Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nevetés bizonyított előnyei

Érdekességek2022. március 26.

Gondoltunk-e már arra a mindennapok stresszhatásai közepette, hogy nyugodt lelkiállapotunk, higgadtságunk megőrzése érdekében többet nevessünk? Ha ez eddig eszünkbe sem jutott, gondoljunk arra, hogy számos tanulmány kimutatta már egy jó kacagás testünkre-lelkünkre gyakorolt pozitív hatásait. A szakértői vizsgálódások magyarázattal is szolgálnak rá.

Fotó: gettyimages.comA nevetés egyszerre stresszoldó, pihentető hatású, védi a szívet és az ereket, jót tesz az immunrendszernek, a tüdőfunkciónak, a közérzetnek, az örömérzet kialakulásának.

A nevetés szinte minden izmot mozgósít

A nevetés rendkívül komplett izomgyakorlat, amely az izmaink nagy részét igénybe veszi, az arcunktól a rekesz izmon (amely részt vesz a légzésben) és a hasizmokon át a lábunkig. A nevetés során ezek az izmok gyorsan és erősen összehúzódnak, ami nagy energiafelhasználással jár, és segít formában maradni.

Az egyik amerikai egyetem kutatói által korábban közzétett tanulmányból kiderül, hogy napi 10-15 perc nevetés 10-40 kcal-t éget el, ami évente 2 kilónyi fogyással lehet egyenértékű. Ezenkívül a többféle izom erős összehúzódása, majd ellazulása a relaxáció érzését váltja ki – a nevetés ezért is segít a stressz elleni küzdelemben. Egyes szakemberek szerint a kacagás utáni relaxáció kb. 45 percig tart. Ez a hatás előmozdítja a gyorsabb elalvást és a hosszabb ideig tartó éjszakai pihenést.

Ezt támasztja alá egy koreai tanulmány is, amely 109, 65 év feletti ember körében végzett kutatás eredményét összegezte. A kutatók megállapították, hogy a nevetés érezhető mértékben csökkentette náluk az álmatlanság gyakoriságát, és javította az alvás minőségét.

Befolyásolja az idegrendszerünk működését

A nevetés idegrendszerünk két fő összetevőjére is hat, amelyek egymást követően aktiválódnak, nem teljesen ismert mechanizmusok révén. Az egyik a szimpatikus idegrendszer (ingerlésekor szaporábban ver a szív, a vérnyomás emelkedik), a másik az ellentétes hatású paraszimpatikus idegrendszer (működésekor a szívverés lassul, a vérnyomás csökken). A nevetés az artériák összehúzódását, majd ellazulását idézi elő, ami többek közt növeli a rugalmasságukat, és jobb oxigénellátást biztosít a szöveteknek.

Márpedig ezek az élettani változások hozzájárulnak a jó fizikai egészség megőrzéséhez, amint azt egy nemrégiben megjelent angol–holland összefoglaló munka is megerősítette: 115 tanulmány elemzése után a kutatók meg – állapították, hogy a nevetés csökkenti a vércukorszintet, mérsékli a vérnyomást és a pulzusszámot, javítja az immunrendszer és a tüdő működését.

Egy másik, új-zélandi tanulmány, amelyet 2018-ban publikáltak egy szaklapban, arra a következtetésre jutott, hogy egy humoros videó 6 percig tartó nézése hasonló előnyökkel jár a szívre, mint a fizikai aktivitás (gyaloglás, futás stb.).


Serkenti a dopamin felszabadulását

Amikor egy jó vicc vagy egy meglepetésszerű komikus helyzet váltja ki, a nevetés serkenti a dopamin felszabadulását, amely az öröm- és elégedettségérzés hormonja. Segíti továbbá az endorfinok termelődését, amelyek többek közt nyugtató, pihentető és szorongásoldó hormonok – innen ered a depresszióellenes hatás. Számos publikáció tanúsítja a nevetés jótéteményeit a negatív érzelmek csökkentésében.

