Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A munkahelyi stressz az egészségtelen életmód katalizátora

Érdekességek2025. október 12.

A magyar felnőttek harmada naponta dohányzik, ötöde egy héten egyszer biztosan túleszi magát, és az egészégkárosító szokásokat a többség nem is szeretné elhagyni – borús képet fest a káros függőségekről a STADA Health Report 2025*. A 22, főképp európai országban végzett felmérés eredményei alapján legnagyobb arányban a magyarok teszik felelőssé a munkahelyi stresszt a káros egészségügyi szokásaik miatt, szakértői segítségre pedig csak minden negyedik nyitott.

Fotó: creativeart | freepikA STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22, főképp európai országban térképezte fel, hogy mik a legkárosabb egészségügyi szokásaink, hajlandóak lennénk-e változtatni rajtuk és ha nem, mi akadályoz bennünket.

Káros egészségügyi szokások Magyarországon

Dohányzásban az élmezőnyben

A STADA reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37%) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31%), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47%), Szerbia (42%), Lengyelország (41%), Csehország (41%) és Románia (38%) előznek meg minket.


Az alkohol a boldogság illúzióját adja

Magyarországon a felnőttek 5%-a minden nap fogyaszt alkoholt, ez az európai átlaggal megegyezik. A heti rendszerességű alkoholfogyasztás aránya Magyarországon (24%) elmarad az európai átlagtól (34%) és alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban (46%), Írországban (45%) vagy Hollandiában és Spanyolországban (42%). Ennek ellenére a rendszeres alkoholfogyasztás továbbra is jelentős társadalmi és egészségügyi kockázatot jelent hazánkban is. Figyelemfelkeltőek a magyar alkoholfogyasztók motivációi: többségük stresszoldásra használja, 25%-uk pedig hangulatjavító hatást, egészen konkrétan a boldogságot várja az alkoholtól.

Social média és gyógyszerek: a csendes függőségek

A STADA Health Report 2025 eredményei alapján a magyarok a közösségi médiától kevésbé függenek: „csak” 9% használja napi szinten túlzottan, az európai 15%-kal szemben. Ugyanakkor sokan fordulnak nem vényköteles gyógyszerekhez, 8% naponta bevesz például fájdalomcsillapítót vagy használ orrspray-t.

A munkahelyi stresszt okoljuk az egészségtelen szokásainkért

Míg Európa-szerte közel minden második válaszadó (49%) nyitott arra, hogy változtasson, addig Magyarországon ez az arány csak 41%.  A különböző függőségek hátterében közös tényezőként azonosítható a stressz. A magyarok közel fele (48%) szerint a munkahelyi feszültség enyhítése lenne a kulcs ahhoz, hogy egészségesebben éljenek, és ezzel Magyarország vezeti a vizsgált országok rangsorát. Nálunk a legmagasabb azok aránya, akik szerint a munkahelyi stressz tartja őket fogva az egészségtelen szokásokban. A magánéleti stresszt okolja a magyar válaszadók 37%-a. Ugyanakkor a káros szokásainkhoz ragaszkodunk, hiszen a változtatási igény az átlagnál alacsonyabb. Barátoktól, családtagoktól vár támogatást az egészségtelen szokások elhagyásáért minden negyedik magyar és ugyanennyien (24%) lennének nyitottak szakértői segítségre is.

„A felmérés adatai rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a munkahelyi stressz az egészségtelen szokások egyik legfőbb fenntartója. Ez nem pusztán egyéni nehézség, hanem súlyos társadalmi probléma, amely hosszú távon növeli a krónikus betegségek előfordulását, rontja az életkilátásokat és akadályozza a testi-lelki jóllétet. Az a tény, hogy a vizsgált országok közül hazánkban a legmagasabb azok aránya, akik a munkahelyi stresszt okolják egészségkárosító szokásaikért, komoly figyelmeztetés. Az egészségesebb munkakörnyezet megteremtése nem választás, hanem sürgető közös felelősség” – mondta a kutatás eredményei kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kórházi fertőzések leggyakoribb formái

2025. október 12.

Melyek a leggyakoribb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések?

A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy milyen típusai lehetnek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről ide kattintva olvashat.

Húgyúti fertőzések

Ezek gyakran katéterhasználathoz kapcsolódnak, amikor a hólyagba helyezett katéteren keresztül baktériumok kerülhetnek be a szervezetbe.

Sebfertőzések

Műtétek után a sebek fertőződhetnek, különösen, ha nem megfelelő a sebellátás vagy nem steril a környezet.

Tüdőgyulladás

A sokáig lélegeztetőgépen lévő betegeknél alakulhat ki, amikor baktériumok kerülnek a tüdőbe.

A munkahelyi stressz az egészségtelen életmód katalizátora

2025. október 12.

