Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egyél jól, legyél jól!

2026. március 01.

A gyors változást ígérő diéták könnyen tévútra vihetnek, de senkit ne tévesszenek meg a rapid megoldások, sőt, a tévhitek sem. Somogyi Sára dietetikus hangsúlyozza, hogy az olyan közvélekedések, minthogy „a kenyér, a gyümölcsök vagy a tészta hizlalnak”, eltorzíthatják az étkezéshez való hozzáállásunkat, ezért fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk.

Különösen a tiltólistás megvonások és a szélsőséges diéták veszélyesek, mert könnyen hiányállapotokhoz vezethetnek, miközben a kalóriabevitel nem feltétlenül csökken. Ráadásul a helytelen táplálkozás a testet és az elmét is terheli, így végső soron a teljesítőképességre is hatással lehet. Ez nem azt jelenti, hogy kizárólag csirkemell és saláta fogyasztható, sőt a megfelelő, jól összerakott étkezésben ugyanúgy szerepel szénhidrát, mint fehérjék és a jó zsírok.

Méregtelenítés

2026. február 28.

Az evés csodálatos dolog, életben tart bennünket, emellett rengeteg örömöt okoz. Ételeinkkel együtt azonban problémák is kerülnek az asztalra, hiszen a nők többsége sosem elégedett a súlyával, ezért mindenáron fogyni szeretne, és rendszeres időközönként koplalókúrát tart, melynek többnyire nincs eredménye. 

A méregtelenítésnek az a lényege, hogy megszabadítjuk a szervezetünket a felgyülemlett mérgektől és salakanyagoktól. A méregtelenítés elve szerint méregnek minősülnek azok az élelmiszerek és szennyanyagok, amelyek nehezen emészthetők és üríthetők, ezért felborítják a szervezet egyensúlyát. Az egészséges méregtelenítés viszont nemcsak abból áll, hogy alacsony méreganyag-tartalmú ételeket eszünk, hanem hogy bizonyos ételek megnövelik a természetes méregtelenítő rendszer hatékonyságát.

Ezért ajánlatos hetente egyszer úgynevezett méregtelenítő kúrának alávetni magunkat, zöldség-gyümölcs napokat vagy hosszabb kúrákat tartanunk.

Időskori táplálkozás

2026. február 28.

Az időskor táplálkozási vonatkozásai igen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a népesség idősödésével egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az idős korosztály életminőségének fenntartására, amely szorosan összefügg a megfelelő táplálkozással.

Az idősödő szervezetben gyakran alakulnak ki hiányállapotok, malnutríció (kóros tápláltsági állapot) vagy szarkopénia (alacsony izomtömeg és csökkent izomerő, esetleg csökkent izomfunkció), amelyek rontják az életminőséget.

Az időskor változásai

Időskorban a fizikai aktivitás és az anyagcsere lassulása a szervezet energiaszükségletét is csökkenti. Az étvágy és az éhségérzet mérséklődése hiánybetegségekhez, malnutríció (kóros tápláltsági állapot) és szarkopénia (alacsony izomtömeg és csökkent izomerő vagy izomfunkció) kialakulásához vezetnek. Időskorban a folyadék- és az elektrolit-háztartás egyensúlya is gyakran felborul.