Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nők 80%-a megfertőződik, de a férfiak is veszélyeztettek

Érdekességek2017. március 21.

Bár a közvélemény a méhnyakrák kialakulásával kapcsolatban hallott eddig a HPV-vírusról, valójában számos daganatos betegséghez vezethet. Évente 1500 nő kap lesújtó, orvosi beavatkozást jelentő leletet a nőgyógyászától, sokan azonban félnek elmenni rákszűrésre. Ma már egy egyszerű teszt segítségével kideríthető, valaki magában hordozza-e a vírust, és ezáltal veszélyezteti-e önmaga, illetve más egészségét.

A HPV (humán papillomavírus) szexuális úton terjed, a fertőzött személy szervezetében a vírus akár 1-2 évig is tünetmentesen lappanghat, szerencsés esetben azonban az immunrendszer képes leküzdeni a fertőzést. Ha ez nem sikerül, 5-20 éven belül a vírus jó- vagy rosszindulatú bőr- és nyálkahártya elváltozások megjelenéséhez vezethet. Míg egyes típusok szemölcsöket okoznak, addig a magas kockázatú csoportba soroltak a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok kialakulásában játszanak szerepet. A HPV majdnem 100%-ban okolható a méhnyakrák kialakulásáért, 85%-ban felelős a végbélnyílás körüli rákért, 15%-ban pedig a fej-nyaki daganatok (pl. garatrák) megjelenéséért. A mellrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében.

Nem csak fiatal lányokra veszélyes!

Csakhogy a szexuális életet és a vírusfertőzéseket többnyire tabuként kezeljük, a család előtt is szégyelljük. Megdöbbentő, de a nők 80%-a fertőződik meg élete során legalább egyszer a vírussal. Azt gondolnánk, ez a probléma csak azokat a fiatalokat érinti, akik gyakran váltanak szexuális partnert, a valóság azonban az, hogy a férfiak, sőt, a menopauzát követően az idősebb női korosztály is hordozhatja a vírust. 1999-es magyarországi adatok szerint a HPV előfordulása 20 év alatti nők körében 32%, majd folyamatosan csökkenve 42 év felett is 10,2%.


Nagyon fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrés!

„A nők többsége csak 30 felett gondolkodik el azon, hogy rendszeresen eljárjon nőgyógyászhoz rákszűrésre. Évente 1500 nő kap lesújtó leletet. Ugyan jól ismert, hogy a méhnyakrák igen magas halálozási aránnyal járó betegség, sokan mégis tartanak az orvosi vizsgálattól, kényelmetlenül és kiszolgáltatottnak érzik magukat a rendelőben. Ma már azonban több megoldás is létezik arra, hogy kiderüljön, valaki fertőzött-e a vírussal. A klasszikus, nőgyógyászati rákszűrésen is kérhető HPV-vizsgálat mellett ma már elérhető az otthoni, úgynevezett önmintavételes HPV-teszt is. Így egyszerűen kideríthető, hordozza-e az érintett lány, nő a HPV-vírust. Az otthon levett minta vizsgálata professzionális körülmények között, laboratóriumban történik” – fogalmazott Dr. Benczik Márta, szakértő.

Szakemberek nem győzik elégszer hangsúlyozni, milyen fontos a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati rákszűrés. Az elmúlt évek kutatásai azt mutatják, hogy a hagyományos, pusztán citológiai vizsgálaton alapuló rákszűrésnél nagyobb biztonságot kínál az a szűrési protokoll, ahol a HPV kimutatás is történik. A pozitív teszt arra hívja fel a figyelmet, hogy az érintett hordozza-e a méhnyakrák szempontjából magas kockázatúnak tekinthető HPV típusok valamelyikét. Sokan idegenkednek az orvosoktól, a rendelőktől, a mintavételt azonban önmagunk is elvégezhetjük, a mintát professzionális, automatizált laborokban elemzik ki. A módszer Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban már bevált, a mintavétel elvégzése egyszerűbb, mint egy tampon felhelyezése, a teszt pedig megfelelően alkalmas a HPV kimutatására. A szakemberek azt javasolják, ha biztosra szeretne menni a HPV-vírus elleni harcban, rendszeresen járjon nőgyógyászati rákszűrésre, adassa be a HPV-oltást és végeztessen HPV vizsgálatot.


forrás: Bébik kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.