A magyar felnőttek harmada naponta dohányzik, ötöde egy héten egyszer biztosan túleszi magát, és az egészégkárosító szokásokat a többség nem is szeretné elhagyni – borús képet fest a káros függőségekről a STADA Health Report 2025*. A 22, főképp európai országban végzett felmérés eredményei alapján legnagyobb arányban a magyarok teszik felelőssé a munkahelyi stresszt a káros egészségügyi szokásaik miatt, szakértői segítségre pedig csak minden negyedik nyitott.

A STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22, főképp európai országban térképezte fel, hogy mik a legkárosabb egészségügyi szokásaink, hajlandóak lennénk-e változtatni rajtuk és ha nem, mi akadályoz bennünket.

Káros egészségügyi szokások Magyarországon


Dohányzás: a magyarok harmada (32%) naponta legalább egyszer rágyújt vagy pipázik, jelentős részük napon belül többször is
Alkohol: a magyarok negyede (24%) hetente legalább egyszer iszik alkoholt, minden huszadik egy napot sem hagy ki
Túlevés: a magyarok ötöde (21%) legalább hetente egyszer kényszeresen túleszi magát
Social média: minden tizedik magyar (9%) túlzottan függ a social médiától, minden nap kényszeresen pörgeti azt és/vagy posztol
Nem vényköteles gyógyszerek: közel minden tizedik magyar (8%) szokott rá olyannyira a nem vényköteles gyógyszerekre, pl. fájdalomcsillapítóra vagy orrspray-re, hogy naponta akár többször is használja azokat
Sport: kórosan sportfüggő és túledzi magát legalább heti egyszer a magyarok 7%-a
Könnyű drog: minden ötvenedik magyar minden nap fogyaszt könnyű drogot
Kemény drog: minden századik magyar minden nap fogyaszt valamilyen kemény drogot


Dohányzásban az élmezőnyben

A STADA reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37%) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31%), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47%), Szerbia (42%), Lengyelország (41%), Csehország (41%) és Románia (38%) előznek meg minket.

Mi élünk! És ti?

2025. október 11.

A digitális eszközök és virtuális világ

Figyelem, ennek a cikknek (és a sorozatnak) nem az a rendeltetése, hogy a digitalizációt tudományosan elemezze. Nem kifejezetten az a célja, hogy az előnyeit felsorakoztassa, és persze az sem, hogy azokat kétségbe vonja. Csupán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a digitális eszközök kellékek, amiket lehet és érdemes is felelősségteljesen használni. Ez esetben hasznos erőforráskímélő fegyverek lehetnek. Máskülönben azonban értéktelen személyi tartozékká válnak. Olyanokká, amik ráadásul túlhasználat esetén akár képesek függőséget is okozni.

Digitális eszközök és virtuális világ.… jó ideje tanulmányozom már a témát. S azt tapasztalom, mintha egyéni és társadalmi szinten is kutyaszorítóba kerültünk volna. Egy közel húsz éve tartó információs technikai robbanás tanúi lehetünk. A fejlesztéseknek köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy a világon több embernek van telefonja, mint fogkeféje.

Vannak, akik beletanultak, mások beleszülettek az okoseszköz-használatba. A közös bennünk az, hogy mind kiválóan értjük és kezeljük mindegyik fajtáját. Élvezzük, hogy könnyebbé, gyorsabbá, praktikusabbá vált az életünk. Hogy egy kattintással intézhetjük el a dolgainkat. És hogy időt, energiát, pénzt spórolhatunk magunknak. Csak arról feledkezünk meg, hogy ezek az eszközök, mint egy bódító varázsszer, lassan tömegek felett kezdik átvenni az irányítást. S bár nyilván segítik az egyén és a közösség működését, azért vannak aggasztó mellékhatásai is.

Most egy pillanatra képzeljétek el, hogy egy forgóajtóban sétáltok körbe-körbe. Tudjátok, olyanban, mint amilyenek a modern szállodák bejáratai. A szerkezet többfülkés, mozgásérzékelős, üvegfalú. Használata egyszerű, nem kell sem csengetni, sem kopogtatni, hogy átjussatok rajta. De még nyitogatni sem kell az ajtaját, elég csak belépni és elegánsan áthaladni. Az üvegfal egyik oldalán a megszokott külvilág, a másik oldalán egy másik ismeretlen változat. Az automata ajtó szédülten pörög körbe és ti ott szálltok ki, ahol éppen akartok.

Nos, valahogy így közlekedünk a valóságos és a virtuális világ között. Az egyik pillanatban itt vagyunk, a következőben már ott, feltűnünk, majd eltűnünk egy gombnyomásra. A helyszínváltás sebessége csak azon múlik, hogy éppen mi ragadta el a figyelmünket.