíti az ember elméjét, ugyanakkor a másokkal (vagy az idõvel) való örökös versenyzés kényszerének elhagyása révén pihenteti is azt, csökkenti az idegességet, nyugtatja az idegeket, endorfint ("boldogság-hormont") termel, ami még enyhíti az esetleges fájdalmat és fáradtságot, stressz-oldó hatású. Az eredmény: amikor megtaláljuk a lépés igazi, nekünk való ritmusát, és hosszú távon gyalogolunk, még enyhe eufóriás állapotba is kerülhetünk.

Végül azok, akik álmatlanságban szenvednek, szintén gyógyírra lelhetnek a rendszeres gyaloglásban, ugyanis esténként stressz-mentes állapotban, kellemesen elfáradva térhetnek nyugovóra, amitõl sokkal jobban fognak aludni...

Gyaloglás után jöhet a jótékony nyújtózkodás

A testmozgás nyomán izmaink bemelegedtek, ezért ez a legjobb pillanat azok kinyújtóztatására. (Ami egyik módja az ellazulásnak és testünk rugalmassá tételének.)

Ha megfelelõ módon akarunk nyújtózkodni, vegyük fel a helyes testtartást annak érdekében, hogy a gyaloglás során megfáradt, "ingerelt" izmainkat valóban kinyújtóztassuk. Végezzük el az alábbi nyújtó mozdulatokat egészen addig a pillanatig, amíg könnyû, "megnyújtott" érzetünk támad különbözõ testtájainkon (nem szabad, hogy fájdalmat érezzünk), majd tartsuk ezeket a pozíciókat 15-30 másodpercig.

A különbözõ izmok nyújtása

Hát:
Nyújtsuk ki a jobb karunkat a fej fölött, bal felé irányítva. Tegyük bal kezünket a derekunkra, és enyhén hajlítsuk be a térdünket.

Lábikra:
Tegyünk egy lépést elõre, majd hajlítsuk be azt a térdünket, mely elõbbre van, és tartsuk jól megfeszítve a hátul lévõ lábunkat.

Combfeszítõ izom:
Behajlított térddel emeljük hátra a lábunkat, majd fogjuk meg a bokánkat, közben tartsuk egyenesen a medencénket.

A comb hátsó része és a fenék:
Emeljük fel elõre az egyik lábunkat, és helyezzük egy támasztékra derék-magasságban, és nyújtsuk meg az izmainkat Ismételjük a gyakorlatot a másik lábbal és váltakoztatva is.

A comb belsõ része:
Ülõ helyzetben tegyük össze a két talpunkat, érintsük meg a bokánkat a kezünkkel és hajoljunk elõre, amennyire csak tudunk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.