Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napozás aranyszabályai

Érdekességek2018. augusztus 01.

A jó dolgokkal kapcsolatban hajlamosak vagyunk túlzásba esni – sokszor így vagyunk a napozással is. A napsugarak sokféle pozitív hatást gyakorolnak szervezetünkre, ugyanakkor, ha sokat napozunk, ráadásul nem a megfelelő időpontban, akár komoly következményekkel is szembe kell néznünk.

A napfénynek sokféle jótékony hatását ismerjük: javítja kedélyállapotunkat, vérnyomáscsökkentő, erősíti a csontokat és segíti a minőségi alvást. A napozásnak van azonban veszélyes oldala is: bőrünkre különösen nyáron kell vigyáznunk, hiszen komoly rövid- és hosszútávú következményei lehetnek, ha  túlzásba visszük a napfürdőzést. Mire figyeljünk különösen a nyaralás alatt? Cikkünkből most kiderül.

1. Időzítés – ne kövessük a tömeg szokásait!

Természetes, hogy a nyaralás alatt szeretünk kényelmesen ébredni, majd reggelizni, és ezt követően indulunk a vízpartra. A napozás időzítése szempontjából sajnos ez a ‘nyaralós’ életritmus azonban nem túl előnyös:  10 és 15 óra között ugyanis tanácsos elkerülni a közvetlen napsütést, még akkor is, ha a vízpart tömve van barnulni vágyó napimádókkal. Ha tehetjük, ebben az időszakban vonuljunk inkább árnyékba. Ilyenkor különösen jól jöhet az olyan  környezet, amely árnyas és és kényelmes, és  ellazulásra alkalmas helyet biztosít a legmelegebb órákban – hangsúlyozza a sárvári Spirit Hotel szakembere. Ha nincs más mód megóvni bőrünket az erős sugárzástól, a napernyők is jó szolgálatot tehetnek.

Vigyázzunk! A hűvös víz víz  közelsége és a szeles idő egyaránt megtévesztők lehetnek, mivel csökkentik hőérzetünket,  így könnyen abba a hibába eshetünk, hogy akár azt sem vesszük észre, hogy leégünk.
A gyerekekre különösen figyeljünk! Akármekkora is az ellenállás, a naptejezést nem szabad kihagynunk. A legmelegebb órákban a  naptej használatán túl a vízparton órákig homokozó, kaviccsal játszó kisgyerekekre mindig adjunk könnyű trikót is, mert a kis vállak, hátak nagyon könnyen leégnek az erős napsugárzás hatására. 


2. A kulcsszó: fényvédelem!

Védekezzünk tudatosan: használjunk magas faktorszámú napvédő krémet. A nyári tűző napon napjainkban már nem csak a világos bőrűeknek ajánlottak az 50 faktoros készítmények, hanem a sötétebb,barnább bőrűeknek is. Egész testünket óvjuk a napsugaraktól, tetőtől talpig. A naptej mellett ilyenkor elengedhetetlen a megfelelő öltözködés is. Ne felejtsünk el a kalapot, sapkát sem magunkkal vinni, és ne feledkezzünk meg a strandkendőről sem, illetve jó szolgálatot tehetnek a könnyű, fehér – például lenvászon –  ingek is abban az esetben, ha huzamosabb ideig, egy-egy ebéd vagy fagylaltozás erejéig közvetlen napsugárzásnak tesszük ki magunkat. Akinek érzékeny a szeme, UV-szűrős napszemüveggel is védheti magát.

– Menjen biztosra, és használjon erős védelmet biztosító, akár 50 faktoros naptejet!

– Kenje be egész testét még indulás előtt, nem kihagyva sem az arcot, sem a lábfejet. Ma már számos helyen, nem  utolsó sorban a patikákban jó minőségű naptejeket kaphatunk, amik garantált védelmet nyújtanak.

– Kétóránként érdemes újrakenni a testet, főképp, ha közben vízben is tartózkodtunk. Ez a tanács akkor is érvényes, ha vízálló napvédőt használunk.

– A naptej nem véd a napszúrástól! Aki nem hűsíti magát rendszeresen, haját is bevizezve, mindig viseljen kalapot, sapkát, és lehetőleg sokat tartózkodjon árnyékban.

– Ne felejtse: a bőr hosszú távú egészsége fontosabb, mint a barnulás!

3. Kompenzáljuk az izzadást bőséges folyadékfogyasztással !

Nagy melegben különösen fontos, hogy pótoljuk a folyadékveszteséget. Próbáljunk meg naponta legalább 3-4 liter folyadékot fogyasztani. Bár általánosságban elmondható, hogy a tiszta víz a legmegfelelőbb a szomjoltásra, nagy melegben nyugodtan igyunk gyümölcslevet, vagy bármilyen olyan, lehetőleg alkoholmentes italt, ami jólesik. Fogyasszunk lédús gyümölcsöket, a gyerekeket pedig sűrűn kínáljuk meg valamilyen kedvükre való innivalóval, hogy az izzadással elveszített folyadékot biztosan pótolhassuk. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.