Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli depresszió - tehetsz ellene!

2026. január 28.

Mindannyian ismerjük az érzést: több alvásra vágyunk, reggel fáradtnak érezzük magunkat, nem vagyunk lelkesek, minél több édességet szeretnénk magunkba gyűrni, és bizony felszedünk pár kilót, ami tovább ront a helyzeten… Kordában lehet-e tartani a hangulatváltozásokat?

Amennyiben a panaszok ennyiben kimerülnek, nem kell aggódnunk, nem valódi depresszióról van szó, csak a természetes napfény hiányáról: délen gyakorlatilag ismeretlen ez az állapot, északon viszont elég gyakori.

Egyik oka a szerotonin (egy ingerületátvivő anyag) szint csökkenése – ennek nagy része a bélben (és nem az agyban!!!) termelődik, így antidepresszánsok szedése helyett inkább figyeljünk bélrendszerünk tehermentesítésére (táplálkozás!), illetve bélflóránk egyensúlyára (probiotikumok szedése).

A taktilis érzékelés, avagy az érintés ereje

2026. január 28.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése

A taktilis szenzoros érzékenység egy olyan állapot, amelyben a gyermekek alulérzékenyek vagy túlérzékenyek a tapintási ingerekre. Ez a jelenség különböző formákban jelentkezhet, és jelentős hatással lehet a gyermek mindennapi életére, interakcióira és fejlődésére. A taktilis szenzoros érzékenység háttere a gyermeki idegrendszer fejlődésében rejlik. A gyermek idegrendszere még nem teljesen stabilizálódott, így bizonyos ingerekre túlérzékenyen reagálhat. Ez nem szándékos, hanem természetes fejlődési folyamat része.

Taktilis feldolgozási zavarok

A taktilis érzékenység a tapintási ingerek feldolgozásának módját jelenti, amely két fő formában jelentkezhet: túlérzékenység és alulérzékenység. Ezek a jelenségek különböző hatásokkal bírnak a gyermekek mindennapi életére és fejlődésére.

Túlérzékenység

A túlérzékeny gyermekek rendkívül érzékenyen reagálnak a tapintási ingerekre. Minden érintés, akár a legfinomabb is, kellemetlen vagy fájdalmas érzést okozhat számukra.

Téli gyümölcsök, téli receptek

2026. január 27.

Ilyenkor bódítóan finom illatok töltik be otthonunkat. A téli-,és déligyümölcsök, magvak ezidőájt igen nagy népszerűségnek örvendenek.  

Íme néhány nagyon finom recept!
Narancslekvár
Hozzávalók:
Narancs
Kristálycukor
Rum
1 kg narancshoz 75dkg-1kg kristálycukor ajánlott, ízlés szerint.

Elkészítés:
Mossuk meg a befőzni kívánt narancsokat és tegyük be őket –szintén héjastul- annyi vízbe, hogy ellepje. Forraljuk addig, hogy a narancsok megpuhuljanak, a héjuk pedig simább legyen. Ez akár egy órát is igénybe vehet. Ezután vegyük ki az edényből, vágjuk fel őket maximum fél centis szeletekre és tegyük vissza őket az edénybe. A héját hagyjuk rajta. Rétegenként szórjuk rá a cukrot, és középerős lángon kezdjük újból főzni, egészen addig, amíg be nem sűrűsödik. Időnként kavarjuk meg –a vége fele sűrűbben-, nehogy odaégjen. Ha sokalljuk az egész héjak mennyiségét, főzés közben összetörhetjük őket a fakanállal, vagy kézi turmixszal pépesebbé tehetjük. Tetszés szerint rummal is ízesíthetjük. Ha elérte a kívánt sűrűséget, tegyük bele alaposan tisztára mosott befőttesüvegekbe, fedjük le folpackkal és állítsuk be dunsztba, amíg ki nem hűlnek. A narancslekvárt érdemes legalább 2kg narancsból elkészíteni, így akár szeretteinket is meglephetjük egy kis üveg befőttel. Kellemes készülődést!

Mandarinlekvár
Hozzávalók:
1 kg mandarin
50 dkg aromás alma
3 citrom
3 evőkanál rum
50 dkg kristálycukor

Elkészítés:
Mossuk meg a mandarinokat héjastul. Ízlés szerint tegyük félre néhány mandarinnak a héját (2 héj ajánlott), a többit távolítsuk el, a megőrzötteket vágjuk apróra. Az egész mandarinokat karikázzuk fel és magtalanítsuk. Az almákat csumázzuk ki és azokat is szeleteljük vékonyra. Tegyük be a befőzőlábasba, csavarjuk rá a citromok levét, öntözzük meg a rummal és öntsünk rá 2dl vizet. Az alma összeeséséig főzzük. Várjunk, míg kihűl, majd passzírozzuk át az egészet. A pépet tegyük vissza a lábasba, forraljuk fel és adjuk hozzá a cukrot. Addig főzzük, amíg lekvársűrűségű nem lesz. Ha elkészült, töltsük tiszta üvegekbe, de csak akkor kössük le, ha már teljesen kihűlt.
Kevés zselatin hozzáadásával gyümölcskocsonya is készíthető belőle.
Vigyázat: észveszejtően finom!