Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nevetés bizonyított előnyei

Érdekességek2022. március 26.

Gondoltunk-e már arra a mindennapok stresszhatásai közepette, hogy nyugodt lelkiállapotunk, higgadtságunk megőrzése érdekében többet nevessünk? Ha ez eddig eszünkbe sem jutott, gondoljunk arra, hogy számos tanulmány kimutatta már egy jó kacagás testünkre-lelkünkre gyakorolt pozitív hatásait. A szakértői vizsgálódások magyarázattal is szolgálnak rá.

Fotó: gettyimages.comA nevetés egyszerre stresszoldó, pihentető hatású, védi a szívet és az ereket, jót tesz az immunrendszernek, a tüdőfunkciónak, a közérzetnek, az örömérzet kialakulásának.

A nevetés szinte minden izmot mozgósít

A nevetés rendkívül komplett izomgyakorlat, amely az izmaink nagy részét igénybe veszi, az arcunktól a rekesz izmon (amely részt vesz a légzésben) és a hasizmokon át a lábunkig. A nevetés során ezek az izmok gyorsan és erősen összehúzódnak, ami nagy energiafelhasználással jár, és segít formában maradni.

Az egyik amerikai egyetem kutatói által korábban közzétett tanulmányból kiderül, hogy napi 10-15 perc nevetés 10-40 kcal-t éget el, ami évente 2 kilónyi fogyással lehet egyenértékű. Ezenkívül a többféle izom erős összehúzódása, majd ellazulása a relaxáció érzését váltja ki – a nevetés ezért is segít a stressz elleni küzdelemben. Egyes szakemberek szerint a kacagás utáni relaxáció kb. 45 percig tart. Ez a hatás előmozdítja a gyorsabb elalvást és a hosszabb ideig tartó éjszakai pihenést.

Ezt támasztja alá egy koreai tanulmány is, amely 109, 65 év feletti ember körében végzett kutatás eredményét összegezte. A kutatók megállapították, hogy a nevetés érezhető mértékben csökkentette náluk az álmatlanság gyakoriságát, és javította az alvás minőségét.

Befolyásolja az idegrendszerünk működését

A nevetés idegrendszerünk két fő összetevőjére is hat, amelyek egymást követően aktiválódnak, nem teljesen ismert mechanizmusok révén. Az egyik a szimpatikus idegrendszer (ingerlésekor szaporábban ver a szív, a vérnyomás emelkedik), a másik az ellentétes hatású paraszimpatikus idegrendszer (működésekor a szívverés lassul, a vérnyomás csökken). A nevetés az artériák összehúzódását, majd ellazulását idézi elő, ami többek közt növeli a rugalmasságukat, és jobb oxigénellátást biztosít a szöveteknek.

Márpedig ezek az élettani változások hozzájárulnak a jó fizikai egészség megőrzéséhez, amint azt egy nemrégiben megjelent angol–holland összefoglaló munka is megerősítette: 115 tanulmány elemzése után a kutatók meg – állapították, hogy a nevetés csökkenti a vércukorszintet, mérsékli a vérnyomást és a pulzusszámot, javítja az immunrendszer és a tüdő működését.

Egy másik, új-zélandi tanulmány, amelyet 2018-ban publikáltak egy szaklapban, arra a következtetésre jutott, hogy egy humoros videó 6 percig tartó nézése hasonló előnyökkel jár a szívre, mint a fizikai aktivitás (gyaloglás, futás stb.).


Serkenti a dopamin felszabadulását

Amikor egy jó vicc vagy egy meglepetésszerű komikus helyzet váltja ki, a nevetés serkenti a dopamin felszabadulását, amely az öröm- és elégedettségérzés hormonja. Segíti továbbá az endorfinok termelődését, amelyek többek közt nyugtató, pihentető és szorongásoldó hormonok – innen ered a depresszióellenes hatás. Számos publikáció tanúsítja a nevetés jótéteményeit a negatív érzelmek csökkentésében.

Fotó: gettyimages.com

Ilyen pl. egy olasz tanulmány, amelyet 2019-ben tettek közzé az egyik neves szakfolyóiratban, és mintegy 60, az elmúlt három évtizedben a témában megjelent munka eredményeit elemezte. Az endorfinok felszabadulása segít a fájdalom csökkentésében is.

Egy brit tanulmány néhány éve kimutatta, hogy egy 15 perces nevetés elegendő a fájdalomtűrési képesség kb. 10%-os növekedéséhez. Ez az egyik ok, amely miatt a kórházak hivatásos bohócokat hívnak a betegekhez. Számos kutató bizonyította azt is, hogy a bohócok jelenléte fájdalmas beavatkozások (punkció, szúrás stb.) során csökkenti a fájdalomcsillapítók szükséges mennyiségét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.