Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nagy hőmérséklet-különbség megzavarhatja a vérnyomásunkat

Érdekességek2025. augusztus 04.

Fotó: Mockup Graphics | UnsplashAkár hányinger, szédülés, émelygés, fejfájás is felléphet az arra érzékenyeknél, ha nagy hőmérséklet- vagy magasságkülönbségnek teszik ki a szervezetüket, a vérnyomásunk ugyanis ilyenkor reagál a környezetváltozásra. Dr. Barna István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika főorvosa azt mondja, az egészséges szervezet nagyon gyorsan adaptálódik, viszont a magas vérnyomással küzdő betegeknek azt javasolja, hogy a nyaralásra is vigyék magukkal a vérnyomásmérőt, hogy az esetleges ingadozásokat követni tudják, ehhez igazítva a gyógyszeradagolást.

Az emberi szervezet alapvetően 20-25 Celsius fokos hőmérsékleten van egyensúlyi állapotban, ilyenkor működik optimálisan. Minden egyéb esetben vagy fokozott vagy csökkentett hőtermeléssel, verejtékezéssel és egyéb módon kompenzál, hogy az egyensúlyi állapotot biztosítani tudja.

Melegben kitágulnak az erek, ennek következtében csökken a vérnyomásunk, csökken a vese- és a máj vérellátása, így a vizelet mennyisége is, míg hidegben az erek összehúzódása vérnyomás-emelkedést eredményez. Egy egészséges ember szervezete nagyon hamar alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez – mondja dr. Barna István.

A főorvos kitér arra is, hogy a 25 fok feletti maximum-hőmérséklet és a hőmérséklet-ingadozás jelentős kockázati tényező, ilyenkor növekszik a szív- és érrendszeri betegségek, az akut vesebetegségek kialakulásának az esélye, és több a haláleset is.


Ha az erekben a nyomás változik, akkor a legváltozatosabb tünetek jelentkezhetnek a fejfájástól, szédülésen, gyengeségérzésen át – nagy vérnyomásesésnél – akár az ájulásszerű rosszullétekig. Magasabb hő hatására átmeneti vénás pangás alakul ki a kézen és lábon egyaránt, ezért ilyen esetekben bőséges folyadékbevitellel tudjuk segíteni a szervezetünket.

A folyadékot elsősorban vízzel pótoljuk, és nem a szimpatikus idegrendszerre ható italokkal (pl. a kóla, energiaital, alkohol) – javasolja a belgyógyász. Hozzáteszi: ha lehetőségünk van rá, mérjük meg a vérnyomásunkat, mert hasonló tünetek jelentkeznek az alacsony és az emelkedett vérnyomásértéknél is.

„A jól együttműködő betegeknek ilyenkor – előzetes egyeztetést követően – adhat az orvos egy kis szabadságot a gyógyszerszedésben. Akik rendszeresen mérik a vérnyomásukat, azok jól tudják, hogy ha melegfront lesz, akkor melyik gyógyszerből kell majd csökkenteniük az adagot, hogy ne essen le nagyon a vérnyomásuk, és ezt ne kompenzálja a szervezet nagyon szapora szívműködéssel” – magyarázza a főorvos.

A hőmérséklet, a tengerszint feletti magasság, a levegő páratartalma és szennyezettsége, illetve egyes országokban a vulkánokból kitörő hamu is befolyásolja a vérnyomást. Azt is kimutatták, hogy egy nagy afrikai homokvihar hatására is megnövekedhet az érték akár 4-8 Hgmm-rel is

– ismerteti dr. Barna István. A téma aktualitását mutatja, hogy az Európai Hypertonia Társaság legutóbbi kongresszusán speciális munkacsoport alakult annak vizsgálatára, hogy a környezeti tényezők hogyan hatnak a vérnyomásra és a pulzusszabályzásra.

„A Semmelweis Egyetemen mi is végeztünk felméréseket, amelyek igazolták, hogy a téli időszakban 3-5 Hgmm-rel magasabb, nyáron pedig alacsonyabb vérnyomásértékeket mérhetünk, ezért ezt figyelembe kell venni a gyógyszerek használatakor – mondja a főorvos.

Dr. Barna István arra is kitér, hogy a fizikai aktivitás az egészséges embereknél 4-6 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást, míg a magas vérnyomással élő betegeknél ez 6-7 Hgmm is lehet. Vagyis tiszta levegőn túrázás, kerékpározás, séta, jóga közben csak kedvező változások történnek, hiszen a mozgás hosszabb távon biztosítja a csökkentett vérnyomásértéket. Ha azonban valaki szervezete érzékenyen reagál a nagy hőmérséklet különbségre, akkor érdemes 1-2 napot hagyni az akklimatizálódásra a fizikai aktivitás előtt.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.