Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nők 80%-a megfertőződik, de a férfiak is veszélyeztettek

Érdekességek2017. március 21.

Bár a közvélemény a méhnyakrák kialakulásával kapcsolatban hallott eddig a HPV-vírusról, valójában számos daganatos betegséghez vezethet. Évente 1500 nő kap lesújtó, orvosi beavatkozást jelentő leletet a nőgyógyászától, sokan azonban félnek elmenni rákszűrésre. Ma már egy egyszerű teszt segítségével kideríthető, valaki magában hordozza-e a vírust, és ezáltal veszélyezteti-e önmaga, illetve más egészségét.

A HPV (humán papillomavírus) szexuális úton terjed, a fertőzött személy szervezetében a vírus akár 1-2 évig is tünetmentesen lappanghat, szerencsés esetben azonban az immunrendszer képes leküzdeni a fertőzést. Ha ez nem sikerül, 5-20 éven belül a vírus jó- vagy rosszindulatú bőr- és nyálkahártya elváltozások megjelenéséhez vezethet. Míg egyes típusok szemölcsöket okoznak, addig a magas kockázatú csoportba soroltak a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok kialakulásában játszanak szerepet. A HPV majdnem 100%-ban okolható a méhnyakrák kialakulásáért, 85%-ban felelős a végbélnyílás körüli rákért, 15%-ban pedig a fej-nyaki daganatok (pl. garatrák) megjelenéséért. A mellrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében.

Nem csak fiatal lányokra veszélyes!

Csakhogy a szexuális életet és a vírusfertőzéseket többnyire tabuként kezeljük, a család előtt is szégyelljük. Megdöbbentő, de a nők 80%-a fertőződik meg élete során legalább egyszer a vírussal. Azt gondolnánk, ez a probléma csak azokat a fiatalokat érinti, akik gyakran váltanak szexuális partnert, a valóság azonban az, hogy a férfiak, sőt, a menopauzát követően az idősebb női korosztály is hordozhatja a vírust. 1999-es magyarországi adatok szerint a HPV előfordulása 20 év alatti nők körében 32%, majd folyamatosan csökkenve 42 év felett is 10,2%.


Nagyon fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrés!

„A nők többsége csak 30 felett gondolkodik el azon, hogy rendszeresen eljárjon nőgyógyászhoz rákszűrésre. Évente 1500 nő kap lesújtó leletet. Ugyan jól ismert, hogy a méhnyakrák igen magas halálozási aránnyal járó betegség, sokan mégis tartanak az orvosi vizsgálattól, kényelmetlenül és kiszolgáltatottnak érzik magukat a rendelőben. Ma már azonban több megoldás is létezik arra, hogy kiderüljön, valaki fertőzött-e a vírussal. A klasszikus, nőgyógyászati rákszűrésen is kérhető HPV-vizsgálat mellett ma már elérhető az otthoni, úgynevezett önmintavételes HPV-teszt is. Így egyszerűen kideríthető, hordozza-e az érintett lány, nő a HPV-vírust. Az otthon levett minta vizsgálata professzionális körülmények között, laboratóriumban történik” – fogalmazott Dr. Benczik Márta, szakértő.

Szakemberek nem győzik elégszer hangsúlyozni, milyen fontos a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati rákszűrés. Az elmúlt évek kutatásai azt mutatják, hogy a hagyományos, pusztán citológiai vizsgálaton alapuló rákszűrésnél nagyobb biztonságot kínál az a szűrési protokoll, ahol a HPV kimutatás is történik. A pozitív teszt arra hívja fel a figyelmet, hogy az érintett hordozza-e a méhnyakrák szempontjából magas kockázatúnak tekinthető HPV típusok valamelyikét. Sokan idegenkednek az orvosoktól, a rendelőktől, a mintavételt azonban önmagunk is elvégezhetjük, a mintát professzionális, automatizált laborokban elemzik ki. A módszer Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban már bevált, a mintavétel elvégzése egyszerűbb, mint egy tampon felhelyezése, a teszt pedig megfelelően alkalmas a HPV kimutatására. A szakemberek azt javasolják, ha biztosra szeretne menni a HPV-vírus elleni harcban, rendszeresen járjon nőgyógyászati rákszűrésre, adassa be a HPV-oltást és végeztessen HPV vizsgálatot.


forrás: Bébik kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.