Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A neved mondja meg, hogy ki vagy?

Érdekességek2025. február 01.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az ember személyiségének nagyon fontos része a neve. Igaz, hogy egy név nem képes valakinek a jellemét megváltoztatni, mégis, abból, hogy milyen üzenetet hordoz a gyermek számára, pozitívan, vagy negatívan hozzá járul az ember sorskönyvének alakulásához.  

Egy név azt az érzelmi töltetet hordozza, ami a névadás pillanatában a névadóra jellemző volt, és ez az érzelmi energia fogja meghatározni a gyermek alapfrekvenciáját is.
A gyermeknek adott név legelső megmérettetése az első közösségbe való bekerüléskor megtörténik, majd folyamatosan ismétlődik az élet folyamán. Egy név olyan negatív események létrehozója lehet, amivel egy felnőttnek is nehézségei adódhatnak, olyannyira hogy egyetlen megoldást csak a nevének megváltoztatása jelentheti.

Azok a gyerekek, akiket az ifjabb, vagy legifjabb címkével illetnek, sokszor úgy érzik, hogy szüleik nyomdokaikban kell járniuk. Ez főként a fiúk és apák viszonylatában érvényes tendencia. Ez esetben meg van a veszélye, hogy a fiú úgy érzi, sosem lesz méltó az apjához, és e miatt vétkesnek, értéktelennek érzi magát. Az is előfordulhat, hogy másolatnak érzi magát, és saját identitását összekeveri az apjáéval.

Sok esetben, amikor a gyermek egy korábbi, már elhunyt családtag nevét kapja azzal a szándékkal, hogy tisztelegjenek az elhunyt ős emléke előtt, a neve mellett az elhunyt családtag sorskönyvét is átadják a gyermeknek, legyen, az életet támogató, vagy akár életellenes hit és hiedelem rendszerben bővelkedő életút. A család ettől kezdve tudattalanul úgy viszonyul a gyermekhez, mint ahhoz a családtaghoz, akiről a nevét kapta, és ezzel a gyermek saját identitásának kialakulása elé gördítenek akadályt.

Sok gyereknek adnak az irodalomból, az előbb említett családtörténetből vagy történelemből vett szimbolikus neveket. Manapság pedig a divat által diktált mintakövetés, mint színészek és zenészek, filmbéli alakok és mesehősök neveit is előszeretettel adják a szülők a gyermekeiknek.  Ezen névválasztások következményeként a szülők mintegy elvárással élnek a gyerekük felé, hogy megfeleljenek a névnek, amit kaptak, ám a névvel együtt előre determinált sorsot is adnak ezzel az utódaik számára. Manapság egyre gyakoribb az a tendencia is, hogy idegen hangzású nevet választanak a családok, aminek következményeként, mint egy a hagyományra épült identitás megtagadásaként, sokszor a gyökértelenség érzését okozza a tudatára ébredt gyermek, majd felnőtt számára.

Az emberek vezetékneve a családi örökségüket tükrözi, és vannak, akiket annyira mélyen meghatároz a családi nevük, hogy szinte csak azt használják. Házasságkötés esetén, a feleség, illetve mostanában a férjeknél is jellemző, hogy felveszik a másik vezeték nevét, vagy a feleség a férje teljes nevét. Ezzel tudattalanul elvesztik a születési nevükhöz kötődő korai identitásukat, és ennek következményeként akár teljes személyiségváltozáson is áteshetnek. Megváltozik a világnézetük, az élettel szemben támasztott elvárásaik és viszonyulásuk. Előfordulhat, hogy egy élethelyzetre teljesen más érzelmi és viselkedéses válasszal reagálnak, mint ahogyan azt tették korábban, mikor még a születési nevüket használták. Teljesen más energiákkal fordulnak az élet, és saját maguk felé, mint korábban.


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Eric Fromm „lelki szimbiotikus egyesülésnek” nevezi a jelenséget, amikor két felnőtt ember úgy él egymásból, mint a még meg nem született gyermek él az anyjából. A szimbiózis hasonló  összekapcsolódás, amelyet sokszor a vezetéknév, vagy a teljes név felvétele is szimbolizál.
Mint láttuk, mind a keresztnév, mind pedig a vezetéknév hatással van az ember személyiségére és sorsára, ezeknél mégis sokkal nagyobb hatással vannak az emberre a becenevek és a gúnynevek, amelyeket mások akasztanak rájuk.  Ezek lehetnek kedvesek vagy bántók, és így negatív vagy pozitív hatásuk lehet az illetőre.

Vannak gyerekek, akiket derogáló jelzőkkel illetnek. Az ilyen gúnynévadás a leértékelés egyik kegyetlen formája. Előfordul, hogy egy gyereket annyira semmibe vesznek, hogy csak „hé, te” szólítják őt. Ha egy gyereknek szükségtelen fájdalmat okoz egy név, amit ráaggattak, akkor nem biztos, hogy meg fogja állni a helyét az életben. Felnőttként a társas kapcsolataink minőségét, a másikhoz fűződő viszonyunk milyenségét, érzelmi mélységét is mutatja, hogy milyen néven nevezzük az ismerőseinket, barátainkat és családtagjainkat, akár szemtől szemben, akár ha mesélünk róluk másoknak.
 

Zárszóként a cikk első bekezdést idézve, igaz, hogy egy név abból, hogy milyen üzenetet hordoz a viselője számára, pozitívan, vagy negatívan hozzá járul az ember sorskönyvének alakulásához.
 

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.