Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nők 80%-a megfertőződik, de a férfiak is veszélyeztettek

Érdekességek2017. március 21.

Bár a közvélemény a méhnyakrák kialakulásával kapcsolatban hallott eddig a HPV-vírusról, valójában számos daganatos betegséghez vezethet. Évente 1500 nő kap lesújtó, orvosi beavatkozást jelentő leletet a nőgyógyászától, sokan azonban félnek elmenni rákszűrésre. Ma már egy egyszerű teszt segítségével kideríthető, valaki magában hordozza-e a vírust, és ezáltal veszélyezteti-e önmaga, illetve más egészségét.

A HPV (humán papillomavírus) szexuális úton terjed, a fertőzött személy szervezetében a vírus akár 1-2 évig is tünetmentesen lappanghat, szerencsés esetben azonban az immunrendszer képes leküzdeni a fertőzést. Ha ez nem sikerül, 5-20 éven belül a vírus jó- vagy rosszindulatú bőr- és nyálkahártya elváltozások megjelenéséhez vezethet. Míg egyes típusok szemölcsöket okoznak, addig a magas kockázatú csoportba soroltak a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok kialakulásában játszanak szerepet. A HPV majdnem 100%-ban okolható a méhnyakrák kialakulásáért, 85%-ban felelős a végbélnyílás körüli rákért, 15%-ban pedig a fej-nyaki daganatok (pl. garatrák) megjelenéséért. A mellrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében.

Nem csak fiatal lányokra veszélyes!

Csakhogy a szexuális életet és a vírusfertőzéseket többnyire tabuként kezeljük, a család előtt is szégyelljük. Megdöbbentő, de a nők 80%-a fertőződik meg élete során legalább egyszer a vírussal. Azt gondolnánk, ez a probléma csak azokat a fiatalokat érinti, akik gyakran váltanak szexuális partnert, a valóság azonban az, hogy a férfiak, sőt, a menopauzát követően az idősebb női korosztály is hordozhatja a vírust. 1999-es magyarországi adatok szerint a HPV előfordulása 20 év alatti nők körében 32%, majd folyamatosan csökkenve 42 év felett is 10,2%.


Nagyon fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrés!

„A nők többsége csak 30 felett gondolkodik el azon, hogy rendszeresen eljárjon nőgyógyászhoz rákszűrésre. Évente 1500 nő kap lesújtó leletet. Ugyan jól ismert, hogy a méhnyakrák igen magas halálozási aránnyal járó betegség, sokan mégis tartanak az orvosi vizsgálattól, kényelmetlenül és kiszolgáltatottnak érzik magukat a rendelőben. Ma már azonban több megoldás is létezik arra, hogy kiderüljön, valaki fertőzött-e a vírussal. A klasszikus, nőgyógyászati rákszűrésen is kérhető HPV-vizsgálat mellett ma már elérhető az otthoni, úgynevezett önmintavételes HPV-teszt is. Így egyszerűen kideríthető, hordozza-e az érintett lány, nő a HPV-vírust. Az otthon levett minta vizsgálata professzionális körülmények között, laboratóriumban történik” – fogalmazott Dr. Benczik Márta, szakértő.

Szakemberek nem győzik elégszer hangsúlyozni, milyen fontos a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati rákszűrés. Az elmúlt évek kutatásai azt mutatják, hogy a hagyományos, pusztán citológiai vizsgálaton alapuló rákszűrésnél nagyobb biztonságot kínál az a szűrési protokoll, ahol a HPV kimutatás is történik. A pozitív teszt arra hívja fel a figyelmet, hogy az érintett hordozza-e a méhnyakrák szempontjából magas kockázatúnak tekinthető HPV típusok valamelyikét. Sokan idegenkednek az orvosoktól, a rendelőktől, a mintavételt azonban önmagunk is elvégezhetjük, a mintát professzionális, automatizált laborokban elemzik ki. A módszer Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban már bevált, a mintavétel elvégzése egyszerűbb, mint egy tampon felhelyezése, a teszt pedig megfelelően alkalmas a HPV kimutatására. A szakemberek azt javasolják, ha biztosra szeretne menni a HPV-vírus elleni harcban, rendszeresen járjon nőgyógyászati rákszűrésre, adassa be a HPV-oltást és végeztessen HPV vizsgálatot.


forrás: Bébik kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.