Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nevetés bizonyított előnyei

Érdekességek2022. március 26.

Gondoltunk-e már arra a mindennapok stresszhatásai közepette, hogy nyugodt lelkiállapotunk, higgadtságunk megőrzése érdekében többet nevessünk? Ha ez eddig eszünkbe sem jutott, gondoljunk arra, hogy számos tanulmány kimutatta már egy jó kacagás testünkre-lelkünkre gyakorolt pozitív hatásait. A szakértői vizsgálódások magyarázattal is szolgálnak rá.

Fotó: gettyimages.comA nevetés egyszerre stresszoldó, pihentető hatású, védi a szívet és az ereket, jót tesz az immunrendszernek, a tüdőfunkciónak, a közérzetnek, az örömérzet kialakulásának.

A nevetés szinte minden izmot mozgósít

A nevetés rendkívül komplett izomgyakorlat, amely az izmaink nagy részét igénybe veszi, az arcunktól a rekesz izmon (amely részt vesz a légzésben) és a hasizmokon át a lábunkig. A nevetés során ezek az izmok gyorsan és erősen összehúzódnak, ami nagy energiafelhasználással jár, és segít formában maradni.

Az egyik amerikai egyetem kutatói által korábban közzétett tanulmányból kiderül, hogy napi 10-15 perc nevetés 10-40 kcal-t éget el, ami évente 2 kilónyi fogyással lehet egyenértékű. Ezenkívül a többféle izom erős összehúzódása, majd ellazulása a relaxáció érzését váltja ki – a nevetés ezért is segít a stressz elleni küzdelemben. Egyes szakemberek szerint a kacagás utáni relaxáció kb. 45 percig tart. Ez a hatás előmozdítja a gyorsabb elalvást és a hosszabb ideig tartó éjszakai pihenést.

Ezt támasztja alá egy koreai tanulmány is, amely 109, 65 év feletti ember körében végzett kutatás eredményét összegezte. A kutatók megállapították, hogy a nevetés érezhető mértékben csökkentette náluk az álmatlanság gyakoriságát, és javította az alvás minőségét.

Befolyásolja az idegrendszerünk működését

A nevetés idegrendszerünk két fő összetevőjére is hat, amelyek egymást követően aktiválódnak, nem teljesen ismert mechanizmusok révén. Az egyik a szimpatikus idegrendszer (ingerlésekor szaporábban ver a szív, a vérnyomás emelkedik), a másik az ellentétes hatású paraszimpatikus idegrendszer (működésekor a szívverés lassul, a vérnyomás csökken). A nevetés az artériák összehúzódását, majd ellazulását idézi elő, ami többek közt növeli a rugalmasságukat, és jobb oxigénellátást biztosít a szöveteknek.

Márpedig ezek az élettani változások hozzájárulnak a jó fizikai egészség megőrzéséhez, amint azt egy nemrégiben megjelent angol–holland összefoglaló munka is megerősítette: 115 tanulmány elemzése után a kutatók meg – állapították, hogy a nevetés csökkenti a vércukorszintet, mérsékli a vérnyomást és a pulzusszámot, javítja az immunrendszer és a tüdő működését.

Egy másik, új-zélandi tanulmány, amelyet 2018-ban publikáltak egy szaklapban, arra a következtetésre jutott, hogy egy humoros videó 6 percig tartó nézése hasonló előnyökkel jár a szívre, mint a fizikai aktivitás (gyaloglás, futás stb.).


Serkenti a dopamin felszabadulását

Amikor egy jó vicc vagy egy meglepetésszerű komikus helyzet váltja ki, a nevetés serkenti a dopamin felszabadulását, amely az öröm- és elégedettségérzés hormonja. Segíti továbbá az endorfinok termelődését, amelyek többek közt nyugtató, pihentető és szorongásoldó hormonok – innen ered a depresszióellenes hatás. Számos publikáció tanúsítja a nevetés jótéteményeit a negatív érzelmek csökkentésében.

Fotó: gettyimages.com

Ilyen pl. egy olasz tanulmány, amelyet 2019-ben tettek közzé az egyik neves szakfolyóiratban, és mintegy 60, az elmúlt három évtizedben a témában megjelent munka eredményeit elemezte. Az endorfinok felszabadulása segít a fájdalom csökkentésében is.

Egy brit tanulmány néhány éve kimutatta, hogy egy 15 perces nevetés elegendő a fájdalomtűrési képesség kb. 10%-os növekedéséhez. Ez az egyik ok, amely miatt a kórházak hivatásos bohócokat hívnak a betegekhez. Számos kutató bizonyította azt is, hogy a bohócok jelenléte fájdalmas beavatkozások (punkció, szúrás stb.) során csökkenti a fájdalomcsillapítók szükséges mennyiségét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.