Fotó: gettyimages.com

Ilyen pl. egy olasz tanulmány, amelyet 2019-ben tettek közzé az egyik neves szakfolyóiratban, és mintegy 60, az elmúlt három évtizedben a témában megjelent munka eredményeit elemezte. Az endorfinok felszabadulása segít a fájdalom csökkentésében is.

Egy brit tanulmány néhány éve kimutatta, hogy egy 15 perces nevetés elegendő a fájdalomtűrési képesség kb. 10%-os növekedéséhez. Ez az egyik ok, amely miatt a kórházak hivatásos bohócokat hívnak a betegekhez. Számos kutató bizonyította azt is, hogy a bohócok jelenléte fájdalmas beavatkozások (punkció, szúrás stb.) során csökkenti a fájdalomcsillapítók szükséges mennyiségét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miben más a növényi és az állati fehérje? Melyik segíti jobban a fogyást?

2025. július 17.

A fehérjediéta több szinten is hozzájárul az anyagcsere fokozásához, a zsírégetés elősegítéséhez és az izomméret megtartásához, miközben pozitív hatással van az energiaszintre és a bőr egészségére. De felmerül a dilemma: a cél, az egészséges és tartós fogyás érdekében a növényi vagy az állati fehérje fogyasztását részesítsük előnyben?

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük arról, miért olyan hatékony a fehérjediéta és vajon a növényi, vagy az állati fehérje segíti jobban a fogyást?

„A fehérjediétának számos előnye van a népszerű divatdiétákkal szemben: fokozza az anyagcserét, mivel a fehérjék lebontása több energiát igényel, mint a szénhidrátoké vagy a zsíroké. Ez a magasabb termikus hatás elősegíti a kalóriák gyorsabb elégetését, ami a testsúlycsökkenést és a zsírvesztést támogathatja – feltéve, hogy a bélflóra és az enzimháztartás megfelelően működik. Kalóriadeficitben a szervezet hajlamos az energiáért az izomszövet lebontásához folyamodni. A megfelelő fehérjebevitel azonban biztosítja az izmok építőelemeit (aminosavakat), segítve így az izomtömeg megőrzését és elősegítve az előnyösebb, tónusosabb testkép kialakulását. A fehérje lassúbb emésztése miatt hosszabb teltségérzetet biztosít és stabilabb energiaszintet eredményez. Emellett nélkülözhetetlen a kollagén és elasztin termelésében, melyek a bőr rugalmasságát, szilárdságát és regenerációját támogatják, így segítve a bőr fiatalos megjelenésének elérését vagy fenntartását.”

Tehát a fogyókúra során a fehérjebevitel kulcsszerepet játszik. Az azonban, hogy az állati vagy a növényi fehérje segíti jobban a fogyást, nagyban függ az étrend többi részétől, az egyéni igényektől és a fehérjeforrás minőségétől.

„Míg az állati fehérjék általában teljes aminosav-profillal és magas biológiai értékkel rendelkeznek, addig a növényi fehérjék előnyei a rost és az antioxidáns tartalomban nyilvánulnak meg. Az egészséges étrend szempontjából a legjobb megoldás az egyensúly fenntartása és a különböző fehérjeforrások kombinálása, hogy mind az esszenciális aminosavak, mind a további tápanyagok optimálisan biztosítva legyenek.” – folytatja Goda Gábor.

Úti patika

2025. július 17.

Amikor a gyógyszer a családdal együtt utazik

Az utazás

Milyen gyógyszerekre lehet szükség, és hogyan érdemes kiválasztani, hogy melyik gyógyszer utazzon?
Az úti patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy ki(k)nél milyen panaszok orvoslására lehet szükség.

Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed az utazó.

