Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nyakcsigolyák mindennapi karbantartása

Érdekességek2023. június 22.

Fotó: 123rf.com

A nyakcsigolyák tartják a koponyát, védik a gerincvelőt, lehetővé teszik a fej és a nyak mozgatását. Sérülékenyek, így fájdalom forrásai is lehetnek – mindezek miatt rendszeres törődést, „karbantartást” igényelnek. Íme néhány gyakorlat és jó tanács hozzá.

A mobilitás fenntartása

Reggel, ébredés után végezzük a következő gyakorlatokat; mindegyiket 5-ször, lassan, erőltetés nélkül.

Állva vagy ülve, egyenes háttal, leengedett vállal végezzünk mély belégzést. Kilégzéskor billentsük előre a fejet, belégzéskor engedjük vissza egyenes tartásba. Majd kilégzéskor hajtsuk hátra a fejet, belégzéskor engedjük vissza. Utána kilégzéskor billentsük a fejet jobbra, belégzéskor vissza középre. Ismételt kilégzéskor billentsük a fejet balra, belégzéskor vissza középre. Ezután kilégzéskor fordítsuk a fejet jobbra, belégzéskor vissza középre. Kilégzéskor fordítsuk a fejet balra, belégzéskor vissza középre.

Rendszeres ellazítás önmasszázs útján

Kezdjük a masszázst kezeink felmelegítésével, erőteljesen összedörzsölve azokat. Majd egyenesen ülve könnyedén hajtsuk előre a fejet. Helyezzük az egyik kezet a nyakszirtre, és masszírozzuk az egész zónát lassan, de erőteljesen, majd kezdjük a masszázst a másik kézzel (így a nyomás eltérő helyekre esik). Végül ujjbeggyel végezzünk apró, körkörös, masszírozó mozgást a tarkótól lefelé haladva, mindkét oldalon, a trapézizomig.


Fotó: 123rf.com

A nyak erősítése

A nyomással szembeni ellenállást kifejtő gyakorlatokkal a nyak izmait erősítjük. A fej mögött keresztbe tett kézzel, szétárt könyökkel elhelyezkedve húzzuk be az állunkat. Toljuk előre a fejet a hátul lévő kézzel, míg a fejünkkel fejtsünk ki ellenállást hátrafelé. Ismételjük a gyakorlatot 15-20-szor.

Végezzük el ugyanezt a fajta gyakorlatot úgy, hogy a fejet előretoljuk, míg a homlokra tett kezünkkel nyomjuk azt hátrafelé. Ismételjük 15-20-szor.

A talajon fekve, behajlított lábakkal, a kart a test mellett tartva emeljük fel a fejet 2-3 cm-re a talajtól. Végezzünk kilégzést, és fordítsuk a fejet jobbra, majd belégzéskor engedjük középre vissza. Kilégzéskor fordítsuk balra, belégzéskor vissza. Folytassuk a gyakorlatot tízszer, szünetet tartva, ha már „nehéznek” érezzük a fejünket.

Fotó: 123rf.com

A mindenkori helyes testtartás elsajátítása

A helyes testtartás érdekében törekedjünk arra, hogy a nyakcsigolyák egyenes vonalban legyenek a gerincoszloppal. Melyek a mindenkori jó reflexek? Igyekezzünk egyenesen járni, illetve kihúzni magunkat, és amikor csak lehet, ágaskodni – a csigolyák közti tér biztosítása érdekében. És próbáljuk meg általában úgy tartani a nyakunkat, hogy egy vonalban legyen a háttal (annak mintegy meghosszabbításaként). Korrigáljuk a testtartásunkat munka közben, otthon vagy gépkocsiban ülve is. Szerezzünk be jó nyakpárnákat és kemény matracokat. Gondoljunk a látásunkra is, mert ha az nem kielégítő, hajlamosak vagyunk a fejünket előrehajtani, és közben behúzni a nyakunkat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.