Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

Érdekességek2019. július 29.

Fotó: 123rf.com

A King’s College London kutatása szerint a többség túl vékony rétegben keni magára a napvédő krémet, így a legjobb termék sem tud hatékony védelmet nyújtani a leégés ellen. A bőrpír fájdalmas ugyan, de pár nap alatt elmúlik, az igazi kockázatot az jelenti, hogy minden egyes bőrégés növeli a melanoma kialakulásának veszélyét.

Milyen törődést igényel a leégett bőr?
A bőr égő érzéssel kísért fájdalmas vörösséggel, majd hámlással reagál, ha túlzottan nagy mennyiségben és túl erős napfény éri. A leégés kellemetlen tünetei a megfelelő kezelés mellett pár nap alatt enyhülnek, attól függően, hogy milyen súlyos volt a kiinduló állapot. Dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza elmondta, hogy napégés után a legfontosabb a bőr szöveteinek hűtése, amivel a hólyagok kialakulása megelőzhető.

Erre hűsítő tusolás, hideg vizes borogatás, hűsítő zselék alkalmazása a legjobb. A gyógyszertárakban, drogériákban is beszerezhető, e célra kifejlesztett gyulladáscsökkentő készítmények hidratálják a bőrt, segítik a hólyagok alatt a bőr regenerációját és igazoltan felszívódó antioxidáns komponensekkel csökkentik a szöveti károsodást. Napégés után pedig néhány napig kerüljük a direkt napfényt, mivel az újdonképzett bőr nagyon vékony és ismét gyorsan leéghet.

A napégés növeli a melanoma kockázatát
A napfény UVA és UVB sugarai egyaránt befolyásolják a bőrünk kinézetét. Ha túlzásba visszük a napozást, a napégés mellett a bőr ráncosodását, öregségi foltok megjelenését is okozhatjuk. Fontos, hogy a napvédő krém egyaránt védelmet nyújtson mindkét típus ellen.


A leégést az UVB sugarak okozzák, ezek nem hatolnak mélyen a bőrbe, így a felső bőrrétegekben található sejteket károsítják: bőrpírt, leégést okoznak. Az UVA sugarak ezzel szemben mélyen a bőrbe hatolnak, károsítják a DNS-t a bőrsejtekben. Kutatók szerint pedig ez lehet a melanoma kialakulásának egyik oka.  

Megelőzés: fényvédelem, önellenőrzés és szűrővizsgálat
A napégés rövid és hosszútávú káros hatásai ellen úgy védekezhetünk, ha 11 és 15 óra között – amikor legerősebb az UV-sugárzás – nem tartózkodunk a napon. Használjunk inkább magasabb, 30-as, vagy 50-es faktorszámú napvédő krémet és ügyeljünk arra, hogy legalább fél órával azelőtt felvigyük a bőrre (kellő vastagságban!), hogy a napra mennénk.

Átlagosan 2 óránként ismételjük meg a  használatát, akkor is ha vízálló a termék és figyeljünk rá, hogy árnyékban, vagy akár egy fátyolfelhős napon is könnyen leéghetünk! Dr. Rózsa Annamária a havonkénti önellenőrzés fontosságára is felhívja a figyelmet, de a melanoma korai stádiumban történő felismerése miatt bőrtípustól függően fontos a fél-egy évenként elvégzett teljes testtérképes anyajegyszűrés elvégeztetése is.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.