Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A jó erõnlét titkai a téli hónapokban is - 2. rész

2026. február 03.

A téli regenerálódáshoz nem ajánlunk kalóriaszegény diétát - mely a hidegben frusztrálhat és elfáraszthat minket - , sem azt, hogy literszámra igyunk vizet egész nap (folyadékigényünk remélhetõleg tudatosul bennünk egész éven át), vagy hogy kora reggel, éhgyomorra kocogjunk... Nem, az alábbiakban a hideg évszakban hasznos, olyan erõt adó ételek - például levesek - fogyasztása áll a középpontban, melyektõl visszanyerjük energikusságunkat, tetterõnket, megõrizhetjük egészségünket, és jó formában vészelhetjük át a telet.

Fontos a tápanyagokban dús táplálkozás

Amikor mínusz fokokat ír ki a hõmérõ az ablakban, már sötétedik uzsonnaidõben, és egyre jobban fázunk kint a szabadban, hangulatunk távol áll a derûstõl, és energiánk pedig, úgy érezzük, egyre fogy, jobban kívánjuk a zsírosabb ételeket, a "vastag" leveseket, a húsos, sajtos, gazdagon zöldségezett fõtt tésztákat vagy a szószos húsokat. Nem is beszélve a tartalmasabb édességekrõl, a csokoládéról - minden formában -, a különbözõ cukrászsüteményekrõl...

A jó erõnlét titkai a téli hónapokban is - 1.rész

2026. február 03.

Itt kopogtat a tél az ajtónkon, és az évnek ebben az idõszakában szervezetünk még jobban igényli a tápanyagokban dús táplálkozást, egyúttal több energiát is kíván. Íme néhány megfontolásra érdemes gondolat, jó tanács ahhoz, hogyan tegyünk eleget ezeknek a kívánalmaknak.

Lehet, hogy a hasonlat nem túl hízelgõ, de képzeljünk el egy eldugult szelepû motorral vagy majdnem lemerült akkumulátorral mûködõ autót! Ugye alig akar elindulni, lefullad, hirtelen leáll, de mindenképp akadozik a mûködése? Nos, télvíz idején az emberi szervezet némiképp hasonlatos hozzá... Ha ugyanis a méreganyagok "eldugítják" a bensõnket, szervezetünk ugyanolyan nehezen funkcionál, mint az említett autómobil. Megjelenik a hamuszürke arcszín, állandósul a fáradtság, ismétlõdõ fertõzések, koncentrációs zavarok, emésztési problémák lesznek úrrá rajtunk, és a fejfájás, bedagadt szem, a fakó, érzékeny bõr, az összeesett haj sem lesz ritka vendég nálunk.

Telített zsírok: családi probléma

2026. február 02.

Az Egyesült Államokban egy kutatócsoport kimutatta, hogy gyerekkel rendelkezõ felnõttek több telített zsírban gazdag élelmiszert fogyasztanak otthonukban, mint gyerek nélküli társaik.

Az Iowai Egyetemen a szakemberek 6.600, 17 és 65 éves kor közötti felnõttet vizsgáltak, átlagéletkoruk 38 év volt. A felnõttek fele gyermekekkel élt együtt egy háztartásban, és fele 17 éves kor alatti gyermek nélkül. A nemek aránya egyenlõen oszlott meg.

Táplálkozástudományi szakemberek részletes kérdéseket tettek fel a családok által az elmúlt 24 órában elfogyasztott táplálékkal, és bizonyos ételek, magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztási szokásaival kapcsolatban.