Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A helyes szájápolás alapjai

2026. március 05.

Fogmosás, pohár és fogkefe higiénia

A szájhigiénia nem csupán a kellemes lehelet és a szép mosoly miatt fontos, hanem az általános egészség megőrzésében is kiemelt szerepet játszik. A mindennapi fogmosás mellett figyelmet kell fordítanunk a fogmosáshoz használt eszközökre is: a fogkefére, fogkefe fejre és a pohárra. Ezek megfelelő tisztítása és cseréje sokat számít a baktériumok elszaporodásának megelőzésében.

Szájhigiénia, szájápolás alapjai

A szájhigiénia a fogak, fogíny és a szájüreg egészségének megőrzésére irányuló rendszeres ápolás, melynek alapja a napi legalább kétszeri fogmosás, a fogközök fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével történő tisztítása, valamint a nyelv tisztítása és szájvíz használata. 

A helyes szájhigiénia megelőzi a fogszuvasodást, az ínybetegségeket és a rossz leheletet, továbbá jótékony hatással van az egész szervezet egészségére. 

A fogmosás jelentősége

A fogmosás elsődleges célja a lepedék, amelyben baktériumok telepedhetnek meg, eltávolítása. Ha nem tisztítjuk fogainkat rendszeresen, fogszuvasodás, ínygyulladás, sőt hosszabb távon fogágybetegség is kialakulhat. A napi kétszeri, fogkrémmel végzett alapos fogmosás segít megőrizni a fogak és az íny egészségét.

Menopauzális tünetek: magas érintettség, alacsony tájékozottság

2026. március 05.

A Richter Gedeon nemzetközi kutatása rávilágít arra, hogy a menopauza időszaka sok nő számára fizikailag és érzelmileg is megterhelő. A menopauzában lévő magyar nők átlagosan 5,4 tünetet tapasztalnak, 58%-uk ezek közül legalább egyet napi szinten is. Ennek ellenére a menopauzát megélő nők 67%-a nem fordult orvoshoz. A leggyakoribb tünetek a hőhullámok, az alvászavarok, a fáradtság, a testsúly növekedése, a hangulati zavarok, és a csökkent szexuális vágy. Az alvászavarok és az ezekkel járó fáradtság más panaszok elviselését is nehezíti.

A válaszadók 41%-a arról számolt be, hogy ebben az időszakban egyedül marad a nehézségeivel, ami érzelmileg még kiszolgáltatottabbá teheti őket. A menopauzát megélő nők az általános egészségi állapotuk és szexuális életük minőségének romlását, valamint a mentális jóllétük visszaesését élik meg a menopauza legnegatívabb hatásaiként. A kezelési lehetőségek ismertsége továbbra is alacsony: a hormonális és nem hormonális terápiákról a menopauzával kapcsolatos tüneteket tapasztaló nők mindössze harmada hallott. Ugyanakkor a 45–59 éves korosztály kétharmada nyitott a kezelésekre, és csupán 22% utasítaná el a hormonális megoldásokat.

Tavaszi vegán menü

2026. március 04.

Ezt a menüt ugyan vegánoknak - tehát tojás és tejterméket sem fogyasztó vegetáriánusoknak - állítottam össze én szívből ajánlok húsevőknek is! Tele van ízzel, színnel, illattal! Jó étvágyat kívánok hozzá!

Tavaszi zöldségleves 

Hozzávalók: 1 kis fej karfiol, 1 csokor új répa, két marék új zöldborsó, 1 zsenge karalábé, só, bio ételízesítő, egy nagy csokor petrezselyemzöld, kevés pirospaprika, 1-2 ek. olivaolaj

A zöldségeket megtisztítom, karikáka ill. kockára vágom, a karfiolt kis rózsákra szedem. Az olivaolajon átforgatom a zöldségeket, kicsit megpárolom. Ezután rászórom az ételízesítőt és a paprikát, kicsit átkeverem és felöntöm annyi vízzel, ami bőségesen ellepi. Sózom és beleszórom az apróra vágott petrezselyemzöldet!

Addig főzöm, míg a kellő puhaságot el nem érik a zöldségek - ezt mindenkinek a saját ízlésére bízom!

Levesbetétként kínálhatsz hozzá tojásmentes csigatésztát, de én úgy gondolom, hogy ebben a receptben nem is igazán szükséges a sok zöldség mellé a tészta!