Az úti patika tehát egy személyre vagy családra szabott gyógyszereket, kötszereket és egyéb patikaszereket tartalmazó csomag. Az úti patikának praktikusnak, kis helyen elférőnek, ugyanakkor az esetlegesen felmerülő problémákra „elsősegélyt” nyújtónak kell lennie. Összeállításánál az úti célt is figyelembe kell venni; mert pl. egy trópusi szigetre utazáskor valószínűbb az akut hasmenés, mint egy szomszédos országban való nyaraláskor. Kanyargós utakon való buszos kiránduláskor gyakori panasz az utazási betegség. Hegyi túrák alkalmával fokozott a kockázata a rándulásoknak, ficamoknak, bőrsérüléseknek. vízparton gyakoribbak lehetnek a rovarcsípések.

Vannak olyan panaszok is, amelyek bárhol és bármikor felléphetnek; így a láz és a fájdalom. A fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer tehát kötelező kelléke az úti patikának. Érdemes olyan gyógyszerek mellett dönteni, amelyek akár az egész család számára megoldást kínálhatnak adott probléma esetén, és „kompatibilisek” a nyaralással járó esetleges meleggel. Lehetőség szerint kerülendők a hűtőben tárolandó gyógyszerek, a magasabb hőmérsékleten megolvadó kúpok. A tablettákénál problémásabb lehet a folyadékok, kenőcsök szállítása.

Új magyar applikáció támogatja a munkavállalók mentális jóllétét

2025. július 16.

Az elmúlt években többszörösére nőtt a pszichés okokra visszavezethető táppénzes napok száma

A munkahelyi mentális egészség kérdése egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára, hiszen miközben az alapvetően meghatározza a szervezet teljesítményét, a munkaerőpiacon mind nagyobb súllyal jelenlévő Z generáció már komoly elvárásokkal fordul a cégek felé ezen a téren is. A stressz mindennapos jelenség a hazai dolgozók kétharmadánál, amely gyakran még a pihenőnapokon sem csillapodik, emellett világszerte az alkalmazottak nagyjából 50%-a küzd a rohamosan terjedő kiégéssel, ami szélesebb értelemben vett egészségügyi tüneteket is okozhat. A probléma társadalmi jelentőségét felismerve három hazai cég fogott össze, hogy megalkossa a Health check nevű digitális megoldást, amely a munkavállalók mentális és fizikai állapotát átfogóan vizsgálja, hogy értékes visszajelzésekkel szolgáljon dolgozók és vállalatok számára egyaránt.

Az Európai Unióban átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon pedig nagyságrendileg 440 milliárd forint veszteség keletkezik évente a nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok mintegy 50-60%-áért felelős. Eközben a munkavállalók is egyre jelentősebbnek érzik a problémát, ráadásul többnyire magukra hagyva küzdenek vele: 10-ből 4 dolgozó úgy véli, hogy a fokozott stresszel járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem képesek hatékonyan orvosolni. Erre a kihívásra ad innovatív választ a Health check alkalmazás, melyet a Budapest központú startup, a CHEQ munkáltatói kommunikációs rendszerébe integrálták, szakmai partnere pedig a Pro Health Consulting Group és a munkahelyi pszichológiára specializálódott Minder.

„Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális állapota milyen jelentős mértékben támogatja vagy éppen akadályozza a cégek hétköznapjait, a feladatellátás minőségét vagy konkrétan a termelékenységet. A digitális világban olyan eszközöket kell a cégek kezébe adni, melyek segítségével hatékonyabban felismerhetik és kezelhetik a dolgozóik mentális egészségéhez kapcsolódó problémákat” – mondta el Logemann-Molnár Zsófia a MINDER alapító szakpszichológusa. Az alkalmazás anonim visszajelzéseken alapuló „hőtérképet” készít a szervezetről, így a cégvezetők és HR-szakemberek gyorsan felismerhetik, hol van szükség beavatkozásra. Az eredmények alapján újratervezhetők a munkahelyi folyamatok és a célzott egészségmegőrző programok is – ezek pedig közvetlen konkrét üzleti előnyként járulnak hozzá a munkavállalói elköteleződés növeléséhez és a fluktuáció legyőzéséhez is.